Egy tanulmány szerint bár egyre többen sürgetik a mesterséges intelligencia-fejlesztés lassítását, a munkaerőpiacra gyakorolt hatásával kapcsolatos félelem és bizonytalanság világszerte továbbra is jelen van.
Az emberek egy adott országról alkotott véleménye és az abban érvényes mesterségesintelligencia-szabályozásba vetett bizalmuk általában szorosan összefügg – mondta az Euronews Nextnek Moira Fagan, a Pew Research Center vezető kutatója, a mesterséges intelligenciáról szóló új tanulmány (forrás: angol) egyik szerzője.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jelentés szerint Bangladesben, Malajziában, Pakisztánban, Srí Lankán, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben az emberek inkább Kínában bíznak az MI irányítását illetően, mint az Egyesült Államokban (USA) vagy az Európai Unióban (EU).
Ha pedig figyelembe vesszük azt a további hét, közepes jövedelmű országot is, ahol feltették ezt a kérdést, akkor mediánértékben 43 százalék bízik Kínában az MI-szabályozás terén, 35 százalék az USA-ban, és 34 százalék az EU-ban.
„A Kínáról alkotott kedvező vélemények általában elég magasak a közepes jövedelmű országokban, és sok helyen tavaly óta emelkedtek is, ami valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy ezen a konkrét területen ilyen magas bizalmi szinteket látunk Kínával kapcsolatban” – mondta Fagan.
A jelentés egy 2026 februárja és júniusa között végzett felmérésre épül, amelyben 37 ország több mint 50 ezer lakosát kérdezték meg, és azt is vizsgálja, hogyan látják az emberek az MI munkaerőpiaci hatásait.
A kutatás szerint többen számítanak arra, hogy az MI kevesebb munkahelyet eredményez, mint arra, hogy újakat teremt. Ugyanakkor a válaszadók jelentős része bizonytalan abban, milyen hatással lesz az MI a munkahelyek számának alakulására.
A felmérés azt is mutatja, hogy az MI okozta állásvesztéstől való félelem különösen erős a magas jövedelmű országokban.
Ausztráliában, Dél-Koreában és az USA-ban például körülbelül tízből hét felnőtt vagy még több úgy véli, hogy az MI a következő húsz évben munkahelyek megszűnéséhez vezet.
Hasonlóképpen, a jelentés szerint a gazdagabb országokban nagyobb az aggodalom amiatt, hogy az MI növeli a gazdasági egyenlőtlenségeket, mint a közepes jövedelmű államokban.
Fagan szerint ezek a tendenciák más adatokkal is összefüggnek, például azzal, mennyire ismerik az emberek ezt a technológiai eszközt.
„A magas jövedelmű országokban élők nagyobb valószínűséggel mondják, hogy sokat hallottak vagy olvastak az MI-ről. Azt is megállapítottuk, hogy akik jobban ismerik az MI-t, nagyobb eséllyel gondolják úgy, hogy az állásvesztéshez vezet” – mondta az Euronews Nextnek.
Ugyanakkor néhány magas és közepes jövedelmű országot közös vonás köt össze: a 18 és 34 év közötti fiatal felnőttek jobban tartanak az MI-hez köthető állásvesztéstől, mint az idősebb generációk. A felmérés szerint ez a helyzet többek között Kanadában, Franciaországban, Szingapúrban, Svédországban, Indonéziában, Indiában és Malajziában is.
A mindennapi életben megjelenő MI megítélésében már kevésbé markánsak a véleménykülönbségek. A 37 ország átlaga szerint 37 százalék inkább aggódik, mint lelkes, míg mediánértékben 41 százalék ugyanannyira aggódik, mint amennyire lelkes – derül ki a felmérésből.
Bár a felmérést 2026 első felében készítették, a mostani közzététel az MI szempontjából rendkívül fontos időszakra esik.
A nagy MI-vállalatok vezetői, köztük Sam Altman, Elon Musk és Dario Amodei egyre aggasztóbbnak látják az általuk fejlesztett rendszerek emberiségre jelentett kockázatait, és a mesterségesintelligencia-fejlesztés ütemének lassítását sürgetik.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szintén támogatásáról biztosította ezt a lassítási törekvést az Európai Parlamentben a hét elején elmondott, az Unió helyzetéről szóló, mérföldkőnek számító beszédében. Ezen az alkalmon egyúttal szorosabb biztonsági együttműködést ígért Kanadával, az Egyesült Királysággal és más, hasonlóan gondolkodó partnerekkel.