HIRDETÉSTörökországban jártunk, ahol az oktatási reformok heves vitákat váltanak ki. Előretörnek az egyházi iskolák, líramilliárdokat költenek interaktív táblákra, és ha lassan is, de javul a nők helyzete az oktatásban.
Vissza a jövőbe
Törökországban fontos kérdés, hogy milyen szerepet játszon a vallás a közéletben. Kemal Atatürk szétverte az egyházi iskolákat, a vallásos oktatás a múlt század közepén támadt fel. Az akkor létrejött Imam Hatip középiskolákat a ’97-es bársonyos puccs háttérbe szorította: ezekből nemrég még csak teológia szakon lehetett továbbtanulni. A tavalyi oktatási reform a korlátozást eltörölte, azóta gombamód szaporodnak ezek az intézmények, melyekben a Korán tanulmányozása jól megfér a modern tudományokkal.
Gépesített iskolák
Az OECD-országok rangsorában Törökország a sereghajtók között van, ami az oktatás eredményességét illeti. A kormány 3 milliárd török lírát (körülbelül négyszáz milliárd forintot) szán a Fatih-tervre, amelynek célja, hogy tábletekkel és interaktív táblákkal szereljék fel az iskolákat.
Egyenlő pályák
A kétezres évek közepén egymillió lány nem járt iskolába Törökországban, és óriási volt a különbség a fiúk és a lányok iskolai jegyei között. A kormány felemelte az iskolakötelesség korhatárát, civil szervezetek pedig felvilágosító kampányokkal és ösztöndíjprogramokkal igyekeznek elérni, hogy a családok ne csak a fiúk taníttatásáért tegyenek erőfeszítéseket.