Az MTG-I2 Francia Guyanából indítva teljessé teszi a harmadik generációs Meteosat-sorozat első hármasát, 2,5 percenként nagyfelbontású időjárási adatokat adva.
Az Európai Űrügynökség (ESA) történelmi mérföldkövet ért el a Föld megfigyelése és a meteorológiai tudomány terén, az éghajlatváltozás és az időjárási katasztrófák okozta válság kellős közepén. A MTG-I2 („Meteosat Third Generation Imager-2”) műholdat sikeresen indították az Ariane 6 hordozórakétával a francia Guyanában található Európai Űrkikötőből.
Ezzel a küldetéssel az ESA teljessé tette a Meteosat Harmadik Generáció (MTG) konstelláció első műholdhármasát. A most, augusztus 27-én sikeresen pályára állított MTG-I2 a flotta második képalkotó műholdja, amely csatlakozik az első Imagerhez (2022-ben indult) és a Sounderhez (2025-ben indult). Amint lezárul az üzembe helyezési szakasza, a konstelláció a maximális kapacitásán kezd majd működni.
Forradalom a szélsőséges időjárási jelenségek előrejelzésében
Miután 36 000 kilométeres magasságban geostacionárius pályára áll, az MTG-I2 rögzített pozíciót tart, amelynek köszönhetően „sólyomszemként” figyelheti a Föld felszínét. Fő műszere, a Flexible Combined Imager gyors letapogatási szolgáltatást indít Európa felett, és 2,5 percenként biztosít nagy felbontású megfigyeléseket.
Ez a rendkívül nagy frissítési gyakoriság paradigmaváltást jelent a rövid távú, azonnali időjárás-előrejelzésben, ami javítja a mindennapi időjárás-előrejelzést, de létfontosságú lesz az olyan katasztrófák nyomon követéséhez is, mint az árvizek vagy az erdőtüzek. A technológia lehetővé teszi a légköri frontok valós idejű követését, a heves viharok vagy a DANA kialakulásának előrejelzését, valamint az erdőtüzek és a légszennyezettség nyomon követésének javítását egész Európában, különös tekintettel a Földközi-tenger térségére és Észak-Afrikára.
Emellett a műhold a Lightning Imager nevű érzékelőt is hordozza, amely képes a villámok elektromos kisüléseit érzékelni és feltérképezni nappal és éjjel egyaránt. E műholdak integrálása lehetővé teszi a „meteorológiai kocka” létrehozását, a villámok, szelek, felhődinamika és üvegházhatású gázok háromdimenziós ábrázolását.
Mérföldkő az Ariane 6 számára és a következő műveleti lépések
Az esemény a kilencedik Ariane 6-küldetést (forrás: spanyol) jelentette, és ez volt az első olyan repülés, amelynek során az európai nehézrakéta műholdat szállított geostacionárius átmeneti pályára (GTO). A rakéta eddigi legnagyobb elért távolságának biztosításához a két P120C szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétával felszerelt konfigurációt alkalmazták.
A műhold leválása után sikeresen létrejött a kapcsolat az űreszközzel. A földi irányítócsapatok most a napelemek kinyitását és a hajtóműrendszer fokozatos bekapcsolását hangolják össze, hogy növeljék a perigeum magasságát, és beállítsák pályáját a végleges geostacionárius keringéshez. Amint az űreszközt a Föld felé irányítják, lezárul az induló műveleti szakasz (LEOP), és megkezdődhet a tudományos kalibráció.
Európai ipari együttműködés és a program jövője
Az MTG műholdcsalád fejlesztését az ESA vezette egy európai ipari konzorciummal közösen, amelyet a Thales Alenia Space irányít, az OHB System és a Leonardo támogatásával. A kalibrációs szakasz lezárulta után a műholdak üzemeltetéséért és az adatok nemzetközi tudományos közösség felé történő terjesztéséért az Eumetsat felel majd.
Ez a flotta biztosítja a Meteosat második generációs sorozata (2002 és 2015 között volt üzemben) által megkezdett megfigyelések folytonosságát. 2033-tól kezdődően várhatóan fokozatosan indítják az MTG-műholdak második családját, amely 2040 utánra is garantálja a szolgáltatás folyamatosságát.