Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Az ukrán miniszterelnököt nem lepte meg az emberek reakciója

Az ukrán miniszterelnököt nem lepte meg az emberek reakciója
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az elmúlt napokban kormányellenes, uniós integráció-párti tüntetők lepték el Kijev utcáit. A demonstrálók nem hajlandóak elfogadni az ukrán vezetés döntését, és ragaszkodnak ahhoz, hogy írják alá a társulási szerződést. Úgy vélik, hogy ha nincs megállapodás, akkor Ukrajna elveszít egy 500 millió fogyasztóból álló piacot, egész pontosan Európát. Ez Kijev számára fontos lehet, hiszen a társulási szerződés az uniós csatlakozási tárgyalások nélkülözhetetlen feltétele. Anélkül akár a keleti bővítés is megakadhat.

Keleti nyitás Európában

A nyáron Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává vált. A csatlakozás üzenetértékű volt, hiszen a 22 éve független ország pénzügyi gondokkal küzd, ettől függetlenül uniós tagállammá válhatott, hiszen a keleti nyitás az EU számára is kulcskérdéssé vált.

2004-ben 10 ország csatlakozott az Unióhoz, köztük Magyarország. Két déli állam mellett 8 olyan ország vált tagállammá, amely egykoron vagy a Szovjetunió része, vagy a Varsói Szerződés tagállama volt.

2007-ben a keleti blokk újabb két országa, Románia és Bulgária csatlakozott, idén pedig Horvátország. A keleti nyitás megkérdőjelezhetetlen. Szerbia, Macedónia és Montenegro már tagjelöltté vált, de Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó is potenciális tagjelölt ország. Csaknem 40 évig 15 uniós tagállam volt, az elmúlt kilenc évben 13 új lett.

A bővülés meglepően gyors folyamat volt. Bár a gazdasági előnyöket néha megkérdőjelezik, a politikai akarat egyértelmű.

Az ukrán kormány döntéséről exklúzív interjút adott az Euronews-nak Mikola Azarov kormányfő.

euronews: Miniszterelnök úr, önt meglepte az ukrán emberek reakciója azok után, hogy a kormány úgy döntött, nem írja alá az uniós társulási szerződést?

Mikola Azarov: Természetesen nem lepett meg, mert az elmúlt három és fél évben az elnök és a kormány is aktívan támogatta az unióval való együttműködést. A kormány írta a megállapodás szövegét is. Folyamatosan tudattuk a közvéleménnyel, hogy mi miért van, éppen ezért természetes dolog, hogy a mostani bejelentésünk után az emberek az utcára vonultak azért, hogy az európai integráció folytatása mellett tüntessenek. Ez az aktivitás ismét azt bizonyítja, hogy az eddigi uniós politikánk helyes volt.

- Miniszterelnök úr, meg tudná magyarázni, hogy miért döntött úgy az utolsó pillanatban a kormány, hogy nem írja alá az egyezményt?

- Egy mondással válaszolnék: jobb későn, mint soha. Akkor hoztuk meg a döntést, amikor egyértelművé vált, hogy semmiben nem tudnának nekünk segíteni. Egyébként ön tisztában van azzal, hogy milyen előrejelzéseket kaptunk a hitelminősítőktől? Nem mennék bele ebbe ismét, de arra törekedtünk, hogy minél később hozzuk meg a döntést. Szerettünk volna megoldást találni, hogy meglegyenek a szükséges anyagi forrásaink. Akkor döntöttünk, amikor világossá vált, hogy ez nem fog menni.

- Oroszország tényleg felajánlotta Ukrajnának, hogy csökkenti a gáz árát?

*- Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Oroszország milliárdokat veszíthet, mi pedig milliárdokhoz juthatunk hozzá. Nehéz dolog, mert a jelenlegi szerződés minket kiszolgálatatottá tesz, Oroszország számára viszont előnyös. Be kell tartanunk a jogi kereteket, de optimista vagyok. Azt mondtam az orosz tárgyalópartnereinknek, hogy a mostani megállapodás nehéz helyzetbe hozza a gazdaságunkat. A szerződés senkinek nem tesz jót, ezért felül kell vizsgálni. *

- Ön az IMF-et hibáztatja, de mit gondol, az Unió befolyásolhatja-e bármilyen irányba a Nemzetközi Valutaalapot?

*- Az IMF egy nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyet egy igazgatótanács irányít. A grémiumban a világ vezető országai képviseltetik magukat, például Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, vagy az Egyesült Államok. A kérdés, hogy az EU és az IMF összehangolt politikát folytat-e, hiszen eleve ésszerűtlen, ha akkor adnak hitelt, ha növeljük a gáz árát. Így ez lekerült a napirendről. *