Gyermektelen Klaus-Michael Kühne egy örökösödési adó nélküli svájci kantonban élt. Halála után 42,2 milliárd eurós vagyona adómentesen egy évtizedek óta működő alapítványra szállt, amely így Európa egyik leggazdagabbja lett.
A logisztikai iparmágnás, egykor Németország leggazdagabb embere, Klaus-Michael Kühne egész életét válságba került vállalatok megvásárlásának és megmentésének szentelte. Ez a stratégia tette lehetővé számára, hogy felépítse a világ legsikeresebb légi és tengeri szállítmányozó cégét, a Kühne+Nagelt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Időközben jelentős részesedést szerzett három másik közlekedési óriásban is, köztük a világ egyik legnagyobb konténeres hajózási vállalatában, a Hapag-Lloydban, valamint a német nemzeti légitársaságban, a Lufthansában.
Rövid ideig a VTG ötödét is birtokolta, amely Európa legnagyobb magán vasúti-kocsibérlő vállalata: 2016-ban 160 millió euróért vásárolta meg a részesedést, majd két évvel később 300 millióért adta tovább.
Kiderült, hogy volt még egy előre elrendezett ügylete, amely éppen halála pillanatában teljesedett be.
Mivel Kühne-nek nem voltak gyermekei, és nem jelölt meg közvetlen örökösöket sem, 49 milliárd dollárra (42,2 milliárd euróra) becsült vagyonának nem kellett végrendeleten, bíróságon vagy adóhivatalon átmennie, amikor 2026. augusztus 24-én meghalt.
A vagyon a már évtizedekkel korábban megtervezett módon a Kühne Alapítványhoz került, ahhoz a jótékonysági szervezethez, amelyet mintegy 50 éve hozott létre a szüleivel közösen.
Az alapítvány egyik napról a másikra Európa legnagyobbjai közé emelkedett.
Adómentes svájci menedék
A német hajózási és logisztikai mágnás, aki a Kühne+Nagelt globális szállítmányozási óriássá építette, 89 évesen hunyt el Schindellegiben, a Schwyz kantonban fekvő, mintegy ötezer lelkes faluban. Schwyz Svájc azon kevés, egész pontosan két kantonjának egyike, ahol egyáltalán nem vetnek ki örökösödési adót senkire, sem rokonokra, sem idegenekre.
Kühne nem titkolta, mennyire frusztrálja a német adó- és gazdasági rendszer. A német NDR közszolgálati csatornának adott, 2022-es interjúban nyíltan kijelentette, hogy az állam „nem tudja rendesen irányítani a gazdaságot”.
Sokan úgy vélik, ez az egyik oka annak, hogy személyes és vállalati ügyeit inkább Svájcban rendezte, a schwyzi otthonában érvényes teljes örökösödésiadó-mentesség mellett.
A svájci jogszabályok nem kötelezik a magánvállalatokat éves beszámolók közzétételére, ellentétben Európa szinte minden más joghatóságával, és német sajtóértesülések szerint így akár Kühne valódi vagyonának 30 százaléka is rejtve maradhat a nyilvánosság előtt.
Az alapítványok sem fizetnek örökösödési adót, hiszen nincs olyan örökség, amelyre adót lehetne kivetni; röviden: Kühne vagyonát senki sem kapta meg személyesen.
Ehelyett hajózási, légi közlekedési, vegyipari és ingatlanbirodalma mostantól az alapítvány tulajdonába kerül, amelyet kuratórium felügyel; tagjai között ott van felesége és egy szűk körű, régi tanácsadói gárda.
Üzleti birodalmát egy magántársaság, a szintén Schindellegiben bejegyzett Kühne Holding fogta össze. Halálával ennek a holdingtársaságnak a tulajdonjoga, benne pedig minden eszköz, a Kühne+Nagelben, a Hapag-Lloydban és a Lufthansában lévő részesedésekkel együtt, a Kühne Alapítványhoz kerül, a svájci Neue Zürcher Zeitung beszámolója szerint.
Az alapítvány már most 20 leányintézményt működtet, és mintegy 800 embert foglalkoztat.
Saját beszámolója szerint 2026-os költségvetése 135 millió svájci frank (144,6 millió euró), amelynek mintegy 42 százaléka logisztikai oktatásra, 20 százaléka orvostudományra, 15 százaléka klímavédelmi projektekre, 11 százaléka humanitárius logisztikára, 7 százaléka pedig kulturális célokra jut.
Az NZZ szerint az alapítványhoz beáramló eszközök várakozások szerint egy átlagos évben nagyjából évi 1 milliárd frank osztalékbevételt termelnek. Még ha ennek csak egy része jut is ténylegesen az alapítványhoz, az a pénzügyi mozgásterét drámaian megnöveli.
