Csak az EU-ban 120 milliárd eurónyi kárt okoz egy év alatt a korrupció – derül ki az Eurobarométer legfrissebb felméréséből. Pedig az uniós tagországok az elmúlt években számtalan kezdeményezést indítottak, hogy megfékezzék és megelőzék a korrupciót országaikban, de valódi eredményt ezek egyike sem hozott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Eközben az országok lakossága a közvélemény-kutatások szerint rendkívül aggasztónak tartja a korrupció szintjét. A megkérdezettek 76 százaléka szerint a hivatali megvesztegetés egész Európában elterjedt gyakorlat, 56 százalékuk szerint pedig az elmúlt három évben emelkedett a saját országukban mért korrupció szintje.
A válaszokból kiderül, hogy Dániában, Finnországban, Luxemburgban és Svédországban nem jellemző a megvesztegetés, a korrupció-ellenes intézkedések általában pozitív fogadtatásra találnak. Ezeknek az országoknak a lakói saját bevallásuk szerint az esetek kevesebb, mint egy százalékában kényszerültek fizetni valakinek céljuk elérésének érdekében, a korrupció elterjedtségét pedig az átlagos uniós válaszadó 74 százalékos becslésénél sokkal alacsonyabbnak (20 és 44 százalék közöttinek) tartják.
Nagy-Britannia esetében érdekes eredmények születtek: bár a megkérdezett 1115 emberből csupán öt (vagyis kevesebb, mint egy százalék) számolt be arról, hogy fizetett már le hivatalnokot, a britek 64 százaléka mégis úgy gondolja, hogy a megvesztegetés igen elterjedt az országban.
Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Észtországban és Franciaorszában a válaszadók több, mint fele gondolja úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt, ám valójában csupán az emberek két százaléka került már olyan helyzetbe, hogy fizetnie kellett valakinek. Ausztria hasonló adatokkal (5 százalék) büszkélkedhet.
A magyaroknál az egészségügy a legkorruptabb
Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban a megkérdezettek jelentős hányada (13, 14 és 15 százaléka) számolt be arról, hogy személyesen is tapasztalt már korrupciót, de kiemelték, hogy ezt csak bizonyos területeken tapasztalták.
Véleményük szerint a legnagyobb ilyen terület az egészségügy, ahol a strukturális problémák ösztönzik arra a betegeket, hogy az egészségügyi alkalmazottakat megpróbálják lepénzelni. A válaszadók egybehanzóan állították, hogy míg az egészségügyben sokszor kerültek már olyan helyzetbe, hogy lefizettek valakit, más területeken (rendőrség, vám, politikusok, igazságügy) az esetek kevesebb mint egy százalékában kényszerültek erre.
A közvélemény ennek ellenére azt tartja, hogy a korrupció nagyon elterjedt ezekben az országokban ( a lengyelek 82 százalékra, a magyarok 89 százalékra, a szlovákok 90 százalékra becsülték).
Portugáliában, Szlovéniában, Spanyolországban és Olaszországban bár a megvesztegetés ritkának tűnik, de a tágabb értelemben vett korrupció valódi probléma: a megkérdezettek viszonylag alacsony számban mondták azt, hogy az elmúlt egy évben pénzt adtak vagy pénzt vártak volna el tőlük hivatalnokok valamire. Ám míg a személyes tapasztalat csak ritkán támasztja alá, az elmúlt idők politikai és gazdasági botrányai miatt az emberek mégis meg vannak győződve róla, hogy országaikban a korrupció nagyon elterjedt (90 és 97 százalék közötti).
A szégyenpadon ülők
Azok az országok, ahol a személyes tapasztalat és a közvélemény szerint is nagy a korrupció, a következők: Horvátország, Csehország, Litvánia, Bulgária, Románia és Görögország. A megkérdezettek szerint itt 6 és 29 százalék között van azoknak a száma, akik az elmúlt egy évben lepénzeltek valakit céljuk elérése érdekében. miközben az emberek 84-99 százaléka gondolja azt, hogy a korrupció széles körben elterjedt.
Európai szinten a válaszadók 3/4-e, összesen 76 százaléka – legfőképp a görögök, olaszok, litvánok, spanyolok és csehek – gondolják úgy, hogy a korrupció behálózza országukat. A spanyolok és görögök 63 százaléka állítja, hogy személyesen is volt már érintett korrupcióban, őket követik a ciprusiak és románok 57-57 százalékkal és harmadik helyen áll Horvátország a maga 55 százalékával.
A korrupciót legkevésbé megtapasztalók a dánok voltak (3 százalék) és a franciák-németek, 6-6 százalékkal. Így átlagosan minden 12. európai számolt be arról, hogy szemtanúja, vagy alanya volt megvesztegetésnek az elmúlt egy évben.
Csak pénzzel és protekcióval lehet álláshoz jutni?
A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak 73 százaléka szerint közhivatalba kerülni a legkönnyebb módon megvesztegetéssel és protekcióval lehet. Ez a nézet a leginkább a görögöknél (93 százalék), a ciprusiaknál (92 százalék), a szlovákoknál és a horvátoknál (89-89 százalék) a legelterjedtebb.
Csakúgy, mint a 2011-es kutatáskor, az európaiak 67 százaléka szerint a politikai pártok finanszírozása továbbra sem eléggé átlátható és kevéssé ellenőrzött. A leginkább a spanyolok, görögök és csehek osztják ezt a véleményt, míg a dánok, britek, svédek és finnek csak kevéssé értenek egyet vele.
Csupán a válaszadók kevesebb, mint negyede (23 százaléka) gondolta azt, hogy kormányaik intézkedései elég hatákonyak a korrupció elleni harchoz, és csak 26 százalékuk véli úgy, hogy az igazságügyi rendszer elég erős ahhoz, hogy leleplezze és megbüntesse a korrupció elkövetőit.
A vállalatok sem ússzák meg
A megkérdezett európai vállalatok közül 10-ből négy mondta azt, hogy üzleti ügyeik intézésekor korrupciót tapasztaltak, és ugyanez a helyzet a patronalizmus és a protekció tekintetében is. A megkérdezett építőipari vállalatok 50 százaléka és a telekom/IT szektor 33 százaléka véli úgy, hogy nekik valóban mindennapi problémát okoz a korrupció.
Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb a vállalat, annál nagyobb mértékben okoz neki gondot a megvesztegetés és a protekció.
A leginkább érintett országok vállalati szinten Csehország (71 százalékkal), Portugália (68 százalékkal, Görögország és Szlovákia (66-66 százalékkal).