Christine Lagarde megfogadta, továbbra is az európai eszmékért küzd.
**„**Nem vagyok jelölt semmire, de nagyon fontosnak tartom, hogy Európa védve legyen, hogy az EU legyen az a keret, amelyen belül a tagállamok – köztük Franciaország is – működnek” – mondta az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde, aki exkluzív interjút adott az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Lagarde elmondta, hogy figyelemmel kíséri a 2027 áprilisára kitűzött francia elnökválasztás kampányát, és reméli, hogy „mindig az észérvek kerekednek felül, és hogy Franciaország – bárki is álljon az ország élén – felismeri: Európa egyik kulcsfontosságú tagja”.
„Európa az egyetlen színtér, ahol a tagállamok, a nemzetek, sőt még Franciaország is valóban jelentős szerepet tud játszani” – tette hozzá a The Europe Conversation című műsornak adott interjúban.
Christine Lagarde francia állampolgár. Az interjú azt követően készült, hogy új fejlemények történtek a francia elnökválasztási folyamatban. Kedden Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nevű párt vezetője közölte, hogy 2027-ben indulni kíván az elnökválasztáson, jóllehet egy párizsi fellebbviteli bíróság helybenhagyta az uniós források elsikkasztásával kapcsolatos, az európai parlamenti állásokhoz köthető elmarasztaló ítéletét.
Indulhat az elnökválasztáson, de elektronikus nyomkövetőt kell viselnie. Le Pen hosszú múltra visszatekintő kritikusa az európai intézményeknek azok szupranacionális hatáskörei miatt, és ehelyett a nemzetállamok Európájához való visszatérést szorgalmazza.
Pártja az Európai Parlamentben a brüsszeli székhelyű, szélsőjobboldali Patriots for Europe frakcióban foglal helyet, amelyet Orbán Viktor korábbi magyar miniszterelnök alapított.
A politikai paletta másik végén Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) vezetője is bejelentette indulási szándékát.
Egy Mélenchon–Le Pen-párharcot hozó második forduló 2027-ben reális forgatókönyvnek számít, ami választás elé állítaná a szavazókat két olyan párt között, amelyet a többségi, EU-párti konszenzuson kívül állónak tartanak. Ők viszont azt állítják, hogy a status quo megbukott.
Lagarde-ot EKB-elnökként köti a politikai semlegesség, de amikor arról kérdeztük, jelenthet-e egy ilyen forgatókönyv „egzisztenciális” fenyegetést Franciaországra, illetve tágabban Európa politikai és gazdasági stabilitására nézve, azt mondta, reméli, hogy „a demokratikus folyamat folytatódni fog”, hozzátéve: „a politikában a következő nyolc hónap egy örökkévalóságnak tűnik”.
A jelenlegi jelöltek közül az olyan, EU-párti centristák, mint Édouard Philippe és Gabriel Attal számítanak Le Pen legfőbb ellensúlyának, de a közvélemény-kutatások szerint lemaradásban vannak.
Mielőtt az EKB élére, illetve azt megelőzően az IMF vezérigazgatói posztjára került, Lagarde a francia pénzügyminisztériumot vezette Nicolas Sarkozy korábbi jobboldali elnök kormányában, és ezzel ő lett az első nő, aki egy G7-es gazdaság pénzügyeit irányította, Franciaországot pedig ő vezette végig a 2008-as pénzügyi válságon.
Lagarde a múlt héten a francia médiának azt mondta, hogy a sorsdöntő választáson erős európai hangnak kell hallatszania, és amikor erről kérdezték, nem zárta ki, hogy 2027 októbere előtt távozik az EKB éléről, amikor mandátuma hivatalosan lejárna. A kampány intenzív szakasza várhatóan a jövő év elején kezdődik.
Lagarde jövőjét Brüsszelben azért figyelik, mivel kinevezése része volt annak a megállapodáscsomagnak, amely Ursula von der Leyent is az Európai Bizottság élére juttatta. A megállapodás erőegyensúlyt teremtett Franciaország és Németország között.