NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Az ukrán miniszterelnököt nem lepte meg az emberek reakciója

Az ukrán miniszterelnököt nem lepte meg az emberek reakciója
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Az elmúlt napokban kormányellenes, uniós integráció-párti tüntetők lepték el Kijev utcáit. A demonstrálók nem hajlandóak elfogadni az ukrán vezetés döntését, és ragaszkodnak ahhoz, hogy írják alá a társulási szerződést. Úgy vélik, hogy ha nincs megállapodás, akkor Ukrajna elveszít egy 500 millió fogyasztóból álló piacot, egész pontosan Európát. Ez Kijev számára fontos lehet, hiszen a társulási szerződés az uniós csatlakozási tárgyalások nélkülözhetetlen feltétele. Anélkül akár a keleti bővítés is megakadhat.

Keleti nyitás Európában

A nyáron Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává vált. A csatlakozás üzenetértékű volt, hiszen a 22 éve független ország pénzügyi gondokkal küzd, ettől függetlenül uniós tagállammá válhatott, hiszen a keleti nyitás az EU számára is kulcskérdéssé vált.

2004-ben 10 ország csatlakozott az Unióhoz, köztük Magyarország. Két déli állam mellett 8 olyan ország vált tagállammá, amely egykoron vagy a Szovjetunió része, vagy a Varsói Szerződés tagállama volt.

2007-ben a keleti blokk újabb két országa, Románia és Bulgária csatlakozott, idén pedig Horvátország. A keleti nyitás megkérdőjelezhetetlen. Szerbia, Macedónia és Montenegro már tagjelöltté vált, de Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó is potenciális tagjelölt ország. Csaknem 40 évig 15 uniós tagállam volt, az elmúlt kilenc évben 13 új lett.

A bővülés meglepően gyors folyamat volt. Bár a gazdasági előnyöket néha megkérdőjelezik, a politikai akarat egyértelmű.

Az ukrán kormány döntéséről exklúzív interjút adott az Euronews-nak Mikola Azarov kormányfő.

euronews: Miniszterelnök úr, önt meglepte az ukrán emberek reakciója azok után, hogy a kormány úgy döntött, nem írja alá az uniós társulási szerződést?

Mikola Azarov: Természetesen nem lepett meg, mert az elmúlt három és fél évben az elnök és a kormány is aktívan támogatta az unióval való együttműködést. A kormány írta a megállapodás szövegét is. Folyamatosan tudattuk a közvéleménnyel, hogy mi miért van, éppen ezért természetes dolog, hogy a mostani bejelentésünk után az emberek az utcára vonultak azért, hogy az európai integráció folytatása mellett tüntessenek. Ez az aktivitás ismét azt bizonyítja, hogy az eddigi uniós politikánk helyes volt.

- Miniszterelnök úr, meg tudná magyarázni, hogy miért döntött úgy az utolsó pillanatban a kormány, hogy nem írja alá az egyezményt?

- Egy mondással válaszolnék: jobb későn, mint soha. Akkor hoztuk meg a döntést, amikor egyértelművé vált, hogy semmiben nem tudnának nekünk segíteni. Egyébként ön tisztában van azzal, hogy milyen előrejelzéseket kaptunk a hitelminősítőktől? Nem mennék bele ebbe ismét, de arra törekedtünk, hogy minél később hozzuk meg a döntést. Szerettünk volna megoldást találni, hogy meglegyenek a szükséges anyagi forrásaink. Akkor döntöttünk, amikor világossá vált, hogy ez nem fog menni.

- Oroszország tényleg felajánlotta Ukrajnának, hogy csökkenti a gáz árát?

*- Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Oroszország milliárdokat veszíthet, mi pedig milliárdokhoz juthatunk hozzá. Nehéz dolog, mert a jelenlegi szerződés minket kiszolgálatatottá tesz, Oroszország számára viszont előnyös. Be kell tartanunk a jogi kereteket, de optimista vagyok. Azt mondtam az orosz tárgyalópartnereinknek, hogy a mostani megállapodás nehéz helyzetbe hozza a gazdaságunkat. A szerződés senkinek nem tesz jót, ezért felül kell vizsgálni. *

- Ön az IMF-et hibáztatja, de mit gondol, az Unió befolyásolhatja-e bármilyen irányba a Nemzetközi Valutaalapot?

*- Az IMF egy nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyet egy igazgatótanács irányít. A grémiumban a világ vezető országai képviseltetik magukat, például Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, vagy az Egyesült Államok. A kérdés, hogy az EU és az IMF összehangolt politikát folytat-e, hiszen eleve ésszerűtlen, ha akkor adnak hitelt, ha növeljük a gáz árát. Így ez lekerült a napirendről. *

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kultúrharc Ukrajnában: az ortodox egyház visszavonta egy meleg katona kitüntetését

Hogyan működnek a krími ukrán szabotőrcsoportok?

Körözést adott ki az ukrán titkosszolgálat Kirill pátriárka ellen