Kormányok, orvosi rendelők és még rivális MI‑cégek is érintettek, és az eset egyre élesebbé teszi a kérdéseket Európa néhány amerikai techóriástól való függéséről.
A Microsoft kiszolgáló-infrastruktúrájának egy részében bekövetkezett hiba miatt több mint egy napja nem férnek hozzá a felhasználók az Outlook e-mailhez, a Teamshez és más mindennapi irodai eszközökhöz, 74 országban és területen jelentettek problémákat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A zavar csütörtök délután, európai idő szerint kezdődött, és péntek reggelre sem sikerült teljesen elhárítani. A Microsoft szerint semmi sem utal kibertámadásra, de eddig még nem nevezett meg egyértelmű kiváltó okot.
Az eddig rendelkezésre álló információk.
Mi történt csütörtök óta?
A Euronews beszámolt róla, hogy a leállás csütörtök este először az Outlookot, a Teamset és a Copilotot érintette. Azóta a helyzet inkább romlott, mint javult.
A Microsoft javításai nem oldották meg a problémát. Az éjszaka folyamán visszaállított kiszolgálók ismét összeomlottak, amint visszatért a forgalom, a vállalat pedig elismerte, hogy a módosításai „nem úgy érvényesülnek, ahogy várták”. Péntek reggelig csak „csekély mértékű sikerről” számolt be.
A Downdetectorhoz, egy, a nyilvánosság bejelentései alapján leállásokat követő weboldalhoz érkező jelentések szerint csak az Outlookhoz közel 140 000 problémabejelentés futott be.
Az érintett szolgáltatások listája is bővült. A Microsoft incidensjelentése már tartalmazza a SharePoint Online-t, amit dokumentumok megosztására használnak, valamint a Defender XDR nevű biztonsági eszközt is. A Planner és a To Do feladatkezelő alkalmazásokról is jelentették, hogy nem működnek.
Hány embert érintett?
A pontos szám ismeretlen. A Downdetector csak azokat számolja, akik bejelentést tesznek, ezért az adatai inkább a nagyságrendet jelzik, nem pedig egy teljes létszámot. A Microsoft szerint több mint 430 millió ember használja a 365-ös alkalmazásait.
A Downdetector által közzétett térkép szerint a felhasználók az Amerikák térségében, valamint Európa, Ázsia és Afrika egyes részein is érintettek voltak. A következmények messze túlmutattak a kimaradó e-maileken:
Egészségügy: több brit háziorvosi rendelő arra kérte a betegeket, hogy sürgős ügyekkel inkább telefonáljanak, és ne e-mailt vagy online űrlapot használjanak.
Kormányzat: a szingapúri kormány és Ausztrália hírszerzési ügynöksége jelezte, hogy érintettek.
Tech cégek: az OpenAI és az Anthropic problémákról számolt be azokkal az eszközökkel, amelyek az MI-szolgáltatásaikat a Microsoft 365-höz kapcsolják.
Üzleti szektor: egy amerikai vállalat, az elektromos járműveket gyártó Workhorse hétfőre halasztotta eredménybeszámoló konferenciahívását.
Paul Spain, az új-zélandi Gorilla Technology tanácsadó cég munkatársa szerint sok vállalat gyakorlatilag „elveszített egy munkanapot”.
Mi romlott el?
A Microsoft eddig még nem nevezett meg egyetlen kiváltó okot sem, és a magyarázata a leállás során többször változott.
Először „megnövekedett terhelést” okolt, vagyis azt, hogy a kiszolgálók a szokásosnál jóval nagyobb igénybevétel alatt álltak. Később pontosította, hogy ezt nem a felhasználók számának hirtelen növekedése okozta. Ehelyett nagy számú kiszolgáló vált „váratlanul elérhetetlenné”, így a megmaradt gépekre hárult a terhelésük.
Ezt követően a figyelem azokra az automatikus „állapotellenőrzésekre” irányult, amelyeket a Microsoft annak eldöntésére használ, hogy egy kiszolgáló alkalmas-e a forgalom kezelésére. A vállalat közölte, hogy egy olyan konfigurációs módosítást tesztel, amely egy olyan problémát hivatott megoldani, amely miatt a kiszolgálók elbukták ezeket az ellenőrzéseket, és kiestek a szolgáltatásból.
