„Izrael egy átfogó, többszintű légvédelmi rendszert épít Görögországban, amely teljes egészében izraeli gyártmányú rendszerekre épül” – közölte az izraeli védelmi minisztérium.
Görögország és Izrael védelmi kapcsolatai új, egyértelműen operatívabb szakaszba lépnek: az izraeli védelmi minisztérium hétfőn bejelentette, hogy mintegy 3 milliárd euró értékű megállapodást írtak alá az „Akhilleusz Pajzsa” elnevezésű légvédelmi rendszer kiépítéséről Görögország számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A megvalósítás során a puszta tervezéstől a szélesebb együttműködési hálózat gyakorlati megvalósítása felé haladnak, amely a lég- és rakétaelhárító védelemtől a tüzérségig és a védelmi rendszerek közös gyártásáig terjed.
– közölte a az izraeli minisztérium, hozzátéve, hogy „ez az Izrael és Görögország közötti kapcsolatok történetének legnagyobb védelmi exportmegállapodása, és egyben Izrael Állam történetének egyik legjelentősebb ügylete”.
Az új helyzet kulcseleme az „Akhilleusz Pajzsa” programra vonatkozó államközi megállapodás véglegesítése, egy többszintű tervé, amely alapjaiban kívánja átalakítani Görögország légvédelmét. A Tel-Aviv-i utolsó aláírások lényegében a hosszú tárgyalási időszak végét és a program gyakorlati megvalósításának kezdetét jelzik.
Görög részről a folyamatot a védelmi beszerzésekért és beruházásokért felelős Fegyverzeti és Beruházási Főigazgatóság irányította a védelmi minisztériumon belül, Jannisz Burasz vezérőrnagy vezetésével. A tárgyalásokon Izrael részéről részt vett a SIBAT, amely az ország nemzetközi védelmi együttműködéséért felel, valamint a MAFAT, az a szervezet, amely kulcsszerepet játszik a fejlett védelmi technológiák kutatásában és fejlesztésében.
A megállapodás aláírása azért bír különös jelentőséggel, mert nem egy elszigetelt fegyverrendszer-beszerzésről van szó; egy sokkal szélesebb körű, a görög–izraeli védelmi kapcsolatok elmélyítését célzó folyamatba illeszkedik, amelyben fontos szerepet kap az ATMOS önjáró lövegek beszerzési programja is.
Ez az üzlet erősíti annak a partnerségnek a képét, amely immár párhuzamosan több hadműveleti területen fejlődik, és megteremti a feltételeket a két védelmi ökoszisztéma még szorosabb összekapcsolásához.
Az ATMOS rendszerek jelentősége egyébként túlmutat magán az új tüzérségi rendszer beszerzésén. Az „Akhilleusz Pajzsa” programmal és a többi görög–izraeli kezdeményezéssel együtt fokozatosan olyan együttműködési modell rajzolódik ki, amely magában foglalja a know-how átadását, a görög ipar bevonását, a technológiai együttműködést és a jövőbeli közös gyártás lehetőségét.
Az „Akhilleusz Pajzsa” programban várhatóan a legjelentősebb izraeli védelmi ipari csoportok játszanak meghatározó szerepet, köztük az IAI, a Rafael és az ELTA Systems. Az államközi megállapodás életbe lépésével megnyílik az út az egyes szerződések odaítélése, valamint azoknak a munkálatoknak a megkezdése előtt, amelyek összeállítják Görögország új légvédelmi architektúráját.
Több mint 3 milliárd eurós összértékével az „Akhilleusz Pajzsa” program nem merül ki légvédelmi vagy rakétaelhárító eszközök beszerzésében. A tervek egy komplex, többszintű védelmi hálózat kiépítését irányozzák elő, amely különböző típusú fenyegetések kezelésére képes, és egyetlen közös hadműveleti képbe integrálja az érzékelőket, a vezetési és irányítási rendszereket, valamint a különböző elfogó eszközöket.
Kiemelt hangsúlyt kap a görög részvétel
Ezzel párhuzamosan kiemelt hangsúlyt kap a görög ipari részvétel. Az a kitétel, hogy a program legalább 25 százaléka görög közreműködéshez kapcsolódjon, jelzi: Athén arra törekszik, hogy az új beszerzéseket a hazai védelmi termelés erősítésének eszközévé tegye, ne pusztán kész rendszerek külföldről történő megvásárlásává.
Ebben az összefüggésben az „Akhilleusz Pajzsa” és az ATMOS programra vonatkozó megállapodások szélesebb stratégiai dimenziót kapnak. Görögország és Izrael fokozatosan olyan kapcsolatot épít, amely összeköti a hadműveleti együttműködést a védelmi iparral, a technológiával és a kutatással, egy olyan időszakban, amikor a kelet-mediterrán térség fokozódó geopolitikai és katonai kihívásokkal néz szembe.
Athén és Tel-Aviv kapcsolatainak erősítése így nem csupán egyes konkrét fegyverbeszerzési programokat érint: a térségben zajló átfogó stratégiai közeledés részét képezi, amelynek keretében a két ország a nagyobb interoperabilitásba, a közös technológiai fejlesztésbe, valamint a biztonsági és védelmi kérdésekben történő szorosabb koordinációba fektet.
Ebben az új architektúrában mind az „Akhilleusz Pajzsa”, mind az ATMOS-program kézzelfogható példája annak az átmenetnek, amely a politikai közeledéstől a jóval mélyebb és hosszú távú védelmi együttműködés felé vezet.
Dendiasz a megállapodásról
A program teljes költségvetése hárommilliárd-harmincötmillió euró. A megvalósítás során a görög védelmi és technológiai ökoszisztéma széles körű részvételére számítanak: 19 görög vállalat vesz már most részt a kapcsolódó eljárásokban. Részvételük aránya meghaladja a 25 százalékot, ami konkrétan 750 millió eurót jelent. Emellett Görögországban új termelési bázis létrehozását is tervezik, exportlehetőségekkel.
Nikosz Dendiasz, görög védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy "a technológia, a ballisztikus rakéták, a műholdas kommunikáció, a pilóta nélküli rendszerek, a kibertérből érkező fenyegetések, a háború hibrid formái és a hadműveleti terepek összekapcsolódása már jó ideje teljesen életképtelenné tette a korábbi védelmi doktrínákat".
"Éppen ezért hajtjuk végre a Fegyveres Erők átfogó, alapjaiban történő reformját, teljes tudatában és ismeretében a múltbeli működési zavaroknak és berögződéseknek. Görögország az Európai Unió első országa, amely hasonló rendszert vezet be. A gyors alkalmazkodás minden területen nélkülözhetetlen feltétele a nemzeti túlélésnek az expanzív revizionizmus és az egyre növekvő fenyegetés árnyékában” - tette hozzá a görög védelmi miniszter.