NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nemzeti ünnepen mond le a belga király

Nemzeti ünnepen mond le a belga király
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

II. Albert belga király vasárnap adja át a trónt legidősebb fiának, Fülöp hercegnek. A dátum nem mindennapi, hiszen így pont a nemzeti ünnepen iktatják majd be az új uralkodót. Az egyik televíziós csatorna szakértője szerint szimbólikus az időpont-választás.

- Ez egy csodás ajándék II. Albert királytól a fiának, Fülöpnek, hiszen az uralkodását ugyanazon a napon kezdi, mint amin a belgák első királya is elfoglalta a trónt 1831-ben. 180 évvel később Fülöp herceg is ezen a napon lesz király – mondta az uralkodóház szakértője, Thomas de Bergeyck.

Lemondásának bejelentése óta Albertet sokan méltatják kitartó munkájáért, amivel fenntartotta az ország egységét. Belgium flamand és vallon közössége talán még soha nem volt annyire megosztott, mint manapság.

- Azt írtam, remélem, Belgium megőrzi az egységét – mondta ez a férfi, miután üzenetet írt a brüsszeli városháza vendégkönyvébe. Arról is mesélt, hogy nagyapja a hadseregben harcolt a németek ellen és minden nemzeti ünnepen kitűzte a belga lobogót.

A királyi háznak komoly rajongótábora van. Ennek a fodrászüzletnek a kirakatát is az uralkodó képmása díszíti. – Ő hozta össze a mostani kormányt is. Ha ő nem lett volna, még mindig nem lenne kormányunk – mondta a fodrászmester.

A fiatalokat azonban nem köti le ennyire a hatalomátadás. – A körülöttem lévő fiatalokat nem érdekli ez. Igaz más sem – mondta egy nő.

II. Albert vasárnap délelőtt írja alá lemondó nyilatkozatát, majd az új király beiktatása után egész napos ünnepségsorozat kezdődik. Fülöp királynak tíz hónapja lesz felkészülni az első komoly megmérettetésre, a következő parlamenti választás ugyanis valószínűleg ismét próbára teszi majd Belgium egységét.

Audrey Tilve a Brüsszeli Szabadegyetem politológia doktorát, Dave Sinardet-et kérdezte.

- A Belga Királyság megítélése nem azonos az ország északi és déli részén, a flamand és a vallon régióban. Úgy tűnik, a flamandok inkább köztársaságot szeretnének és a holland nyelvű sajtó sem mindig bánik szépen a királyi családdal. Mi az oka ennek?

Dave Sinardet: – Ebben van némi képmutatás is, de a flamand oldalon, a flamand politikában valóban nyíltabban bírálják a monarchia egyes intézményeit, mint a francia oldalon. És a vallonok kritikáival nem foglalkozik annyit a sajtó sem. A jelenség egyik oka, hogy a királyságról szóló vita összefügg a Belgium jövőjéről folyó vitával. A flamand részen megerősödött a nacionalista és szeparatista N-VA párt és épp azért bírálja a monarchiát, mert az egy belga szimbólum. Erre a kritikára fogékonyabbak az emberek Flandriában, hiszen a frankofon régióban viszonylag nagy egyetértés van a szövetségi Belgium ügyéről, így a monarchiáról is.

- Gyakran halljuk, hogy a király tartja össze az országot, amely megosztott az északi és a déli rész között. Ez most is így van?

- Valóban sokan Belgium jelképének tartják a királyt, hiszen ő minden belga uralkodója és a belga identitástudat része. Másrészt nem hiszem, hogy Belgium jövője a monarchián múlna. Elképzelhetőnek tartom a köztársaságot egy választott államfővel, különösen, ha az emberek nagy többsége rá szavazna. Hiszen ez is jelképezhetné Belgium egységét.

- Ön szerint az uralkodó nem jelent hosszútávú stabilitást az országnak?

- Most is stabilitást jelent, egyszerűen azért, mert egy király általában évtizedeken át uralkodik, miközben a politikusok cserélődnek. De azt nem hiszem, hogy Belgium fennmaradása szempontjából a királyság intézménye mindenképpen szükséges lenne.

- Végül ejtsünk szót az ünnepségekről, amelyekre külföldi uralkodókat nem hívtak meg, nem lesz pompa. Ez nagyon különbözik attól, amit három hónappal ezelőtt Hollandiában láthattunk, amikor Beatrix királynő átadta a trónt fiának. Miért?

-Ennek részben az az oka, hogy nem volt elég idő az előkészületekre, Albert király ugyanis csak két héttel ezelőtt jelentette be lemondását. Másrészt, azt gondolom, a kormány sem akarta a túlzott figyelmet, amit egy hatalmas esemény jelentene. Ezzel ugyanis felerősödtek volna a monarchia körüli viták és ez valószínűleg a monarchia ellenzőinek erősödésével járt volna, különösen Flandriában. Szerintem jól döntöttek, de az idő rövidsége miatt amúgy sem volt túl sok lehetőség.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Károly király részt vett a húsvétvasárnapi istentiszteleten

Katalin hercegné belepiszkált II. Erzsébet királynő utolsó unokás képébe is

III. Károlyt ábrázoló új bankjegyeket állítottak ki