A svéd legfelsőbb bíróság csütörtökön bejelentette, hogy helybenhagyta a döntést, amely szerint a Balti-tengeren lefoglalt teherhajót átadhatják Ukrajnának.
A gyanú szerint a Caffa illegálisan szállított gabonát az Oroszország által Ukrajnától elfoglalt és megszállt területekről. A svéd Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta Ukrajna lefoglalási kérvényét, és elutasította a hajó tulajdonosainak fellebbezését. Az indoklás szerint a jármű hamis zászló alatt hajózott Dél-Svédország partjainál, és megsértette a hajózási biztonsági törvényeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ukrajna a hajót egy olyan vizsgálat részeként kérte, amely az orosz megszállás alatt álló területekről eltulajdonított és elvitt vagyonnal kapcsolatos feltételezett háborús bűncselekmények ügyében indult.
Az alsóbb fokú svéd bíróságok kimondták, hogy ezek a cselekmények a svéd törvények szerint háborús bűncselekménynek minősülnek, ami azt jelenti, hogy Svédország átadhatja a hajót és a kapcsolódó bizonyítékokat Ukrajnának.
„A Legfelsőbb Bíróság nem ad engedélyt további jogorvoslatra, így a határozat végleges” – mondta ki ítéletében a legfelsőbb bíróság. A rendőrség a lefoglalás időpontjában közölte, hogy a Caffa Shipping Limited tulajdonában lévő hajó 11 fős legénységének többsége orosz volt.
Nem minden orosz hajót lehet egyszerűen elkobozni
Az Oroszország elleni tengeri fellépés jóval szélesebb az olajszállító tartályhajók üldözésénél, de különbséget kell tenni a hajó feltartóztatása, szankciós listára helyezése, lefoglalása és végleges elkobzása között.
Az Európai Unió több száz, az orosz „árnyékflottához” vagy a háborús logisztikához kapcsolt hajót tiltott ki kikötőiből, és megtiltotta számukra a biztosítási, javítási, finanszírozási, vontatási vagy más tengeri szolgáltatások nyújtását. A 2026 áprilisában elfogadott újabb csomaggal az ilyen korlátozások alá vont hajók száma 632-re emelkedett.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott állam tulajdonába veheti a hajót: a tényleges elkobzáshoz rendszerint külön büntetőjogi, vámjogi vagy vagyonelkobzási eljárás szükséges, így például Franciaországban, ahol csak most készül az elkobzást engedélyező törvény.
Az olaj azért kerül gyakrabban a figyelem középpontjába, mert a tengeri orosz kőolajexport az állami bevételek egyik legfontosabb forrása. A nyugati intézkedések ezért nemcsak az uniós olajimportot korlátozzák, hanem a meghatározott árszint felett értékesített orosz olaj szállításához szükséges nyugati biztosítást, finanszírozást és egyéb szolgáltatásokat is.
A hajók elleni szankciók már azokra a járművekre is kiterjednek, amelyek katonai felszerelést, szankcionált termékeket vagy az Ukrajna megszállt területeiről elvitt gabonát, fémet vagy ásványokat szállítanak, illetve hamis zászlóval, kikapcsolt helymeghatározó rendszerrel vagy kétes eredetű okmányokkal próbálják elrejteni tevékenységüket. Így az EU nemcsak az olaj, hanem számos más orosz áru behozatalát is tiltja vagy korlátozza.
Ezek közé tartozik a szén, a vas és az acél, a cement, a bitumen és az aszfalt, a fa-, papír-, gumi- és műanyagtermékek egy része, továbbá az arany, a gyémánt, a tengeri élelmiszerek, a szeszes italok, a cigaretta és egyes luxuscikkek. Ha egy hajó ilyen árucikkekkel érkezik uniós felségvizekre vagy kikötőbe, a hatóságok visszatarthatják a rakományt, vizsgálatot indíthatnak, és megfelelő jogalap esetén elkobozhatják azt.
A hajó végleges elvétele azonban még ilyen esetben sem automatikus. Adott esetben bizonyítani kell, hogy a tulajdonos vagy az üzemeltető tudatosan részt vett a szankciók kijátszásában vagy más bűncselekményben.
A gabona ebből a szempontból különleges kategória
Az orosz élelmiszer- és gabonaexport általában nem áll nyugati szankciók alatt, mert az EU deklaráltan nem akarja veszélyeztetni a nemzetközi élelmiszer-ellátást. Az Ukrajna megszállt területeiről engedély nélkül elszállított termény azonban nem egyszerűen „orosz gabona”, mert lopott vagy jogellenesen kisajátított ukrán tulajdonnak minősülhet, szállítása pedig háborús bűncselekményhez kapcsolódhat.
A Caffa ügye ezért sem klasszikus szankciós elkobzás: a svéd bíróságok szerint a hajó és a hozzá kapcsolódó bizonyítékok átadását a hamis lobogó, a hajózási szabályok megsértése és a megszállt területekről származó vagyon elhurcolásának gyanúja alapozza meg.