Az izraeli és amerikai választások körüli feszültség félelmeket kelt egy rövid, intenzív amerikai–izraeli iráni hadművelettől, Teherán pedig pusztító válaszcsapással fenyegeti az Öböl államait.
Az öböl menti országok és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet arra készülnek, hogy esetleg újra fellángolnak az ellenségeskedések az Irán elleni háborúban, miközben egyszerre több figyelmeztetés és egyre részletesebb, egyre nyugtalanítóbb sajtóhírek érkeznek, mindezt pedig hatalmas amerikai katonai erőösszpontosítás kíséri az Öbölben, miközben az izraeli és az iráni hadsereg is magas készültségben van. Ez felerősíti az aggodalmakat egy küszöbön álló eszkaláció miatt, amely pusztító következményekkel járhat a térségre nézve.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt hetekben egyre erősebb a találgatás, hogy az Egyesült Államok és Izrael a novemberi amerikai félidős választások előtt vagy után, illetve a jövő heti izraeli parlamenti választásokat megelőzően újabb támadást indíthat Irán ellen. A szerdán este kiadott új amerikai külügyminisztériumi utazási figyelmeztetést a hírügynökségek és a sajtó sürgős jelzésként értelmezték arra, hogy a háború bármelyik pillanatban újraindulhat, a Perzsa-öböl menti államok pedig viselhetik egy esetlegesen kiterjedtebb konfliktus fő terhét.
Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy elrendelte a nem létfontosságú amerikai kormányzati alkalmazottak és családtagjaik távozását Szaúd-Arábiából, mivel „az ellenségeskedéseknek megvan a lehetősége arra, hogy gyorsan és azonnal túlnőjenek az érintett területen”.
Több hírforrás arról számolt be, hogy az Egyesült Arab Emírségekben, Jordániában, Katarban és Bahreinben szolgáló nagykövetségi dolgozók családtagjainak is el kellett hagyniuk az országot, több diplomáciai forrást idézve.
A külügyminisztérium szóvivője, Tommy Pigott ugyanakkor azt mondta, ezek a beszámolók „pontatlanok”.
„Az amerikai külügyminisztérium csak Szaúd-Arábiában rendelte el a nem sürgősségi feladatot ellátó amerikai kormányzati alkalmazottak és családtagjaik távozását” – írta Pigott az X-en közzétett bejegyzésében, hozzátéve, hogy a döntés a jemeni húszik támadásainak fokozódásával függ össze.
A szaúd-arábiai amerikai figyelmeztetést megelőzte az a hétfőn kiadott, az egész Közel-Keletre vonatkozó vörös riasztás, amelyben Washington 12 közel-keleti országban – Izraelben, Szaúd-Arábiában, Irakban, Libanonban, Jordániában, Katarban, Bahreinben, Kuvaitban, Ománban, az Egyesült Arab Emírségekben, Jemenben és Iránban – tartózkodó amerikai állampolgárait figyelmeztette a potenciális, amerikai érdekek ellen irányuló támadások veszélyeire.
Háború vagy választások
Néhány nappal az Izraelben esedékes, szorosnak ígérkező választások előtt, amelyeken Benjámin Netanjahu miniszterelnök akár elveszítheti a hatalmat, és a jövő hónapban sorra kerülő amerikai félidős választások árnyékában, ahol a háborúval összefüggő magas árak komoly elégedetlenséget szülnek a szavazók körében, egyre nő az aggodalom és a találgatás, hogy az Egyesült Államok és Izrael újra támadásokat indíthat Irán ellen.
Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben újjáépít egy hatalmas csapásmérő erőt az Öböl térségében: újabb katonai eszközöket vezényel a régióba, köztük egy harmadik repülőgép-hordozót és több ezer katonát, csatlakozva ezzel ahhoz a legnagyobb amerikai haditengerészeti és légierőhöz a Közel-Keleten, amelyet 2003, Irak inváziója óta telepítettek.
Irán hetek óta azzal fenyeget, hogy átszervezte védelmi képességeit, és bármilyen támadásra – saját megfogalmazásuk szerint – pusztító válaszcsapással felelne az amerikai érdekek és a térség polgári infrastruktúrája ellen, amely jóval súlyosabb lenne, mint korábbi támadásaik az öböl menti országok ellen, és időben is elhúzódna.
Az iráni tisztségviselők és az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) vezetői háborúra készülnek, miután kijelentették, hogy „100 százalékig biztosak” abban: az Egyesült Államok és Izrael ismét rájuk támad.
Iránból származó jelentések szerint Teherán aktiválta az úgynevezett Mozaikvédelem doktrínáját, amelynek értelmében az ország decentralizált módon működne: a helyi parancsnokok célpontlistát kapnának, hogy akkor is folytatni tudják a harcot, ha a központi parancsnokságot megsemmisítik.
A szerdai amerikai külügyi riasztással párhuzamosan a New York Times és más médiumok arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok és Izrael konkrét terveket dolgozott ki újabb csapásokra Irán ellen, amelyeket az amerikai félidős választások után hajtanának végre.
Donald Trump amerikai elnök nemrég kijelentette, hogy minden, egy Irán elleni újabb támadással kapcsolatos döntést csak a félidős választások után hoznak meg.