Kühne nem az első európai nagyvállalkozó, aki jótékonysági konstrukcióval kerüli el az örökösödési adót, és amint vagyona teljes egészében a Kühne Alapítványhoz kerül, az intézmény mérete alapján a valódi elit közé fog tartozni, ha nem is egészen a csúcsra.
A világ legnagyobb ilyen alapítványa a Novo Nordisk Foundation, az a dán jótékonysági szervezet, amely a nagy sikerű fogyasztószereket gyártó Novo Nordisk mögött áll; holdingtársasága 2025 végén nagyjából 93 milliárd eurónyi vagyont kezelt.
Alatta olyan szereplők következnek, mint a mintegy 70,2 milliárd dolláros (60,5 milliárd eurós) vagyonú Gates Alapítvány és az indiai Tata Trusts, amelynek eszközei meghaladják a 100 milliárd dollárt (86,2 milliárd eurót). A brit Wellcome Trust, az orvosi kutatásokat támogató alapítvány legutóbbi nyilvános adatai szerint mintegy 42,8 milliárd dollárt (36,9 milliárd eurót) kezelt, nagyjából abban a kategóriában, mint amekkora vagyon most érkezik a Kühne Alapítványhoz.
Jó összehasonlítási alapot kínál a német Robert Bosch Stiftung, amely az ipari óriás Bosch mérnöki vállalatcsoport 94 százalékát birtokolja: összesen mintegy 5,5 milliárd eurónyi eszközt kezel, vagyis majdnem nyolcadakkora vagyont, mint amekkorát Kühne most átadott, jóllehet a Bosch Németország egyik legismertebb iparvállalata.
A dán Carlsberg Foundation hasonló modell szerint működik, mint a Kühne Alapítvány: a Carlsberg Csoport részvényeinek valamivel kevesebb mint 30 százalékát birtokolja, ugyanakkor a szavazati jogok 77 százalékát, emellett körülbelül 1,55 milliárd euró értékű, külön kezelt befektetésekkel rendelkezik, amelyeket nagyjából a sörgyár éves osztalékának egyharmada finanszíroz.
Így bár a Kühne Alapítvány nem lesz Európa legnagyobb ilyen jellegű jótékonysági szervezete, vagyonát tekintve a világ tíz leggazdagabb alapítványa közé kerül, megelőzve olyan régi szereplőket, mint a Bosch, és nagyjából egy szinten a Wellcome-mal. Mindez szinte teljes egészében annak az egyedülálló döntésnek köszönhető, hogy alapítója nem vállalt gyermeket, és Svájcnak azt az egyetlen kantonját választotta otthonául, ahol ez az elhatározás adózási szempontból semmibe sem került.
Konglomerátum a jótékonyság szolgálatában
Az alapítványhoz ugyanis nem pusztán egy bankszámla-egyenleg kerül át.
Az alapítvány megkapja Kühne többségi részesedését a Kühne+Nagelben, 30 százalékos pakettjét a Hapag-Lloyd hajózási vállalatban, 15 százalékos részesedését a Brenntag vegyipari csoportban, hányadát a Flix buszos szolgáltatóban, a Lufthansa több mint egyötödét, valamint ingatlanokat, köztük a hamburgi Fontenay szállodát.
Vagyona az elmúlt évtizedben több mint a négyszeresére nőtt, 49 milliárd dollárra (42,2 milliárd euróra), a Bloomberg Billionaires Index szerint, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy csaknem 60 százalékos részesedése volt magában a Kühne+Nagelben.
Ez felvet egyelőre megválaszolatlan kérdést: mit kezd egy jótékonysági alapítvány egy konténeres hajózási birodalomban meglévő irányító részesedéssel akkor, amikor az ágazat évtizedek óta nem látott mértékű összeolvadási hullámot él át?
Az elmúlt években a francia CMA CGM hajózási és logisztikai óriás megállapodást kötött a FedExszel, az MSC belépett az olajszállító hajók piacára, az easyJet pedig felvásárlásba egyezett bele. Kühne érdekeltségei mindennek a középpontjában helyezkednek el.
Svájc sajátos adózási gyakorlata, vagy inkább annak hiánya, kis híján teljesen megváltoztatta a Kühne Alapítvány kilátásait.
Az ország tavaly novemberben elutasított egy javaslatot, amely 50 százalékos szövetségi örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki az 50 millió frankot (53,4 millió eurót) meghaladó hagyatékokra. Az intézkedés kifejezetten azokra a szupergazdag lakosokra célzott volna, akiket Svájc évtizedek óta igyekszik magához vonzani.
A pénzügyminiszter, Karin Keller-Sutter Bernben, az eredmény ismertetése után úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a javaslat „felborította volna az adórendszerünk egyensúlyát, és rontotta volna Svájc vonzerejét”, az eredményt pedig egy „kockázatos fiskális politikai kísérlet” elutasításának nevezte.