Az EKB elnöke arra figyelmeztet, hogy a tőkéhez való hozzáférés korlátozza Európa MI-beruházásait.
Európa kimaradt az első digitális forradalomból, és nem engedheti meg magának, hogy a mesterséges intelligencia terén ismét lemaradjon, mivel minden adottsága megvan ahhoz, hogy versenyképes legyen – mondta szerdán Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ahhoz, hogy az Egyesült Államokhoz és Kínához hasonló óriásokkal szemben megnyerje az MI-versenyt, az EU-nak be kell fejeznie egységes piacának kiépítését, és integrálnia kell a jelenleg túlságosan széttagolt tőkepiacokat – mondta Lagarde a Világgazdasági Fórum (WEF) Nemzetközi Üzleti Tanácsának Genfben.
„Európa nagyrészt kimaradt az első digitális forradalomból, mivel az információs és kommunikációs technológiák elterjedéséből származó kereskedelmi hasznokat aránytalanul nagy részben máshol könyvelték el. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezt a tapasztalatot megismételjük a mesterséges intelligenciával (MI), a második digitális forradalommal” – mondta Genfben.
Elemzése nagyrészt visszhangozza elődje, Mario Draghi megállapításait, aki 2024-ben mérföldkőnek számító jelentést készített az EU gazdasági versenyképességének újraindításáról, és ebben az MI-t jelölte meg Európa utolsó esélyeként arra, hogy visszakapcsolódjon a nemzetközi technológiai versenybe.
Draghi ajánlásait követve az Európai Bizottság több kezdeményezést is előterjesztett, hogy ösztönözze az MI elterjedését a stratégiai ágazatokban, valamint az óriási adatközpontok finanszírozását, azzal a céllal, hogy új generációs technológiák fejlődjenek ki.
Beszédében Lagarde hangsúlyozta, hogy a tőkéhez való hozzáférés korlátozza Európa MI-beruházásait, elsősorban azért, mert az uniós vállalatok finanszírozásuk nagy részét bankhitelek formájában szerzik, miközben a tőkepiacok – ahol a befektetők befektetnek, a vállalatok pedig tőkét vonnak be – továbbra is túlságosan korlátozottak és széttagoltak nemzeti szinten.
Elmondása szerint a jogi széttagoltság gyakorlati akadályokat gördít a vállalatok elé a költségek, a határidők és a határokon átnyúló működés képessége szempontjából. Ennek következtében egy európai cégnek több akadállyal kell szembenéznie, ha növekedni akar, mint egy amerikai versenytársának, és végül akár az EU-n kívüli tőkepiacokhoz is fordulhat a probléma megoldásáért.
„A méret különösen fontos akkor, amikor az új technológiák alapjaiban alakítják át a termelékenységnövekedés forrásait” – mondta Lagarde.
Az elnök hozzátette, hogy Európának minden adottsága megvan ahhoz, hogy „a lehető legjobban kihasználja az új technológiákat”, és már most is „biztató jelei vannak annak, hogy az európai vállalatok az MI-be fektetnek”.
„Az EU a világ népességének mintegy 6 százalékát adja, ugyanakkor a kutatók 15 százaléka itt dolgozik. Emellett a világ legtöbbet idézett tudományos publikációinak csaknem egyötöde is innen származik” – mutatott rá az EKB elnöke.
„A felmérések szerint az euróövezeti vállalatok arra számítanak, hogy beruházásaik átlagosan mintegy 9 százalékát idén a mesterséges intelligenciára fordítják” – mondta Lagarde.
Értékelése szerint a kihívást az jelenti, miként lehet ezt a tudást olyan „kereskedelmi sikerre” váltani, amely a technológiát az egész gazdaságban elterjeszti. „Túl gyakran azok az akadályok, amelyek megakadályozzák a vállalatokat a növekedésben, magát a terjedést is fékezik” – tette hozzá.
Az EKB elnöke a jelenleg Brüsszelben tárgyalt kulcsfontosságú reformok – mindenekelőtt a Megtakarítási és Beruházási Unió (SIU), valamint az egységes piac integrációját szolgáló, például az EU Inc.-hez hasonló reformok – felgyorsítására szólított fel.
A SIU egy olyan jogszabálycsomag, amelynek célja a tőkepiacok további integrálása. A jogalkotók abban bíznak, hogy az év végéig sikerül megállapodásra jutniuk, jóllehet az uniós tagállamok között továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak, különösen a tőkepiacok központosított felügyeletének reformja kapcsán.
Az EU Inc. az Európai Bizottság javaslata egy választható, uniós szintű társasági formára, amelynek célja, hogy – mindenekelőtt a startupok számára – gyorsabbá és olcsóbbá tegye a cégalapítást, a határokon átnyúló működést és a növekedést, megkerülve a jelenlegi, 27 nemzeti rendszerből álló mozaikot. Ez a dosszié is az egységes piac integrációját célzó csomag része, és várhatóan még az év végéig jóváhagyják.