Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Feltépett sebek Vukovarban

Feltépett sebek Vukovarban
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A horvátországi Vukovart szinte teljesen lerombolták a háborúban, amely Jugoszlávia szétesése után tört ki 1991-ben. Mára újjáépítették, de a város továbbra is jelképe Horvátország függetlenségi harcának – ahogyan itt nevezik, a hazáért vívott háborúnak.

Manapság újfajta jelképek okoznak felzúdulást: a cirill betűs táblák megjelenése a középületeken. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Vukovar lakosainak egyharmada szerb. A horvát alkotmány szerint garantálni kell a kisebbségek jogait. Ebbe beletartozik nyelvük és ábécéjük használata is.

Az első cirill betűs táblákat szeptemberben tették ki. Nem sokáig maradtak a helyükön. Horvát háborús veteránok leverték a feliratokat. A tiltakozók azt mondják, ezek a cirill betűs táblák arra emlékeztetik őket, amikor Vukovart megtámadta a jugoszláv hadsereg, mert a szerbeknek nem tetszett, hogy Horvátország kinyilvánította függetlenségét. Nagy árat fizettek ezért a helyiek.

Danijel Rehak horvát háborús veterán. Egy szobában állítottak emléket azoknak a katonáknak, akiket 1991-ben foglyul ejtettek Vukovarban, és Szerbiába vittek. Sokan nem tértek vissza.
Rehak részt vett a legutóbbi tiltakozó akciókban.

- Ellenezzük a szerb nyelv használatát és a cirill betűs táblákat, mivel a szerbek követtek el agressziót Vukovarral szemben 1991-ben. A háborúban ötezer honfitársunk halt meg, civilek, gyerekek, öregek. Négyszáz ember eltűnt, azóta sem tudunk róluk – magyarázza.

1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg és helyi szerb fegyveres csoportok megtámadták Vukovart, miután Horvátország függetlenné nyilvánította magát. Az ostrom három hónapig tartott. Vukovart a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, a horvátok négy év múlva foglalták vissza.
Az egyik legszörnyűbb esemény az volt a háborúban, amikor lemészárolták a betegeket és az ápolókat a vukovári kórházban.

Vesna Bosanac a kórházban dolgozott az ostrom idején, a sebesülteket látta el. Ma a kórház igazgatója. Azt mondja, az egymást követő horvát kormányok nem értették meg, hogy
Vukovarnak még mindig milyen érzelmi ereje van a nemzet lelkületében.

- Amikor visszajöttünk ide az 1995-ös békeegyezmény után, mindenütt cirill betűk voltak. Majd elkezdődött a békés integráció, és minden, ami cirill betűs volt, többé nem lett érvényes. Most, a 2011-es népszámlálás alapján a cirill betűs feliratokat újra kirakták a középületekre. Ez nem lenne probléma, ha az ittenieknek már begyógyultak volna a sebei, ha megtalálták volna halottaikat és azokat, akik eltűntek. De ez nem történt meg, ezért a cirill betűk megjelenése olyan, mintha alkoholt öntenénk egy nyílt sebbe.

A kórház alagsorában múzeumot rendeztek be. Így emlékeznek arra, hogy Vukovar mennyit szenvedett, és milyen sokan érezték úgy, hogy a kormányok feláldozták őket nacionalista háborúikban. Bár ma Horvátország már az Európai Unió tagja, vannak, akik szerint Vukovart még mindig politikai célokra használják.

A zágrábi kormány ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a horvát alkotmányos szabályozást összhangba kellett hozni az uniós kisebbségi jogi előírásokkal. Bár a vukovári háború több mint 15 éve véget ért, a háborús veteránok minisztere szerint az igazi probléma az, hogy a tartós béke megalapozásához még mindig hiányzik egy kulcsfontosságú elem.

