Szaúd-Arábia közölte, hogy nem habozik „elrettentő intézkedéseket” hozni a húszik ellen, miután dróntámadások veszélye miatt riasztást adtak ki az iszlám legszentebb helye közelében; ez volt az első ilyen jelzés a februárban kezdődött iráni háború óta.
A jemeni hutik szerdán közölték, hogy lelőttek egy szaúdi vadászgépet, és azt állították, hogy a gépet a csoport által gyártott fegyverzettel vették célba.
„A jemeni fegyveres erők Allah segítségével és kegyelmével sikeresen lelőttek egy szaúdi F–15-ös vadászgépet, miközben az ellenséges műveleteket hajtott végre” – írta a közösségi médiában Jahja Szári, a huti katonai szóvivő, aki azzal vádolta Szaúd-Arábiát, hogy 450 légicsapást indított.
Elmondása szerint a repülőgépet „belföldön gyártott levegő–levegő rakétával” vették célba.
A szóvivő egyben visszautasította a szaúdi állításokat, amelyek szerint a hutik az iszlám szent városára, Mekkára mértek csapást.
„Műveleteink az olajlétesítményeket és a katonai támaszpontokat célozzák, amelyek messze vannak a szent helyektől” – tette hozzá, megjegyezve: „A bűnös Ál Szaúd-rezsim által terjesztett koholmányok és hazugságok senkit sem tudnak megtéveszteni.”
A szaúdi vezetésű koalíció megtorlást ígért, és arra figyelmeztetett, hogy a szent helyek biztonsága „vörös vonal”.
„A Két Szent Mecset és a zarándokok biztonsága vörös vonal, és a Koalíció Egyesített Erőinek Parancsnoksága nem fog habozni megtenni a szükséges és elrettentő lépéseket a terrorista huti milícia ellen” – áll a koalíció közleményében, amelyet Turki al-Maliki szóvivő osztott meg az X-en.
Szaúd-Arábia kedden rövid riasztásokat adott ki Mekkára és a királyság Jement határoló déli térségeire vonatkozó esetleges támadások miatt.
A figyelmeztetések – köztük az első, amelyet Mekkában adtak ki azóta, hogy februárban kirobbant az Irán elleni háború – egy nappal azt követően érkeztek, hogy Jemenből indított ballisztikus rakéta- és dróntámadások hulláma 13 embert sebesített meg a királyság déli részén.
Pakisztán miniszterelnöke, Sehbaz Saríf szerdán „a lehető leghatározottabban elítélte a Mekkát ért aljas és förtelmes támadást”.
„A pakisztáni nép elszomorodott és nyugtalanítja ez a felháborító cselekedet” – írta az X-en.
Az Iszlám Együttműködés Szervezete, az 57, többségében muszlim többségű országot tömörítő szervezet szintén elítélte a „kegyetlen” támadást.
A hutik zajdita síita muszlimok, egy sajátos iszlám irányzat követői, amely történelmileg Észak-Jemenben gyökerezik, és teológiailag különbözik mind az Iránban meghatározó tizenkét imámos síita iszlámtól, mind Szaúd-Arábia vahhábita befolyású szunnita hagyományától.
Mekka az iszlám legszentebb helye, a Kába otthona, amely felé a világ minden táján élő muszlimok fordulnak imáik során, és a háddzs zarándoklat célpontja, amely a vallás Öt Alappillérének, vagyis fő tanainak egyike.
Bármilyen megerősített támadás a város ellen gyakorlatilag az egész muszlim világ, síiták és szunniták szemében a vallási közösség peremére szorítaná az elkövetőket.
Sokasodnak a Bab el-Mandebbel kapcsolatos figyelmeztetések
Hivatalos nevükön Ansar Allah, a hutik ismét heves harcokat vívnak a nemzetközileg elismert kormányerőkkel, mióta Jemen polgárháborúja júliusban újra fellángolt.
Az Arab-félsziget legszegényebb országában zajló harcok miatt az ENSZ szerint szeptember eleje óta 82 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat.
