Az amerikai szoftvercég azt állítja, hogy nem tudja lekapcsolni a NATO mesterséges intelligencia rendszereit, miközben Európában tartanak az amerikai technológiától való függéstől, miután zavarok érték Ukrajna Starshield-hozzáférését.
Az amerikai Palantir szoftvercég igyekszik megnyugtatni európai szövetségeseit, hogy a NATO által használt katonai mesterségesintelligencia-rendszerének nincs úgynevezett „kill switch” funkciója.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Louis Mosley, a Palantir brit és európai ügyekért felelős ügyvezető alelnöke szerdán azt mondta a Reutersnek, hogy sem a vállalat, sem az Egyesült Államok nem tudja lekapcsolni a Maven Smart System nevű, a NATO katonai főparancsnoksága és több európai haderő által használt MI-platformot.
„Az elmúlt napok Starlinkkel kapcsolatos hírei rendkívül aggasztóak” – mondta Mosley egy brüsszeli interjúban.
„Ami azonban a Palantirt illeti, egyértelműen tudom garantálni, hogy ahol az ügyfelek megvásárolták a szoftverünket, ott teljes mértékben ők irányítják annak működését” – fogalmazott.
„Nincsenek kill switchek. Sem a Palantirnak, sem az amerikai kormánynak nincs lehetősége távolról belenyúlni és lekapcsolni a rendszert.”
A kijelentés előzménye az ukrajnai Starlink- és Starshield-szolgáltatásokban történt legutóbbi fennakadások sora, amelyek ráirányították a figyelmet Európa amerikai technológiai cégektől való függésére.
Október 13-án Kijev azzal vádolta Washingtont, hogy szándékosan lassítja a Starshieldet – a SpaceX által üzemeltetett katonai kommunikációs rendszert, amelyre az ukrán erők a fronton támaszkodnak –, valamint a SpaceX civil műholdas hálózatát, a Starlinket.
Későbbi beszámolók szerint a Fehér Ház utasította Elon Musk cégét, a SpaceXet, hogy korlátozza Ukrajna hozzáférését a Starshieldhez, a Starlink műholdhálózat katonai célú változatához.
Musk az X-en védte meg magát, és azt állította, hogy „a Starshield rendszerek az amerikai kormány tulajdonában vannak, és az ő ellenőrzése alatt állnak. Az esetleges sebesség- vagy használati korlátokról az amerikai hadsereg dönt, végső soron pedig az elnök”.
Erre az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump úgy reagált: „nem én voltam, és nem hiszem, hogy Elon lett volna. Nem tudom, hogy egyáltalán bárki volt-e. Amennyire én tudom, minden ugyanúgy működik, mint korábban”.
Az, hogy nem világos, ki hozta meg a döntést, önmagában is aggasztó. Európai vezetők számára azonban még riasztóbb annak lehetősége, hogy a Trump-kormányzat politikai nyomásgyakorlásra használja fel azokat az amerikai technológiákat, amelyekre Európa ennyire rászorult.
A Palantir Maven rendszere
A NATO jelenleg a Palantir Maven rendszerét használja, amely mesterséges intelligenciára támaszkodva dolgoz fel nagy mennyiségű harctéri adatot műholdakról, radarokról, drónokról és más érzékelőkről, hogy felgyorsítsa a döntéshozatalt.
A Palantir 2025-ben 480 millió euró értékű tenderen nyerte el a Maven szállítását a szövetség számára. A rendszert azóta telepítették a NATO Allied Command Operations szervezetén belül a Supreme Headquarters Allied Powers Europe (SHAPE) főhadiszálláson, és az idei év júniusában elérte a „teljes körű műszaki működési képességet”.
Néhány európai NATO-tag, köztük Franciaország és Németország, úgy döntött, hogy nem veszi igénybe a Maven szolgáltatásait, mert aggasztónak tartja, hogy egy magáncégnek ilyen nagy befolyása legyen a harctéri műveletekre.
„Az iparági szereplők hozzáférése a német nemzeti adatállományokhoz szóba sem jöhet” – mondta az év elején Thomas Daum német altengernagy.
Franciaország ezzel párhuzamosan saját rendszerét, az Arcadiát fejlesztette ki, hogy önálló védelmi adatokon alapuló ökoszisztémát építsen ki, és megőrizze technológiai szuverenitását.