Mahmoud Elkhodr, az ausztráliai CQUniversity információs és kommunikációs technológiák tanszékének vezető oktatója a The Conversationben fogalmazott meg egy lehetséges magyarázatot. Azt írta, hogy az állapotellenőrzések feladata, hogy a hibás kiszolgálókat kivonják a forgalomból. Ha maga az ellenőrző rendszer hibásodik meg, előfordulhat, hogy egészséges kiszolgálókat kapcsol ki, és ezzel túlterheli a többit.
Elkhodr hangsúlyozta, hogy ez csak a Microsoft nyilvános frissítéseiből levont következtetés.
Kibertámadás történt, és veszélyben vannak-e az adataim?
Semmi sem utal hackertámadásra. A Microsoft azt közölte, nem tud „rosszindulatú tevékenységről”, és Charles Lamanna ügyvezető alelnök szerint a leállás nem tűnik kibertámadásnak. Egyetlen csoport sem vállalta magára a felelősséget.
Elkhodr rámutatott, hogy a leggyakoribb online támadási forma, amellyel szolgáltatásokat szoktak megbénítani, és amelyet elosztott szolgáltatásmegtagadási támadásnak neveznek, úgy működik, hogy külső forgalommal áraszt el egy rendszert. Ez nem illik a Microsoft kijelentéséhez, miszerint a forgalom nem nőtt.
Ez nem akadályozta meg a találgatásokat. Smitarani Tripathy, a GlobalData nevű adatvállalat közösségimédia-elemzője szerint az X platformon elterjedtek a hackelésről szóló pletykák, mivel a Microsoft nem adott meg sem megerősített okot, sem ütemtervet a hiba elhárítására.
A jelenlegi bizonyítékok alapján ez hozzáférési, nem pedig adatlopási probléma. Egy leállás megakadályozza, hogy a felhasználók elérjék az e-mailjeiket és fájljaikat, de önmagában nem jelenti azt, hogy bárki más látta volna ezeket. Semmi, amit a Microsoft közölt, nem utal arra, hogy ügyféladatok kerültek volna nyilvánosságra vagy vesztek volna el.
Ugyanakkor vannak közvetett kockázatok:
Gyengébb védelem: a Defender XDR, amelyet szervezetek fenyegetések észlelésére használnak, az érintett szolgáltatások között volt, ami megnehezítheti a biztonsági megfigyelést, amíg nem működik.
Csalások: a csalók gyakran használják ki a nagyobb leállásokat hamis „támogatói” e-mailek vagy üzenetek küldésére. A felhasználóknak óvatosnak kell lenniük minden olyan üzenettel, amely bejelentkezésre vagy jelszó-visszaállításra kéri őket, és inkább a Microsoft hivatalos állapotoldalát érdemes ellenőrizni.
Elveszett üzenetek: egyes e-mailek késve érkezhetnek meg. A felhasználóknak érdemes ellenőrizniük, hogy a leállás idején elküldött fontos üzenetek valóban megérkeztek-e.
Mit jelent ez Európa számára?
Ez nem elszigetelt eset. Januárban az Outlook, a Teams és más Microsoft 365 szolgáltatások órákra elérhetetlenné váltak. Augusztusban egy hibás kódfrissítés több napra megzavarta az Outlook és az Exchange Online működését.
A mostani leállás egybeesik azzal, hogy az európai kormányok és vállalatok arról vitáznak, milyen mértékben támaszkodjanak néhány amerikai felhőszolgáltatóra. Ha ezek egyike meghibásodik, vele együtt több ezer, rá épülő szolgáltatás állhat le, beleértve más cégek rendszereit is.
Elkhodr úgy érvelt, hogy a szervezeteknek a digitális leállásokra úgy kellene felkészülniük, mint a természeti katasztrófákra. Ez azt jelenti, hogy tartalék rendszereket kell fenntartaniuk, és ezeket rendszeresen tesztelniük kell, nem csak olyan terveket írni, amelyeket soha nem próbálnak ki. Egyének számára azt javasolta, hogy a legfontosabb információkat, például a névjegyeket tartsák offline is elérhető formában.
A Microsoft folyamatos frissítéseket ígért a szolgáltatásállapot-oldalán. Amíg nem tesz közzé részletes értékelést, továbbra sincs válasz arra, hogy miért állt le egyszerre ennyi kiszolgáló, és hogyan lehet megakadályozni, hogy ez megismétlődjön.