Az amerikai elnök bírálta Európát kereskedelmi, energia- és bevándorláspolitikája miatt, és „kiábrándítónak” nevezte szövetségesei reakcióját Iránnal kapcsolatos háborús terveire.
Donald Trump amerikai elnök szombaton azt mondta, hogy egyesült Írország „fantasztikus” lenne, ezzel bele is lépett egy bonyolult, politikailag érzékeny témába, miközben kétnapos látogatásán részt vett egy rangos tornán magántulajdonú ír golfpályáján.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A dublini találkozóján Micheál Martin ír kormányfővel Trump kijelentette, örülne, ha az Ír Köztársaság és az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írország újra egyesülne.
„Nem akarok problémát okozni, de nagyon szeretném, ha egyesülne” – nyilatkozta Trump, amikor egy újságíró a kérdésben elfoglalt álláspontjáról kérdezte. „Előbb-utóbb úgyis meg fog történni. Akár megtörténhet most is.
„Úgy gondolom, fantasztikus dolog lenne” – tette hozzá, majd megjegyezte: „az Egyesült Királyságnak nyilván lesz ehhez egy-két szava.”
Észak-Írország jövőjéről – ír vagy brit legyen-e – vallott egymással versengő elképzelések évtizedeken át tartó erőszakhullámot tápláltak, amelyben mintegy 3600 ember vesztette életét. Az előző amerikai elnökök – még azok is, akiknek, mint Joe Bidennek, erős családi és érzelmi kötődésük van Írországhoz – igyekeztek kerülni, hogy közvetlenül állást foglaljanak a kérdésben.
Amikor Írország, amelyet hosszú időn át nagyobb szomszédja, Britannia uralt, egy évszázaddal ezelőtt önállóan kormányzott, többségében római katolikus állammá vált, az északi, hat megyéből álló, protestáns többségű terület továbbra is az Egyesült Királyság része maradt.
Észak-Írország két nagy közösségre szakadt: a többnyire katolikus nacionalistákra, akik a sziget többi részével való egyesülést akarták, és az elsősorban protestáns unionistákra, akik brit fennhatóság alatt akartak maradni.
A feszültségek végül a később Észak-ír konfliktusként (The Troubles) emlegetett időszak erőszakába torkolltak, amelyben mindkét oldalon félkatonai csoportok és brit csapatok vettek részt, és amely három évtizeden át tartott.
Az 1998-as békemegállapodás, amelynek tető alá hozásában Washington kulcsszerepet játszott, nagyrészt véget vetett az erőszaknak, Észak-Írország végső státusát azonban nyitva hagyta.
A békemegállapodás lehetővé teszi egy egyesülésről szóló népszavazás kiírását, ha valószínűsíthető, hogy a lakosság többsége azt támogatná.
Andy Burnham, az Egyesült Királyság frissen kinevezett miniszterelnöke szerdán kerek-perec kijelentette, hogy nem lesz újabb népszavazás az újraegyesítésről, amíg nincs rá egyértelmű társadalmi igény.
„Nem tudok róla, hogy többségi társadalmi támogatás lenne egy újabb népszavazásra, és amíg ez nem változik, nem is lesz ilyen” – mondta Burnham.
Trump szombaton Dublinban tárgyalásokat folytatott ír hivatali partnerével, Catherine Connollyval is, és beszédet mond az amerikai és ír üzleti vezetők előtt az amerikai nagykövet hivatalos rezidenciáján, mielőtt az ország túlsó felén fekvő, tengerparti doonbegi golfklubjába utazik, hogy megnézze az Irish Open golfbajnokságot.
Connolly baloldali politikus, aki azok között volt, akik 2019-ben, Trump első elnöki ciklusa idején tiltakoztak az Egyesült Államok elnökének ír látogatása ellen. Ma már Írország választott államfője, amely tisztség túlnyomórészt szimbolikus, ceremoniális szerepkörrel jár.
A palesztin ügy támogatójaként korábban bírálta az amerikai közel-keleti politikát, és a republikánus elnököt „zsarolónak” nevezte más államokkal folytatott tárgyalásai, nyomásgyakorlása, valamint külpolitikai és kétoldalú kapcsolatokhoz való hozzáállása miatt.
Az ír elnök hivatalos dublini rezidenciáján, a vörös szőnyeg végén fogadta Trumpot. Kezet fogtak, néhány szót váltottak, majd bementek az épületbe. Néhány perccel később Trump egyedül lépett ki, tisztelgett, miközben az ír védelmi erők zenekara az amerikai himnuszt játszotta, ő pedig szemrevételezte az ír hadsereg díszőrségét.
Trump bírálja európai szövetségeseit
Az amerikai elnök a tárgyalást követő közös sajtótájékoztatón Martinnal együtt az európai szövetségeseket is élesen támadta, amiért szerinte társadalmaik látványos hanyatláson mennek keresztül.
„Utálom látni, mi történik Európával. Utálom, ami a kereskedelemben, az energetikában és a bevándorlás terén zajlik” – mondta. „Ó… ez a bevándorlás, amit magukkal művelnek, azzal egyszerűen megölik magukat.”
Kritikával illette Washington és európai szövetségesei viszonyát is, amelyet „kiábrándítónak” nevezett, miután számos ország vonakodott támogatni a republikánus elnök iráni háborús erőfeszítéseit, valamint a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros lezárása nyomán kialakult káoszt.
Az amerikai elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy országa továbbra is működő kapcsolatot tart fenn a kontinensen lévő valamennyi szövetségesével.
Trump látogatása újabb példája annak, hogyan mossa össze hivatalos feladatait személyes érdekeivel.
Trump szinte minden hétvégén golfozik a floridai, New Jersey-i és virgíniai tulajdonában lévő klubok valamelyikében. Az Irish Openen való részvétele illeszkedik abba a trendbe, hogy rendszeresen feltűnik nagy nyilvánosságot kapó sporteseményeken – és némelyik szervezésébe is beleszól, mégpedig úgy, hogy az a családi vállalkozásának kedvezzen.
A floridai Doralban és a New Jersey állambeli Bedminsterben lévő klubjai mindegyike otthont adott idén egy-egy profi golfversenynek.
Az Irish Open az idei év második olyan European Tour-versenye, amelyet Trump-birtokon rendeznek. A Nexo Championshipet múlt hónapban tartották Trump aberdeeni, skóciai golfpályáján.
Tavaly öt napra Skóciába utazott, hogy a turnberryi klubjában golfozzon, majd felavatta új Trump-golfpályáját a szintén Aberdeenshire megyében található Balmedie-ben.
Az út során megbeszélést folytatott Keir Starmer akkori brit miniszterelnökkel és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel is, hogy megvitassák vitatott, globális, »kölcsönös« vámpolitikáját.