- A szerbek nem mentek keresztül katarzison, azon, hogy belássák mindazt, amit tettek a az egykori Jugoszláv Néphadsereg katonáival együtt. Szerbia és Montenegró agressziót követett el Horvátországgal szemben. Ezzel egész egyszerűen nem vetettek még számot. A horvátokat is terheli a felelősség egy része, de ezt addig nem fogják elfogadni, ameddig a szerbek nem ismerik be, hogy mit tettek a kezdetektől fogva – mondja Fred Matic, a horvát háborús veteránok minisztere.

Elfogadni a felelősséget a múltért, és együtt dolgozni a jövőért – sok vukovári számára az idő még nem érett meg erre a katarzisra. Erre a legjobb bizonyíték a város oktatási rendszere. Ebbe az iskolába a horvát és a szerb gyerekek reggel együtt érkeznek az órákra. Utána viszont elválnak útjaik, a horvátok más osztályba járnak, mint a szerbek.

Itt a szerb nebulók a latin és a cirill ábécét is megtanulják. A szerb történelemről is tanulnak. A békemegállapodás része, hogy segítenek a szerbeknek megérteni és megőrizni nemzeti önazonosságukat.

Az iskola igazgatója, Zeljko Kovacevic szerb. Az ostrom idején Vukovarban élt, mindkét közösség tisztelte őt. Szerinte nem a gyerekek, hanem a felnőttek akadályozzák az integrációt.

- A politika határozza meg a játékszabályokat, és az emberek elfogadják ezt. Sokan nem gondolkodnak önállóan. Zavar, amikor művelt emberek, értelmiségiek sem használják az eszüket. El kell kezdeniük gondolkodni. Ha így tennének, a városba visszatérne az élet, sok új ötlettel, jobb iskolákkal és végül együtt élő gyerekekkel.

A vukovari iskolai rendszer bírálói azzal érvelnek, hogy a folyosói barátkozások ellenére a szegregált osztályok miatt kevés az esély arra, hogy Vukovar közelebb kerülhet múltjának lezárásához. Sok szülő számára gondot jelent, hogyan magyarázza el gyermekeinek a múltnak ezt a fejezetét.

Sasha Mrkalj szerb, családja nemzedékek óta Vukovar térségében él. Tizenegy éves fia van. A megosztott osztályok ellenére fia együtt megy osztálykirándulásokra, és együtt kosárlabdázik a horvát tanulókkal. Azt mondja, fontos, hogy gyereke tanuljon a szerb történelemről, nyelvről és kultúráról. Azt is fontosnak tartja, hogy elmagyarázza neki Vukovar múltját.

- Kérdéseket tesz föl, és ez így normális. Kíváncsaik ebben a korban. Elmagyarázom neki, hogy itt nőttem föl, itt éltem, és átéltem mindent, ami itt történt az utóbbi húsz évben. Mondjuk úgy, hogy megvan a magam igazsága, és mindenkinek más tapasztalatai vannak arról, ami történt.

November 18-a mind a horvátoknak, mind a szerbeknek érzelmileg felkavaró dátum Vukovarban. 22 éve ezen a napon foglalta el a várost a jugoszláv hadsereg. Ez a nap arra is emlékeztet, hogy a két etnikai csoport békében él ugyan, de párhuzamosan éli életét, és nem együtt.

Stasa Hill édesapját megölték 1991-ben. Ő, édesanyja, húga és mostohaapja egyetértenek abban, hogy bár nem a cirill betűs táblák jelentik az igazi gondot, a város csendes megosztottságának a jelképei.

- Vannak szerb kollégáim, de erről nem beszélek velük. Nem vitatjuk meg ezt. Nem akarok a véleményükre gondolni, mert biztos vagyok abban, mit gondolnak. Megosztottak vagyunk itt. Mindannyiunknak megvan a maga véleménye, és ezek nagyon különbözőek. Ők szerb városnak látják Vukovart, én pedig horvát városnak.

A háború előtt Vukovar Jugoszlávia egyik legfejlettebb régója volt. Ma Horvátország egyik legszegényebb térsége. Mindkét oldal reméli, hogy a politikusok többé nem fogják a várost érzelmi zsarolásra használni, hanem inkább elkezdik a jövőjét építeni.