A kormányfővel folytatott tárgyalás után egyöntetűen csalódott szakszervezetek november 5-re széles körű mozgósítást hirdettek. A CGT főtitkára arra szólított fel, hogy „tegyék általánossá a sztrájkot”.
A szakszervezeteket ezen a szerdán, október 21-én fogadta Sébastien Lecornu miniszterelnök a Matignon-palotában, és csaknem két és fél órás egyeztetés után csalódottan távoztak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Confédération générale des travailleurs (CGT) vezetője, Sophie Binet szerint Sébastien Lecornu „semmilyen intézkedést” nem jelentett be a sokféle tiltakozásra válaszul. „Követeléseinket egyáltalán nem vették figyelembe” – panaszolta.
A CGT, amely részt vett az október 17-i megmozdulásokon – ezek a hétvégén több városban zavargásokba és fosztogatásokba torkolltak –, szombaton ismét utcára vonul az életköltségek miatt meghirdetett mobilizáció „II. felvonásán”, amelyet a sárgamellényesek egy koordinációja szervez.
A szakszervezetek számára továbbra is a november 5-re, a köz- és a versenyszféra dolgozóinak szóló felhívással meghirdetett mobilizáció a központi cél. „Eljött az ideje, hogy a mozgósítás új szintre lépjen, ettől az időponttól a sztrájknak kell átvennie a stafétát” – fogalmazott Sophie Binet.
Addig is a Confédération française démocratique du travail (CFDT, az ország legnagyobb szakszervezete) főtitkára, Marylise Léon „szociális válaszokat” vár a munkavállalók elvárásaira.
A Confédération française des travailleurs chrétiens (CFTC) elnöke, Cyril Chabanier szerint a kormány ugyanakkor „megnyitotta az utat” egy „párbeszéd” előtt a minimálbér emeléséről. Ebben az ügyben Sébastien Lecornu miniszterelnök azt kérte, hogy „gyorsan haladjanak előre”.
A Matignon-palotában a szakszervezetek azt is sérelmezték, hogy a középiskolás és egyetemi szervezeteket nem hívták meg a találkozóra.
Őket várhatóan hétfőn ismét fogadja az oktatási miniszter. Édouard Geffray első intézkedéseket ígért a kormány által létrehozott platformon megfogalmazott követelésekre válaszul. A középiskolások hetek óta mozgósítanak, az egyetemisták támogatásával, hogy több forrást kérjenek az oktatásnak, az iskolai épületek állapotának javítását, a hiányzó tanárok pótlását és a Parcoursup felvételi platform megszüntetését.
Közel-keleti körútján Emmanuel Macron „határozottságra” szólított fel
Katarból üzenve Emmanuel Macron „határozottságot” sürgetett az erőszak elkövetőivel szemben, és csütörtökre összehívta a titkosszolgálatok ülését az október 17-i hiányosságok feltárására. Az elnök ugyanakkor nem jelentett be intézkedéseket a tüntetők számos követelésével kapcsolatban, köztük a vásárlóerőre vagy az iskola és az egyetem finanszírozására vonatkozó igényekre.
Macron ezután Szaúd-Arábiába utazott, ahol az ország de facto vezetője, a trónörökös Mohammed ben Szalmane fogadta. A francia elnök azt ígérte, hogy a franciák a körút révén különösen a gázolajárak terén „méltányos ellenszolgáltatást” kapnak.
Szerdán a politikai paletta számos szereplője ismét bírálta azt, amit a hatalom kudarcának tart. A Horizons elnökjelöltje, Édouard Philippe kritizálta Emmanuel Macron öböl menti útjának fenntartását. A volt államfő, François Hollande egy szerinte gyenge kormányt támadott, a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje, Marine Le Pen pedig a „távozófélben lévő hatalmat” ostorozta.
Több kijárási tilalmat is meghosszabbítottak
Párizsban a rendőrség újabb kijárási tilalmat rendelt el szerda éjszakától csütörtökre virradóra bizonyos városrészekben.
A rendeletek „megtiltják a nagykorúak és a kiskorúak jelenlétét is a Place de la République és a Halles negyed környékén ma 23 órától holnap 6 óráig” – közölte az X-en a rendőrség.
Lyonban a Rhône megyei prefektúra úgy döntött, hogy megújítja a kijárási tilalmat, valamint a csoportosulások tilalmát is, meghosszabbítva az előző napokban Lyonban bevezetett intézkedéseket. A kijárási tilalom 23 órától 6 óráig van érvényben, vagyis két órával később kezdődik, mint a korábbi, amely már 21 órakor életbe lépett.
Körülbelül 2 500 őrizetbevétel és 174 bebörtönzés
Marseille-ben, ahol a hétvégén erőszakos cselekmények zajlottak, és a városházát is megrongálták, Gérald Darmanin igazságügyi miniszter 2 500 őrizetbevételről számolt be az október 17-i mobilizáció margóján történt zavargások és számos üzlet kifosztása kapcsán.
Közülük 917 embert állítottak bíróság elé azonnali eljárás keretében. A miniszter, aki határozott fellépést ígért az igazságszolgáltatás részéről, azt mondta, hogy ez a szám megduplázódott, sőt megháromszorozódott.
Párizsban az erőszakos cselekmények és fosztogatások után őrizetbe vett 557 ember közül szerdán a déli órákra 300-an jelentek meg bíró előtt. A párizsi főügyész, Laure Beccuau kedd este jelezte, hogy egyikük sem hivatkozott „bármiféle politikai indítékra”, holott a kormány azzal vádolja az „ultrabaloldalt”, hogy nagyrészt az erőszak kezdeményezője volt.
A rendfenntartási stratégia ráadásul hetek óta komoly viták tárgya. Az állampolgári jogok védelmével megbízott ombudsman kedden bejelentette, hogy a gimnazista mozgalom kezdete óta 46 beadvány érkezett hozzá, ezek közül több mint tíz a hétvégi eseményekhez kapcsolódik. Ezzel párhuzamosan az IGPN-hez, a rendőrség belső ellenőrző szervéhez legalább hat ügyben érkezett feljelentés erre a két napra vonatkozóan.