Amerikai kutatók mesterséges intelligenciát felhasználva hoztak létre vírusokat, ami új gyógyszerfejlesztési lehetőségeket nyit, ugyanakkor biobiztonsági aggodalmakat kelt.
A tudósok a generatív mesterséges intelligencia egy új formáját használják arra, hogy olyan speciális vírusokat tervezzenek, amelyek képesek felkutatni és elpusztítani a káros baktériumokat. Ez az áttörés egy új, a gyógyszerrezisztens „szuperbaktériumok” legyőzésére tervezett antibiotikum-generációhoz vezethet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új DNS létrehozására képes Evo 2 MI-modellt használva a Stanford Egyetem kutatói (forrás: angol) olyan vírusok sorát hozták létre, amelyeket bakteriofágoknak neveznek – ezek olyan mikroorganizmusok, amelyek képesek elpusztítani a baktériumokat.
Laboratóriumi tesztek során az Evo 2 által tervezett, 16 „kivételesen hatékony” vírusból álló keverék gyorsan elpusztította azokat az E. coli baktériumokat, amelyek már ellenállóvá váltak a természetes fágokkal szemben.
Az E. coli olyan baktériumcsoport, amely bélfertőzéseket okozhat, és egyre ellenállóbbá válik a rendelkezésre álló antibiotikumokkal szemben.
Az antibiotikum-rezisztencia világszerte növekszik, elsősorban az ilyen szerek helytelen és túlzott használata miatt, ami arra készteti a baktériumokat, hogy olyan túlélési stratégiákat fejlesszenek ki, amelyek révén a jelenlegi gyógyszerek hatástalanná válnak.
„Ha a baktériumok ellenállóvá válnak egyetlen fágra, a gyógymódnak befellegzett” – mondta Brian Hie, a Stanford vegyészmérnöke, a tanulmány társszerzője.
„De ha egy keverékben több, genetikailag különböző bakteriofágot alkalmazunk, a baktériumoknak sokkal nehezebb ellenállást kialakítaniuk az egész koktéllal szemben.”
A kutatók rámutattak, hogy a technológia a jövőben más káros baktériumok ellen is bevethető lehet, például a tuberkulózist okozók vagy egy gyakori, kórházban szerzett fertőzés (MRSA) esetében.
Modell, amely mindenki számára elérhető
A kutatók az Evo 2 MI-modellt nyíltan és ingyenesen elérhetővé tették, bárki letöltheti és használhatja, ami biztonsági aggodalmakat vetett fel.
A tanulmány szerzői elismerték, hogy az eszköz nyílt forrásúvá tétele biztonsági vitákat indított el, és az egyik fő aggodalom az, hogy „rosszindulatú szereplők” a módosított verziókat esetleg ártalmas biológiai ágensek tervezésére használhatják.
„Amint a szerzők is hangsúlyozzák, ez minimum komoly szabályozási és biztonsági aggályokat vet fel” – mondta Simon Clarke, a sejt-mikrobiológia docense a brit Readingi Egyetemen, aki nem vett részt a tanulmányban.
„Bár az ilyen jellegű munkát általában szigorúan szabályozzák, megnyugtató, hogy ezek a tudósok további önmérsékletet tanúsítottak és fontos védőkorlátokat állítottak fel, de semmi garancia nincs arra, hogy minden más, hasonlóval próbálkozó kutató ugyanolyan körültekintő lesz” – tette hozzá.
Szerinte a természetben előforduló kórokozók jelenleg nagyobb kockázatot jelentenek, mint az MI által tervezettek, mivel ezekhez ma még könnyebb hozzáférni és ezeket előállítani, mint teljesen újakat létrehozni.
A szerzők szerint az MI által tervezett biológia egyik előnye a természetes evolúcióval szemben az, hogy a biztonsági ellenőrzéseket közvetlenül be lehet építeni a folyamatba.
A biológiai MI-modellek jövője
Az Evo 2 modellt világszerte gyűjtött, több millió természetes genomon képezték, így megtanulhatta azt az összetett „nyelvtant” és azokat a szabályokat, amelyek egy DNS-szekvenciát működőképessé tesznek.
Ahogy más biológiai MI-modellek esetében is, ez az adathalmaz olyan biológiai adatokat tartalmaz, mint a genetikai szekvenciák és a kórokozók jellemzői.
Jelenleg nincs egységes keretrendszer, amely szabályozná ezeket az adathalmazokat, és bár egyes fejlesztők önként kizárják a magas kockázatú adatokat, a kutatók szerint mindenkire nézve világos és következetes szabályokra lenne szükség.
2025 februárjában az Evo 2 csapata bejelentette, hogy etikai és biztonsági kockázatok miatt kizárták az adathalmazokból az emberi és más összetett szervezeteket fertőző kórokozókat, illetve azért is, hogy „megelőzzék az Evo felhasználását biológiai fegyverek fejlesztésére”.
Az év elején a világ több mint száz kutatója nyílt levelet (forrás: angol) írt, amelyben amellett érveltek, hogy bár a tudományos adatok nyílt hozzáférése felgyorsította a felfedezéseket, az új biológiai adatok egy kis része visszaélés esetén biobiztonsági kockázatot jelent.
„A biológiai adatok kezelésének tétje óriási, mivel az MI-modellek súlyos biológiai fenyegetések létrehozását segíthetik” – írták a szerzők.
A kutatók szerint létfontosságú lesz megtalálni a megfelelő egyensúlyt a nyitottság és a magas kockázatú adatokra vonatkozó, szükséges biztonsági korlátozások között, ahogy az MI-rendszerek egyre erősebbé és szélesebb körben hozzáférhetővé válnak.