A New York Times jelentése – amely amerikai tisztviselőket idéz – szerint a célpontok között valószínűleg szerepelnének Irán energia-infrastruktúrája, nukleáris létesítményei, valamint rakéta- és drónarzenálja, azzal a céllal, hogy Teheránt rávegyék egy olyan megállapodásra, amely véget vet a háborúnak és újra megnyitja a Hormuzi-szorost.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a hét elején egy be nem jelentett izraeli út során találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, hogy – saját szavai szerint – „a térségbeli fenyegetésekről” tárgyaljon.
Netanjahu szerdán este, az izraeli hadsereg (IDF) tisztavató ünnepségén azt mondta, hogy a teheráni rezsimet végleg meg kell dönteni.
Az izraeli kormányfő ezt azzal indokolta, hogy szerinte az iráni ajatollah, Modzstaba Hamenei „úgy döntött, apja nyomdokaiba lép, és ismét megpróbálja kifejleszteni a halál bombáit”.
A fiatalabb Hameneit, akit apja, Ali Hamenei halála után – akit az Egyesült Államok és Izrael Teherán elleni első, február 28-i támadásában öltek meg – választottak meg új legfőbb vezetőnek, azóta sem látták nyilvánosan, miközben folyamatosan jelennek meg olyan beszámolók, amelyek egészségi állapotát kérdőjelezik meg.
A hét elején amerikai médiumok arról számoltak be, hogy izraeli vadászgépek és légi utántöltő repülőgépek tucatjai repültek az iráni határ felé, majd visszafordultak. A Times of Israel beszámolója szerint a hadműveletet katonai gyakorlatnak, „erődemonstrációnak” minősítették.
Médiahírek szerint ugyanakkor amerikai tisztviselők megkérdőjelezték az izraeli vadászgépek bevetését, mert úgy vélik, a gyakorlat valójában azt a célt szolgálta, hogy teszteljék az iráni légvédelmi egységeket, és kiprovokálják, hogy tüzet nyissanak.
Ezzel párhuzamosan az izraeli sajtó arról számolt be, hogy az izraeli biztonsági szervek arra figyelmeztették a kormányt: egy Irán elleni támadást a jövő heti választásokba való politikai beavatkozásként értelmezhetnek.
Jair Lapid, az izraeli ellenzék vezetője az izraeli médiának azt mondta: „az előttem lévő információk alapján semmilyen okát nem látom annak, hogy a választások előtt Irán vagy bármely más célpont ellen támadást indítsanak”.
Fokozott óvatosság a bizonytalanság közepette
Csütörtökön közben hét olajszállító tanker gyulladt ki vagy rongálódott meg a Hormuzi-szorosban, miután Teherán közlése szerint iráni támadás érte őket, vagy aknára futottak – ez szokatlanul magas szám egy olyan időszakban, amikor a feszültség egyre nő, és sokan tartanak attól, hogy a konfliktus ismét teljes háborúvá fajul.
Irán továbbra is ellenőrzése alatt tartja a szoros térségét, amely kulcsfontosságú nyomásgyakorlási eszköz minden, az Egyesült Államokkal folytatott háborús tárgyalás során.
Emmanuel Macron francia elnök, aki szerdán állami látogatást tett Katarban, kemény figyelmeztetést fogalmazott meg a térség törékeny biztonsági helyzetével kapcsolatban, és „rendkívüli óvatosságra” intett, hogy elkerüljék a feszültség eszkalálódását és a konfliktus újbóli kirobbanását, miután tárgyalt a katari emírrel, Támim bin Hamad Ál Szanival.
Macron az újságíróknak azt mondta, hogy „nagyon óvatos, mert senki sem tudja megjósolni, hogyan alakul a helyzet a következő napokban és hetekben”.
„Senki sem feledkezhet meg arról, hogy olyan időszakban vagyunk, amely – mindezek ellenére – könnyen feszültségekhez vezethet: választások Izraelben, félidős választások az Egyesült Államokban, ezért ebben az időszakban meg kell kétszerezni az erőfeszítéseket és a diplomáciai kezdeményezéseket, hogy ezek a feszültségek ne torkolljanak a konfliktus kiújulásába” – fogalmazott a francia elnök.
„Nagy a bizonytalanság, és mindkét oldal olyan lépéseket tesz, amelyeket nem kívánok kommentálni.”
Mindeközben az Egyesült Államok és Irán közötti üzenetváltások tovább folytatódnak nemzetközi közvetítőkön keresztül; a diplomáciai áttörés elérésére irányuló erőfeszítéseket elsősorban Katar és Pakisztán vezeti.
Washington korábban is nyomást gyakorolt és fenyegetésekkel próbálta rávenni Iránt engedményekre és egy megállapodás elfogadására.
Egy esetleges, teljes körű háborúhoz való visszatérés ismét veszélybe sodorná a térség civil lakosságát, és tovább bonyolítaná a régióból érkező olaj, földgáz és az ezekhez kapcsolódó termékek, például a műtrágya világpiaci szállítását, ami újabb energiaár-ugrást okozhatna világszerte.