A szerb elnök eredetileg 2027 májusáig maradhatott volna hivatalban. A lépéssel megnyílt előtte az út, hogy az október 25-i parlamenti választás után ismét miniszterelnök legyen, ha a Szerb Haladó Párt és szövetségesei kormányzó többséget tudnak alakítani.
Mint az éjszaka jeleztük, Aleksandar Vučić vasárnap este aláírta és benyújtotta lemondását. A szerb elnök eredetileg 2027 májusáig maradhatott volna hivatalban. A lépéssel megnyílt előtte az út, hogy az október 25-i parlamenti választás után ismét miniszterelnök legyen, ha a Szerb Haladó Párt és szövetségesei kormányzó többséget tudnak alakítani. Vučić 2014 és 2017 között már betöltötte ezt a posztot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az október 25-i előrehozott parlamenti választáson a politikus a kormányzó tábor listáját vezeti. Távozása miatt december végéig elnökválasztást is kell tartani. Az elnök korábban azt mondta, hogy független jelöltként indul a miniszterelnöki posztra, és addig Ana Brnabić házelnök veszi át ideiglenesen az államfői teendőket.
A lemondás végleges aláírása előtt az elnök támogatói gyűltek össze a belgrádi elnöki palotánál. Vučić azt mondta nekik, ez az utolsó estéje az épületben. Bejelentése szerint hétfő reggel adja át az államfői feladatokat. Brnabić az új elnök megválasztásáig ideiglenesen látja el a tisztséget; az elnökválasztást a lemondástól számított három hónapon belül meg kell tartani. Vučić szerint az első fordulóra december végéig sor kerül.
Lemondás vagy újrakezdés?
A tisztségváltásnak világos politikai tétje van. Vučić két elnöki ciklust töltött ki részben, újabb elnöki mandátumra már nem pályázhat. A miniszterelnöki poszt viszont lehetőséget adhat neki a hatalom megtartására. Szerbiában az államfő alkotmányos jogköre korlátozott, Vučić mégis elnökként a kormányzó tábor meghatározó vezetője maradt. Kormányfőként a tényleges politikai szerepe és a betöltött tisztsége ismét egybeesne.
Ehhez azonban választást kell nyernie, ahol a kormánypárti szövetség fő kihívója „A diákok győznek” nevű, a korrupcióellenes tiltakozásokból kinőtt mozgalom. Külön indul az Európai Szerbia nevű, nyugati orientációjú ellenzéki szövetség is. A parlamenti választást követő elnökválasztásra a fő tömörülések még nem nevezték meg jelöltjeiket.
Vučić vasárnap azt is közölte, hogy kegyelmet, illetve amnesztiát adott 49 embernek a tüntetésekkel összefüggő ügyekben. Közöttük 12 aktivista és saját táborának 11 támogatója van. A döntés azonban önmagában nem rendezi azt a konfliktust, amely a vasúti katasztrófa óta a szerb politika központi kérdésévé vált: elfogadják-e a választók, hogy az országot továbbra is Vučić vezesse, csak már egy másik székből.
Van kockázat a döntésben
Vučić miniszterelnöki visszatérése korántsem lefutott ügy. A szeptember 16. és 20. között készült Faktor Plus-felmérés 48,6 százalékra mérte az általa vezetett listát, míg a diákmozgalomét 37,1 százalékra. A CRTA júniusi, nagyobb mintán végzett kutatása ezzel szemben az akkor már pártot választók körében 44,9 százalékos támogatást mutatott a diáklistának és 35,7 százalékot a Szerb Haladó Pártnak.
A két mérés eltérő időpontban és módszerrel készült, ezért együtt leginkább azt jelzik: a kormányalakítás kimenetelét egyelőre nehéz megjósolni.
A küzdelem egyik döntő kérdése, hogy a diákmozgalom át tudja-e váltani a tüntetések támogatását szavazatokra, és milyen parlamenti szövetség alakulhat az eredmény után. A verseny feltételei is vitatottak, mivel a választási megfigyelések szerint a szeptember közepi héten a négy vizsgált országos televízión Vučić kapta a politikai szereplőknek jutó műsoridő 46 százalékát, és a diáklistát bemutató idő 91 százaléka negatív hangvételű volt.