A Samarkand–2028 földmegfigyelő műhold pályára állt, fedélzetén az üzbég mérnökök által fejlesztett MI-modullal, amely már ott dolgozza fel az adatokat, növelve a mezőgazdasági és környezeti megfigyelések hatékonyságát.
Egy kínai, hiperspektrális Föld-megfigyelő műhold, amelyet üzbég mérnökök által fejlesztett mesterségesintelligencia-modullal szereltek fel, pályára állt a kínai STAR.VISION és Üzbegisztán nemzeti űrügynöksége, az Uzcosmos közös projektjeként.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A küldetés az első alkalmat jelenti, hogy a STAR.VISION egyik nemzetközi műholdprogramjában üzbég mérnökök által fejlesztett mesterségesintelligencia-modult állítanak szolgálatba.
A Samarkand-2028 névre keresztelt műhold augusztus 5-én startolt egy tengeri indítóplatformról a kínai Santung tartományban fekvő Haiyang közelében.
A műhold elnevezését magyarázva Üzbegisztán digitális technológiákért felelős minisztere, Sherzod Shermatov a közösségi médiában azt írta: „A Samarkand-2028 név nem véletlen. Szamarkand elnyerte a jogot, hogy 2028-ban otthont adjon a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszusnak, így a világ legnagyobb űripari kongresszusa először érkezik Közép-Ázsiába.”
A műhold hiperspektrális felvételeket gyűjt, vagyis a fény több hullámhossz-tartományában rögzít adatokat.
A hagyományos műholdképekhez képest ez jóval részletesebb képet ad a Föld felszínéről, így különösen hasznos a nagy pontosságú környezeti elemzéseket igénylő alkalmazásokban.
Az MI már a pályán feldolgozza a felvételeket
A fedélzeti mesterségesintelligencia-modul még a pályán feldolgozza a műhold által készített képek egy részét, vagyis az adatokat már azelőtt elemzi, hogy azokat továbbítanák, ahelyett hogy minden nyers információt a Földre küldene.
Az Uzcosmos szerint ez csökkenti a földi állomásokra továbbított adatmennyiséget, miközben gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a képelemzést.
„Ez gyorsabb eredményeket tesz lehetővé, csökkenti a továbbítandó adatmennyiséget, és hatékonyabbá teszi a földi elemzést” – írta Shermatov.
A műhold így nem pusztán képalkotó platformként működik, hanem az elemzőmunka egy részét is el tudja végezni az űrben, ami lehetővé teszi, hogy a földi szakemberek már könnyebben felhasználható információkat kapjanak.
A fedélzeti mesterséges intelligencia egyre fontosabb képesség a Föld-megfigyelő küldetéseknél, mivel a műholdüzemeltetők a növekvő adatmennyiségek hatékonyabb kezelésére és a képalkotás és az elemzés közötti idő lerövidítésére törekednek.
Adatfeldolgozás még a Földre érkezés előtt
A Föld-megfigyelő műholdak hatalmas mennyiségű adatot állítanak elő, ami jelentős terhelést ró a távközlési rendszerekre és a földi infrastruktúrára.
Ha az adatok egy részét már a fedélzeten feldolgozzák, csak a legfontosabb információkat kell továbbítani, ami csökkenti a szükséges sávszélességet és felgyorsítja a képanyaghoz való hozzáférést.
A hiperspektrális képalkotást egyre szélesebb körben alkalmazzák a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a természeti erőforrások kezelésében, mivel képes olyan változásokat kimutatni a növényzetben, a talajban és a vizekben, amelyeket a hagyományos optikai felvételekkel nehéz azonosítani.
A mezőgazdaságban segíthet a növényállomány stresszének azonosításában még azelőtt, hogy annak látható jelei megjelennének, a környezetvédelmi hatóságok pedig a földromlás, a vízminőség és az ökoszisztémák változásának nyomon követésére használhatják.
A technológia a természeti erőforrások felmérésében, a katasztrófavédelemben és a várostervezésben is alkalmazható.
Szélesebb körű űregyüttműködés kiépítése
Az indítás a STAR.VISION és az Uzcosmos által 2025-ben aláírt stratégiai együttműködési megállapodást követi, amely a Föld-megfigyelési technológiák fejlesztését és az együttműködés bővítését célozza a műholdfejlesztés terén.
Üzbegisztán emellett 2028-ra egy 6U CubeSat műhold pályára állítására készül, és nemzetközi partnerekkel együttműködve dolgozik egy 10–14 napos űrhajós misszió keretrendszerén.