NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Továbbra is "komoly" az EU terrorfenyegetettsége

Továbbra is "komoly" az EU terrorfenyegetettsége
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

2001. szeptember 11. New York, 2004. március 11. Madrid, 2005. július 7. London. Olyan fekete dátumok ezek, amiket a terrorizmus égetett a 21. század első évtizedeinek történelmébe.

A nemzetközi terrrorizmus nemzetközi választ követelt. 2002 júniusa óta Európa igyekezett megbírkózni a fenyegetettség érzésével és összefogást hirdetett ellene, olyan konkrét intézkedések bevezetésével mint például a nemzetközi elfogató parancs.Ez utóbbi kezdeményezés eredményeként, miközben a brit rendőrség a júliusi terrortámadással kapcsolatban nyomozott, az olasz rendőrség gyorsan át tudott adni nekik egy olyan gyanúsítottat, akit Olaszországban tartóztattak le.

A 2004-es madridi terrortámadás után döntött úgy az Európai Tanács, hogy közös stratégiát hoz létre a terrorizmus ellen. Ennek az irányítására kinevezett egy koordinátort. A pozícióra a holland Gijs de Vriest jelölték ki, azzal a céllal, hogy nemzetközi intézkedésekkel megakadályozza a terrorizmust, és ezzel megvédje nemcsak az emberek életét, de egyben a magántulajdont és más fontos létesítményeket is a terrorizmus pusztításától.

Ezzel egyidőben az Európai Unió bevezette a biotermikus útlevél használatát is. Az útlevél tulajdonosát olyan fizikai jellemzők alapján azonosítják, mint például az újjlenyomata vagy az írisze. Brüsszel megnehezítette a fegyverekhez és a robbanóanyagokhoz való hozzájutást is, amiket esetleg a támadásokban fel lehetne használni. Az Europol nemzetközi együttműködési hálózatát is tovább erősítették.

A kiberterrorizmus is óriási veszélyt jelentett, hiszen sok gyűlöletbeszédet tettek fel az internetre,amivel új tagokat gyüjtöttek a terroristák. Azonban ezekhez a politikai intézkedésekhez nem volt mindig elég pénz. Több olyan intézményt is létrehoztak, ami mögött nem állt biztonságos pénzügyi háttér.

A nemzeti hírszerzési ügynökségek sem kóperáltak mindig a többi országgal, így sokszor vonakodtak attól, hogy megosszanak fontos infromációkat egymással. Egyelőre úgy tűnik, hogy Európa még messze van attól, hogy saját CIA-ja vagy FBI-ja legyen, hiszen sok állam csak bizonyos korlátok megadásával vagy kétoldalú kapcsolatokon belül hajlandó az együttműködésre. Ez óriási fusztráció volt Vries számára, aki 2007-ben feladta a harcot.

Hat hónappal távozása után az Európai Bizottság a belga Gilles de Kerchove-t nevezte ki a pozicióra, aki jelenleg az Európai Unió terrorizmus ellenes koordinátora.

Hol tart Európa jelenleg a terrorizmus elleni harcban? Erre keressük a választ Gilles de Kerchove-val, az Európai Unió terrorizmus elleni koordinátorával.Az Ön pozícióját 2004-ben hozták létre, a madridi terrortámadás után. Hogyan látja, mik a terrorizmus elleni harc legfontosabb prioritásai napjainkban?

– Az első és egyben legfontosabb prioritás az európai és az észak-afrikai fiatalokhoz kötődik. Ugyanakkor sok olyan fiatal is van akik a Közel-Keletről tartanak Szíria felé a dzsihád nevében harcolni, és a céljuk, hogy ott terrorista csoportokhoz csatlakozzanak. Akkor mit tudnek tenni ez ellen?

Leginkább a megelőzésen van a fő hangsúly. Meg kell előznünk, hogy ezek a fiatalok elhagyják az országukat. Pontosan azt is meg kell tudnunk, hogy kik mennek el. Sokukat nem tudjuk ellenőrizni még a hírszerző szolgálatokkal, illetve a rendőrség segítségével sem. Így különböző mechanizmusokat kell felépítenünk. Az egyik legfontosabb feladat, hogy együtt tudjunk működni azokkal az országokkal, amelyeken átutaznak. Ilyen például Törökország, amit a leggygakrabban használnak erre a célra. Ugyanakkor szorosan együtt kell működnünk azokkal az országokkal is ahonnan a harcosok érkeznek, mint például Tunézia, Egyiptom vagy éppen Marokkó.

Tíz évvel a madridi támadás után Ön szerint elképezelhető egy újabb terrortámadás Európában?

Az infromációs szolgálatok becslése szerint a fenygetettség továbbra is komoly. És ez nagymértékben kapcsolódik az európai harcosokhoz, akik Szíriába mennek harcolni, így hogy a fenyegetettség még komlexebb és bonyolultabb. Szeptember 11-e után egy olyan strukturált multinacionális szervezettel kellett szembenéznünk mint az Al-Kaida. A szervezet ma már széles körben elterjedt és vannak csoportjai Irakban és Szíriában is. A központ jelenleg Afganisztánban van, de vannak képvisletei az Arab-félszigeten, a Száhel-övezetben és Észak-Afrikában is. Ezzel együtt, miközben a fenygetettség nagyobb, a mi válaszunk is jóval kifinomultabb és hatékonyabb. Ennek eredményként már elmodhatjuk, hogy talán ennek is köszönhető, hogy a madridi és a londoni támadás után nem voltak nagy terrortámadások Európában. Csak elszigeteltebb kisebb volumenű támadásokról beszélhetünk.Talán azt is kijelenhetem, hogy már sokkal felkészültebbek vagyunk és jóval több eredményt tudunk felmutatni mint korábban. Ennek ellenére továbbra is komoly a terrorfenyegetettség.

Milyen eredményekről beszélhetünk a nemezetközi együttműködés terén?

Az én munkám nagyrésze elsősorban a terrorizmus elleni együttműködésre koncentrál olyan fejelődő országokban, ahol a terrorizmus nagy kihívást jelent.Azt probáljuk elérni, hogy olyan jogi háttér álljon rendelkezésre ezekben az országokban, aminek a segítségével a terrorizmus nem tud politikai szerephez jutni. A helyzet megoldásának másik fontos kulcsa az információcsere. Az Európai Bizottság egyik tanusága szeptember 11-vel kapcsolatban, hogy nagyon fontos a titkosszolgálat, a rendőrség és az igazságszolgáltatás együttműködése az infromációcserében.

Az infromációcserével kapcsolotban negyon megoszlanak a vélemények, hiszen ennek sok negatív mellékhatása volt a különböző országokban. A kormányoknak egyre kisebb a gátlásuk az infromáció megszerzésében, nem csak az Egyesült Államokban de Európában is. Ön mit gondol erről?

Nagyon óvatosak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy egynesúlyban maradjuk az információszerzés során. Senki sem tagadja, hogy a terrorista támadások elkerüléséhez infromációkat kell gyüjtenünk. Ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk az emeberek privát életét is. Több olyan törvényen is dolgozunk, ami segít az emeberek privát infromációinak védelmében. A lehallgatási botrány után, nemcsak az Egyesült Államokkal, de más Európán kívüli országgal is komoly párbeszédet folytatunk arról, hogy hogyan tudnánk az adatvédelmet az együttműködésünk egyik feltételévé tenni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Izrael valószínűleg megölte a Hamász 3. számú vezetőjét Gázában

Svédország: terrorizmus előkészítésével gyanúsítható embereket vettek őrizetbe

Európa akaratlanul is finanszírozza Irán terrorkasszáját?