HIRDETÉSAz iráni elnökválasztást Haszan Rohani nyerte. A mérsékeltnek számító jelölt, akit a reformerek is támogattak, egy olyan voksolásból került ki győztesen, amelyben – dacára a 2009-es kudarcnak – a lakosság háromnegyede részt vett.
Irán politikai életének neves szakértője, Ahmad Salamatian beszél a pénteki fordulóról.
Euronews
- Figyelembe véve az előző elnökválasztás nyomán támadt pesszimizmust és bizalmatlanságot, illetve a mostani választást megelőző gyanakvást, ez váratlan eredmény, nem gondolja?
Ahmad Salamatian
-Azt kell mondanom, hogy miután a kampányidőszak java részében a jelöltek szigorúan biztonsági játszmát űztek, nem nagyon lehetett sejteni, mi folyik a színfalak mögött. Talán csak a tévévitájuk, azok közül is inkább a második sejtetett valamit abból, ami a háttérben történik.
Az irániak olyan mértékben vágynak arra, hogy betekintésük legyen a politikai élet folyamataiba, hogy ne mindig csak a végeredménnyel szembesüljenek, hanem menet közben is tájékoztatást kapjanak, hogy a tévéviták egészen felrázták a lakosságot. Végre valódi párbeszédeket, megfogalmazott kirtikát, érveket és ellenérveket hallhattak.
Végül is az a helyzet, hogy az iráni politikai elit – és ebbe beleértem a most hatalmon lévőket és a reformereket, illetve mérsékelteket is – nyitottnak látszik arra, hogy valódi politikai életet teremtsen. Eszmecserével és nyilvánosan vállalt állásfoglalásokkal, közeledésekkel vagy elutasításokkal. És ezzel a biztonsághoz szokott politikusok kockázatot vállalnak.
Csakhogy nem nagyon marad más választásuk, mert a valódi politizálás tettek és azok magyarázata, illetve megértése mentén halad. És az iráni népnek ebben a kritikus időszakban nagy szüksége van arra, hogy értse, mi történik éppen. És erre leginkább a középosztálynak van olthatatlan igénye. Úgyhogy a reformerek vezetői, Katami és Rafszandzsani nagyon okosan cselekedtek.
Úgy tűnik nekem, hogy Irán megérett arra, hogy másképp viszonyuljon saját problémáihoz és nemzetközi kapcsolataihoz egyaránt. Éppen ezért a legkevésbé sem tartok attól, hogy – mint 2009-ben – Irán legfőbb irányítói felülírnák a lakosság többségi döntését, amely éppen a kölcsönös megértés bizonyítéka.
- Irán jelenlegi parlamentje konzervatív. Mit gondol, Haszan Rohani hogyan tud majd együttműködni velük?
- A pillanatnyi helyzetben a parlamentnek nincs más választása, mint az együttműködés. A képviselők ugyanis nem tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják a lakosságnak ezt a rendkívül erőteljes jelzését arra, hogy változást akar. Egyszóval nem hiszem, hogy a parlament .bármiféle akadályt gördítene a választás nyertese elé, ahogyan azt sem tartom valószínűnek, hogy a következő elnök különösebben dacolni akarna az állam intézményeivel.
- Haszan Rohani éveken át volt a legfőbb nukleáris tárgyaló. Választási kampánya során bírálta riválisa, a mostani főtárgyaló Szaíd Dzsalili tevékenységét. Ön szerint Rohani elnöksége miféle változást hozhat Irán és a Nyugat viszonyában?
- Úgy gondolom, hogy ha Rohani lesz az elnök, az egy nagyon erős üzenetnek számít majd a világ felé, hogy tudniillik Irán a megegyezésre törekszik. És végül is a nemzetközi diplomácia mindig olyasvalakit várt a tárgyalóasztal másik oldalára, akivel valódi párbeszédet lehet folytatni. Nagyon remélem, hogy a nemzetközi közösség, főleg az Egyesült Államok és az Európai Unió érzékeny lesz erre az üzenetre. Vagyis megérti, hogy ez egy vissza nem térő lehetőség arra, hogy az iráni nukleáris program kérdése nyugvópontra jusson.
És bízom abban is, hogy Irán vezetői felhagynak az eddigi gyakorlattal, amely a nukleáris program kérdését egyfajta túszként kezelte. Olyan fogolyként, amellyel aztán sakkban tarthatták a hazai politikai életet.
Ha a nemzetközi diplomácia végre ráeszmél arra, hogy Irán pozíciójának megerősítésével stabilizálhatja a pillanatnyilag rendkívül viharos Közel-Keletet, ebben a törekvésében számíthat az irániak támogatására. Különösképpen az iráni középosztály lehet ebben erős szövetségese a világnak.