Az antimikrobiális rezisztencia, amely évente mintegy 35 000 halált okoz az Európai Unióban, terjed az emberekben, állatokban és a környezetben, ezért sürgetik átfogóbb megközelítését az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívás kezelésére.
Az antibiotikumok alapjaiban változtatták meg a modern orvoslást, és korábban halálos fertőzéseket tettek kezelhetővé. Ahogy azonban a baktériumok egyre ellenállóbbá válnak az ellenük kifejlesztett gyógyszerekkel szemben, ez az eredmény veszélybe kerül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) becslések szerint évente 35 000 halálesetért felelős (forrás: angol) az Európai Unióban, egészségügyi hatása pedig összemérhető az influenzáéval, a tuberkulóziséval és a HIV/AIDS-ével együttvéve.
„Az antibiotikum-rezisztencia azt jelenti, hogy a kórokozókra már nem hatnak azok a gyógyszerek, amelyeket általában a kezelésükre használunk” – mondta Fiona Walsh, az ír Maynooth Egyetem professzora az Euronewsnak. Kutatásai az emberi, az állati és a környezeti egészségben megjelenő rezisztenciára összpontosítanak.
A többféle gyógyszernek ellenálló baktériumokkal fertőzött betegeknél a következmények különösen súlyosak lehetnek. Az orvosoknak előfordulhat, hogy több antibiotikumot kell kombinálniuk egy fertőzés kezeléséhez, de bizonyos esetekben még ezek a kombinációk is hatástalannak bizonyulnak.
„Sajnos néhányan meg fognak halni” – mondta Walsh.
A kilátások pedig romlanak. A The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány (forrás: angol) szerint a bakteriális AMR közvetlenül 39 millió halálesetet okozhat világszerte 2025 és 2050 között.
Az emberek körében tapasztalható antibiotikum-túlfogyasztás, az állatoknál történő alkalmazás, a rossz higiénés viszonyok és a környezetszennyezés mind hozzájárulhatnak a rezisztencia terjedéséhez. A baktériumok és az azokat antibiotikumokkal szemben ellenállóvá tevő genetikai anyag az emberek, az állatok és a környezet között is vándorolhat.
Ezért fordulnak a kutatók egyre inkább az úgynevezett One Health megközelítés felé, amely elismeri, hogy az emberi egészség nem választható el sem az állatok, sem a környezet egészségétől.
Az AMR elleni küzdelem
„A jó hír az, hogy nagyon sokféleképpen meg lehet ölni a baktériumokat és ezeket a kórokozókat” – mondta Walsh. „Vannak módok arra is, hogy megvédjük magunkat.”
Az oltások csökkentik a fertőzések számát, ezzel együtt pedig az antibiotikumok iránti igényt is. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint (forrás: angol) az oltások jobb felhasználása évente 2,5 milliárd adaggal csökkenthetné a világ antibiotikum-fogyasztását.
Egészségesnek maradni „nagyon-nagyon fontos” – mondta Walsh, mivel így kisebb az esélye annak, hogy olyan fertőzések alakuljanak ki, amelyek antibiotikumos kezelést igényelnek, különösen az idősebbek és a legyengült immunrendszerű emberek esetében.
„A baktériumok egymással is harcolnak, és ha a szervezetünkben lévő saját baktériumrendszerünk igazán egészséges, akkor ezek is segíthetnek a fertőzések elleni küzdelemben” – mondta Walsh.
„A baktériumokra szükségünk van az élethez. Szükségünk van rájuk a bélrendszerünkben. Szükségünk van rájuk a bőrünkön. Jelen vannak a szánkban is. Nagyon fontosak” – tette hozzá, figyelmeztetve, hogy az antibiotikumok és a fertőtlenítőszerek túlzott használata felboríthatja a szervezet természetes védelmi rendszerét.
Walsh szerint a megoldás nem egyszerűen az új antibiotikumok kifejlesztése, bár ezek továbbra is fontosak. A kutatóknak az oltásokra, a szennyvíztisztításra és az állategészségügy javításának módjaira is összpontosítaniuk kell az élelmiszerlánc egészében.