Két nappal az újabb megmozdulások előtt Emmanuel Macron a biztonsági és a titkosszolgálatokkal egyeztet.
Csütörtökön egymást érik a válságtanácskozások az állam legfelsőbb szintjén, miután a múlt hétvégén Franciaországban a megélhetési költségek ellen szervezett tüntetésekhez kapcsolódva erőszakos cselekményekre és fosztogatásokra került sor.
Miközben több belvárosi területben már harmadik éjszaka rendelnek el kijárási tilalmat, és újabb gyűléseket tiltottak be, Emmanuel Macron miniszterelnök biztonsági egyeztetést hívott össze, az érintett miniszterek és valamennyi titkosszolgálat vezetőinek részvételével.
A 10 órára kitűzött ülés célja volt, hogy áttekintsék a következő hetekre vonatkozó „felderítési, előrejelzési és biztonsági intézkedéseket”, valamint hogy az Élysée szerint visszatekintsenek azokra a „működési zavarokra, amelyek a múlt hétvégi eseményekhez vezettek”.
A francia hatóságok elismerték, hogy hibázott a hírszerzés, amely súlyosan alulbecsülte az október 17-i megmozdulás mértékét. Laurent Nuñez belügyminiszter mintegy 200 000 embert várt az utcákra, végül azonban 550 000-től 800 000-ig terjedt a résztvevők száma. Szombaton csaknem 60 000 rendvédelmi dolgozót vetettek be országszerte, mégsem tudták megakadályozni a meneteken kívül elkövetett vandalizmusokat, amelyekről készült felvételek bejárták a világot.
Az október 24-i, szombatra tervezett újabb megmozdulás biztonsági terveit megerősítik a Sentinelle művelet katonái, valamint a rendőrség és a csendőrség elit egységei, köztük a Raid, a GIGN és a BRI jelenlétével.
A belügyminisztériumhoz delegált miniszter, Jean-Didier Berger a BFMTV adásában jelentette be, hogy „20 %”-kal növelik a rendvédelmi erők létszámát az október 17-ihez képest.
Matignonban fogadják a pártokat, több nagy név távol marad
Délután Matignonban folytatódnak az egyeztetések. Sébastien Lecornu miniszterelnök a parlamentben képviselt politikai erők képviselőit fogadja, hogy többek között a rendfenntartási doktrína lehetséges „módosításáról” tárgyaljon.
„A belügyminiszterrel együtt a rendőrségről akarok beszélni velük. Azt halljuk, hogy a rendőrség öl, vagy a rendőrség sebesít. Aztán két napja már azt kérdezik: »Mit csinál a rendőrség ?«. Ez a politikai-médiális vita nagyon is francia skizofréniája” – írta a politikai formációknak küldött, több médium által idézett levelében.
A tanácskozás napirendjén várhatóan a köztársasági elnökválasztási kampány nagygyűléseinek biztonsága is szerepel.
A végrehajtó hatalommal szembeni bizalmatlanság jeleként több, a 2027-es elnökválasztásra készülő jelölt is kihagyja az ülést: a Nemzeti Tömörülés politikusai, Marine Le Pen és Jordan Bardella, valamint a volt miniszterelnök, Édouard Philippe nem vesz részt a megbeszélésen.
Ezzel szemben az Ökológusok vezetője, Marine Tondelier, a szocialista előválasztás győztese, Raphaël Glucksmann, valamint a Republikánusok elnöke, Bruno Retailleau megerősítették, hogy részt vesznek.
A LFI megígéri, hogy „szétveri” az ülést
Az Engedetlen Franciaország (La France insoumise, LFI) és a kormány az október 17-i erőszak óta folyamatosan odaszúr egymásnak, és egymást teszik felelőssé a kialakult káoszért. A kormány azzal vádolja a radikális baloldali mozgalmat, hogy „ráfúj a parázsra” az utcán megnyilvánuló harag kapcsán, míg a LFI az „elposványosítás” stratégiáját kéri számon a hatóságokon, amelyeket azzal vádol, hogy politikailag nem reagálnak az általa – különösen a középiskolások esetében – jogosnak tartott követelésekre.
Jean-Luc Mélenchont Matignonban a LFI koordinátora, Manuel Bompard képviseli majd. A mozgalom vezetője azonban már kedden, támogatói előtt reagálva a miniszterelnök levelére megadta az alaphangot: „Elmegyünk, szét fogjuk verni a megbeszélésedet!”.
A LFI alapítója különösen arra a részre reagált, amelyben Sébastien Lecornu azt állítja, hogy „sem nézetkülönbség, sem harag, sem politikai ambíció nem igazolhatja az erőszak alkalmazását”.
„Alá akarsz velünk íratni egy bizonyítványt ? Ezt akarod ? Tényleg azt hiszed, hogy ezt meg fogjuk tenni ? Hát persze, hogy nem !” – vágott vissza Jean-Luc Mélenchon.
Néhány órával az ülés előtt Manuel Bompard azt írta, hogy Matignonba azért megy, hogy „bocsánatkérést”, „magyarázatot” és „politikai válaszokat kérjen a francia nép mozgósítására”.
Párizs, Lyon és Marseille polgármesterei számon kérik az államot
Az egyeztetések nem korlátozódnak a pártokra. A múlt hétvégi erőszakos cselekmények által különösen súlyosan érintett három nagyváros, Párizs, Lyon és Marseille polgármestereit is fogadják.
Lyon zöldpárti polgármestere, Grégory Doucet úgy készül az egyeztetésre, hogy „szeretné megérteni azt az eseménysort, amelynek nyomán az állam nem tudta kellőképpen előre jelezni a szombati történéseket” – közölte stábja az Euronews-szal.
A hét elején a három városvezető, Grégory Doucet, Emmanuel Grégoire és Benoît Payan már közösen jegyzett írásban, a Libérationban úgy fogalmazott, hogy „az a benyomásuk, hogy városaik egész negyedei”, amelyek pedig „hozzászoktak” a népi véleménynyilvánításhoz, „védelem nélkül maradtak”.
A három baloldali polgármester egy „független bizottság” felállítását sürgette „aznap alkalmazott rendfenntartási stratégia” kivizsgálására, valamint egy „rendkívüli, országos szolidaritási alap” létrehozását a károk helyreállításának finanszírozására.