Jemen ENSZ-nagykövete, Abdullah al-Száadi közölte, hogy honfitársai azért harcolnak, hogy „nemzeti intézményeiket országuk minden egyes négyzetméterén helyreállítsák”, és felszólította a nemzetközi közösséget, lépjen fel a hutik ellen.
A csoport emellett tengeri blokádot hirdetett Szaúd-Arábia ellen, és a Vörös-tengeren közlekedő szaúdi hajókat támadja.
A hutik múlt héten villámoffenzívával ellenőrzésük alá vonták Jemen teljes Vörös-tenger menti partszakaszát és a Bab el-Mandeb szorost.
A világ egyik legfontosabb vízi útvonala, amely az Indiai-óceánt a Vörös-tengerrel köti össze, és a Földközi-tenger, illetve Európa felé tartó áruforgalom fő szűk keresztmetszete, létfontosságúvá vált a szaúdi nyersolaj-export számára, mivel a térségben zajló, kiterjedt háború beszűkítette a Hormuzi-szoros forgalmát.
A hutik ragaszkodnak ahhoz, hogy a Bab el-Mandebben a hajózásra nincs veszély, kivéve a szaúdi zászló alatt hajózó járműveket.
A térségben végrehajtott bármilyen támadás valószínűleg kevésbé vonzóvá teszi az útvonalat a fuvarozók számára.
A szorosban bekövetkező fennakadások Egyiptomot is veszélyeztethetik, mivel a Vörös-tenger jelenti a bejáratot a Szuezi-csatornához, amelyre Kairó létfontosságú külföldi bevételei forrásaként támaszkodik.
Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös és Abdel Fattáh el-Szíszi egyiptomi elnök kedden felszólított „a tengeri hajózás szabadságának és biztonságának garantálására” a Hormuzi- és a Bab el-Mandeb-szorosban – közölte az egyiptomi elnökség.
Katar kedden súlyos következményekre figyelmeztetett arra az esetre, ha a Bab el-Mandebet lezárnák, mondván, ez „az egész világ számára katasztrofális” lenne.
Az amerikai médiumok múlt héten arról számoltak be, hogy a szaúdi trónörökös személyes kéréssel fordult Donald Trump elnökhöz amerikai beavatkozásért, de ezt elutasították. Sem Rijád, sem Washington nem adott ki közleményt az értesülésekkel kapcsolatban.
Mindemellett egy amerikai katonai különítmény dolgozik azon, hogy javítsa a hírszerzési információk megosztását és a hadműveleti tervezésben nyújtott segítséget a támadásokkal szembenéző szaúdi erők számára – közölte egy amerikai tisztviselő kedden az AFP-vel.
A csatorna bevételei jelenleg nagyjából a felére estek vissza ahhoz képest, amennyi akkor volt, mielőtt a hutik 2023-ban elkezdték támadni a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat; a kampányt saját megfogalmazásuk szerint a Gázában zajló Izrael–Hamász háború idején a palesztinokkal való szolidaritás jegyében indították.
A hutik Szaúd-Arábia olajipari infrastruktúráját is célba vették; az ország a világ vezető nyersolaj-exportőre, a támadások pedig a globális árakat hordónként 100 dollár fölé hajtották.
A szaúdi vezetésű koalíció közölte, hogy „határozottan fel fog lépni a támadásokkal szemben, hogy megvédje a Királyság szuverenitását”, és „minden szükséges hadműveleti intézkedést megtesz, hogy elrettentse ... ezt az ellenséges és szélsőséges megközelítést”.
A hutik Teherán úgynevezett ellenállási tengelyéhez kapcsolódnak, egy laza hálózathoz, amely a térség több országában működő fegyveres csoportokat foglal magában – köztük a libanoni Hezbolláhot, a gázai Hamászt és iraki milíciákat –, ezeket az IRGC különböző mértékben támogatja, kiképzi és felfegyverzi.