Isaac Herzog izraeli államfő Budapesten Baka András köztársasági elnökkel és Magyar Péter miniszterelnökkel tárgyalt. A látogatás a kétoldalú kapcsolatok folytonosságát jelezte, miközben Magyarország fenntartja tagságát a Netanjahu ellen elfogatóparancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróságban.
Az október 20-i munkalátogatáson Baka András magyar államfő a budai Sándor-palotában fogadta izraeli kollégáját. A magyar köztársasági elnök barátinak és stabilnak nevezte a két ország kapcsolatát, és hangsúlyozta, hogy nincs köztük jelentős rendezetlen kétoldalú kérdés. Izraelt fontos gazdasági partnernek nevezte, amellyel Magyarország a következő években is fenn kívánja tartani az együttműködést. A találkozóra néhány nappal az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója előtt került sor.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Herzog Magyar Péter miniszterelnökkel is tárgyalt. Megbeszélésükön a történelmi, kulturális, gazdasági és védelmi együttműködés további erősítését szorgalmazták, és áttekintették a Közel-Keletet, illetve Európát érintő kihívásokat. Az izraeli elnök megköszönte a magyar kormányfő antiszemitizmussal szembeni egyértelmű állásfoglalását, és izraeli látogatásra hívta meg, amit Magyar Péter elfogadott.
A látogatás legfőbb politikai üzenete az, hogy a magyarországi kormányváltás után is fennmarad a szoros kapcsolat Izraellel
Ismeretes, hogy az izraeli miniszterelnök korábban szoros politikai kapcsolatot ápolt magyar kollégájával, Orbán Viktorral. Ezt az sem befolyásolta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság időközben elfogatóparancsot bocsátott ki az izraeli kormányfő ellen, országának gázai katonai akciói miatt.
Az elfogatóparancsot 2024. november 21-én adták ki. A bírák megalapozottnak találták annak gyanúját, hogy Netanjahu és Gallant védelmi miniszter felelősséget viselhet a civil lakosság éheztetésének hadviselési eszközként történő alkalmazásáért, valamint emberiesség elleni bűncselekményekért, köztük emberölésért, üldözésért és más embertelen cselekményekért. A polgári lakosság elleni támadás elrendelésével kapcsolatos elöljárói felelősségüket is megállapíthatónak látták ezen az előzetes bizonyítási szinten. Az elfogatóparancs tehát nem népirtás miatt született, és azóta a vádemelés sem történt meg.
A magyar kormány minderről nem vett tudomást, és inkább bejelentette kilépését nemzetközi bírói testületből, illetve az azt megalapozó Római Statútumból. Az Orbán-kormány által 2025-ben elindított kilépést viszont Magyar Péter kabinetje visszafordította. Az erről szóló hivatalos értesítést az ENSZ 2026. május 29-én vette nyilvántartásba, még az egyéves kilépési határidő lejárta előtt. Ez azt jelenti, hogy a testület elhagyása végül nem történt meg.
Az elfogatóparancs nem jogerős ítélet, de végrehajtási kötelezettséget keletkeztet. Magyarországnak részes államként együtt kell működnie Netanjahu elfogásában és a bíróságnak történő átadásában, ha a területére érkezik. Az ICC-nek nincs saját rendőrsége, ezért intézkedni a magyar hatóságoknak kellene. A bíróság már Netanjahu 2025. áprilisi budapesti látogatása után is megállapította, hogy Magyarország megsértette együttműködési kötelezettségét azzal, hogy nem tartóztatta le az izraeli miniszterelnököt.
Mennyiben más a Herzog-látogatás, és milyen lesz a Magyar-kormány viszonya Izraellel?
Herzog látogatása ettől eltérő jogi helyzet, mert a Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancs kifejezetten a személyére szól, és nem terjed ki általában az izraeli vezetőkre vagy az ország diplomáciai képviselőire. Budapest tehát úgy is fenntarthatja a magas szintű politikai párbeszédet Izraellel, hogy közben eleget tesz a Nemzetközi Büntetőbírósággal szembeni kötelezettségeinek.
Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter eddigi megszólalásai alapján az új kormány fenn kívánja tartani Magyarország szoros kapcsolatait Izraellel, de ezt összeegyeztetné a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítésével. A baráti viszonyból ugyanakkor nem következik, hogy Budapest minden ügyben támogatja az izraeli kormányt, vagy megakadályozza az azt bíráló uniós döntéseket.
Magyar Péter már a választási kampányban jelezte, hogy kormánya betartaná a nemzetközi bíróság intézkedését. Egy kecskeméti fórumon, Netanjahu magyarországi fogadásáról kérdezve az Orbán-kormány izraeli kapcsolatainak üzleti hátterét bírálta, és a civilek, újságírók, illetve politikusok megfigyelésére használt izraeli kémszoftvereket (Pegasus) is felhozta, amiért azt újságírók és civilek megfigyelésére is felhasználták.
A választási győzelem után, április 13-án pedig arról beszélt, hogy nem garantálja az Izraellel kapcsolatos uniós döntések további magyar blokkolását, hanem az egyes ügyek tartalma alapján kívánnak állást foglalni.
Némi ellentmondást jelent, hogy két nappal később telefonon a szoros kétoldalú kapcsolat fenntartásáról biztosította Netanjahut, és meghívta az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának budapesti megemlékezésére. Ezt követően egyértelművé tette, hogy a meghívás nem jelent felmentést a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának végrehajtása alól. Orbán Anita májusi miniszterjelölti meghallgatásán azzal magyarázta a meghívást, hogy az 1956-os magyar menekülteket befogadó országok demokratikusan megválasztott vezetőit várják az évfordulóra, így az izraeli meghívó is a mindenkori kormányfőnek szól.
Az Izrael biztonsága melletti kiállás közben a kormányzati kommunikációban is megmaradt. Orbán Anita júniusban elítélte az Izrael ellen Iránból, Libanonból és Jemenből indított rakétatámadásokat, valamint egy közép-izraeli terrortámadást. Hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja Izrael jogát állampolgárai megvédésére, egyúttal a feszültség csökkentését és a tárgyalásokhoz való visszatérést sürgette.
Orbán Anita szeptemberben a német külügyminiszterrel, Johann Wadephullal kiadott közös nyilatkozatában is megerősítette Izrael önvédelemhez való jogának támogatását.
A Magyar Péter aláírásával augusztusban megjelent, az ENSZ-közgyűlésre szóló kormányzati irányelvek ennél részletesebben is rögzítették a magyar álláspontot
A dokumentum Izrael önvédelmi jogának tiszteletben tartását a civil lakosság védelmével, a Hamász lefegyverzésével és a gázai humanitárius helyzet javításával kapcsolta össze. Az izraeli–palesztin megbékélés alapját a felek közvetlen tárgyalásaiban jelölte meg, Libanon esetében pedig Izrael biztonsága mellett az ország szuverenitásának helyreállítását és a Hezbollah demilitarizálását is szükségesnek nevezte.
Herzog mostani látogatásakor Orbán Anita a magyarországi zsidó közösséget és az Izraelben élő magyarokat a két ország közötti erős emberi kötelékként jellemezte, felidézve az 1956 után Izraelben új életet kezdő magyar menekülteket. Facebook bejegyzésében a gazdasági, tudományos és biztonsági együttműködés további erősítését szorgalmazta. Mint írja: „Ma a történelmi és kulturális kapcsolatok mellett szoros gazdasági, tudományos és biztonsági együttműködés is összeköti országainkat.”