Alapvető babatermékek egyes európai országokban jóval drágábbak, mint máshol. Az átlagbérekhez viszonyítva a pelenka, étkezés és ruházat komoly anyagi terhet ró a szülőkre.
A legtöbb szülő a baba világra jövetelét az élet egyik legboldogabb pillanataként írja le, de az örömnek ára is van. A pelenkától és az etetéstől kezdve a babakocsin át a ruhákig hosszú bevásárlólista gyűlik össze az alapvető babaholmikból, és a végösszeg gyakran magasabb, mint amire sokan számítanak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A babához szükséges alapvető termékek ára jelentősen eltér Európa országaiban. De valójában mennyit költenek a szülők? Mely országokban a legdrágábbak a babaholmik, és hol számítanak a leginkább megfizethetőnek az átlagos bérekhez viszonyítva?
A Remitly kiszámította, mennyibe kerülnek egy baba első életévében az alapvető felszerelések egy évre vetítve, a 2026. júliusi árak alapján. A felmérés hat kategóriában összesen 14 alapvető terméket tartalmaz:
- Pelenkázás (pelenkák, nedves törlőkendők, pelenkakiütés elleni krém),
- Cumisüvegek (cumisüveg kupakkal),
- Babatápszer
- Alvás (kiságy, mózeskosár vagy hordozható bölcső, kiságymatrac, gumis lepedők, takarók),
- Szállítás (babahordozó autósülés, babakocsi),
- Ruházat (bodyk vagy rugdalózók, babaruha vagy nadrág, zokni).
A 38 európai országot vizsgálva az első évre becsült babaholmi-költség az Egyesült Királyságban 2 813 eurótól Spanyolországban 6 294 euróig terjed, az európai átlag pedig 4 727 euró.
Spanyolország mellett a babaholmik első éves költsége Hollandiában (6 140 euró), Finnországban (6 066 euró), Svédországban (6 025 euró) és Svájcban (6 018 euró) haladja meg a 6 000 eurót.
Ötezer és hatezer euró közé esnek a kiadások Luxemburgban (5 665 euró), Olaszországban (5 609 euró), Litvániában (5 563 euró), Albániában (5 532 euró), Szerbiában (5 509 euró), Montenegróban (5 500 euró), Portugáliában (5 337 euró), Szlovákiában (5 221 euró), Norvégiában (5 079 euró) és Izlandon (5 004 euró).
Az öt legnagyobb gazdaság közül Spanyolországban a legmagasabbak a költségek, míg az Egyesült Királyságban a legalacsonyabbak, 2 813 euróval. Németország (4 701 euró) és Franciaország (4 393 euró) közelebb áll az európai átlaghoz.
Csehországban (3 211 euró), Romániában (3 385 euró), Lettországban (3 392 euró), Horvátországban (3 661 euró), Bulgáriában (3 804 euró) és Bosznia-Hercegovinában (3 844 euró) a legalacsonyabbak a nominális babaköltségek; mind a hat országban 4 000 euró alatt maradnak.
Törökország (4 023 euró), Belgium (4 084 euró), Málta (4 118 euró) és Görögország (4 158 euró) szintén közel vannak a 4 000 eurós szinthez, de azt már kissé meghaladják.
A legtöbb kiadás ruhára, tápszerre és pelenkára
A hat kategória közötti költségmegoszlás Európán belül nagy eltéréseket mutat. Átlagosan a ruházat (30,3 százalék), a babatápszer (25,7 százalék) és a pelenka (24,5 százalék) teszi ki a legnagyobb hányadot, összesen az elsőéves kiadások 81 százalékát.
A 38 országban a szülők átlagosan 1 465 eurót költenek ruházatra, 1 187 eurót babatápszerre és 1 152 eurót pelenkára, ami együtt 3 804 eurós kiadást jelent.
A részletek országonként jelentősen eltérnek. Dániában a ruházat mindössze a kiadások 16 százalékát adja, míg Svédországban 52,5 százalékot. Részesedése Hollandiában, Finnországban és Írországban is meghaladja a 45 százalékot.
A babatápszer Svédországban a költségek 10,8 százalékát, Lettországban viszont 41,3 százalékát teszi ki. Aránya Törökországban, Dániában és Magyarországon is magas, ahol 35 százalék fölé emelkedik.
A pelenka Törökországban a kiadások 12,4 százalékát jelenti, míg Svájcban és Belgiumban a 36 százalékot is meghaladja.
Az alábbi ábra azt mutatja, mennyit költenek a szülők egy baba első éve során az egyes kategóriákra.
Mennyit tesznek ki a babaköltségek az átlagbérből?
Természetesen a jövedelmi szintek döntő jelentőségűek az országok összehasonlításakor, hiszen az európai bérek között nagy különbségek vannak. De mennyit tesz ki az első év babaholmi-költsége az átlagos éves bérből?
A Remitly kutatása az egyes országokban az alapvető babatermékek költségét hasonlította össze az átlagos bérekkel. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének inflációval kiigazított, alkalmazottakra vonatkozó átlagos havi kereseti adatait használta.
A megfizethetőséget az is befolyásolja, hogy mindkét szülő dolgozik-e, valamint az adók és a családtámogatások rendszere. Ezek jelentős különbséget okozhatnak, amint azt ez a Euronews-cikk is bemutatja.
A 36 vizsgált országban az alapvető babaholmik átlagosan az éves bérek 20,9 százalékát teszik ki. Az arány Belgiumban 5,4 százalék, Moldovában pedig 88,8 százalék.
Albániában (66 százalék), Törökországban (45,1 százalék), Montenegróban (45 százalék), Szerbiában (41,4 százalék), Bosznia-Hercegovinában (36,1 százalék), Portugáliában (35,7 százalék) és Magyarországon (34,7 százalék) a számítás szerint legalább az átlagos éves bér egyharmadát költik a szülők babaholmikra.
Az alapvető babaholmik az átlagos éves bér kevesebb mint 10 százalékát viszik el Luxemburgban (6 százalék), Dániában (6,7 százalék), az Egyesült Királyságban (7,5 százalék), Norvégiában (7,6 százalék), Írországban (8 százalék), Svájcban (8 százalék), Németországban (8,1 százalék), Ausztriában (8,2 százalék), Franciaországban (8,5 százalék), Máltán (8,9 százalék) és Hollandiában (9,4 százalék).
És mi a helyzet a bölcsődével és napközivel?
A kutatás nem terjed ki a bölcsődei és napközis díjakra, pedig ezek az egész Európában jelentős többletterhet jelentenek a szülőknek.
Az OECD adatai szerint például Svájcban 2023-ban két gyermek bölcsődei és gyermekfelügyeleti bruttó díja elérte a 64 211 eurót, míg a Hollandiában mért adat volt a legmagasabb az Európai Unióban, 39 229 euróval. Németországban ezzel szemben mindössze 552 eurót tettek ki a díjak.
A számok az intézményi ellátást fedik le, vagyis az otthonon kívül, engedéllyel rendelkező intézményekben nyújtott gyermekfelügyeletet. Ide tartoznak többek között a bölcsődék, napközik, játszóházak és szülők által működtetett csoportok, teljes vagy részidős formában.
Ha két gyermekre vetítve a nettó bölcsődei és napközis költségeket nézzük, Svájcban egykeresős család esetében 10 200 euróról, kétkeresős házaspárnál pedig 27 551 euróról van szó. A kormányzati támogatások azonban egyes országokban jelentősen csökkenthetik a kiadásokat, és a nettó költségek 5 000 euró alá eshetnek, ahogyan azt ez az Euronews-cikk is bemutatja.