Az európai gyerekek fizikailag rosszabb állapotban vannak, mint az elmúlt 60 év bármely korában – mutatja egy új kutatás, ami a jelenlegi és jövőbeli egészségükre is kihat.
Egy új tanulmány szerint Európában a gyermekek és a serdülők nem érik el a fizikai fittség megfelelő szintjét az izomerő, a hajlékonyság és a testösszetétel tekintetében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Zaragozai Egyetem kutatói megállapították, hogy 1990 óta napjainkig romlik a gyermekek egészségével összefüggő fizikai fittség.
A Sports Medicine – Open (forrás: angol) folyóiratban megjelent eredmények részletesen bemutatják a fizikai egészség fő mutatóiban – az izomerőben, a hajlékonyságban, a testösszetételben és a kardiorespiratorikus fittségben – bekövetkezett változásokat.
Ezek az összetevők alapvetően meghatározzák ennek a korosztálynak a jelenlegi és jövőbeni egészségi állapotát, ami azt jelenti, hogy „jelentős lehetőséget mulasztunk el, amelyet később nehéz lesz visszaszerezni” – fogalmaztak a szerzők.
A vizsgálat 417 362, 6 és 16 év közötti résztvevőt elemzett 20 európai országból, az 1965 és 2023 közötti időszakra kiterjedően.
A felsőtest izomereje az 1970-es évek óta általánosságban csökken, 1980 és 2000 között egy rövid, stabil időszakkal, majd ismét eséssel – állapították meg a szerzők. Az alsótest ereje, amelyet ugrástesztekkel mértek, az 1980-as évekig növekedett, azóta azonban folyamatosan romlik.
A kutatócsoport egy következetes, lineáris romlást is megfigyelt, amely a testzsír arányának növekedésében tükröződik; ez a tendencia szerintük gyakran alulbecsült, ha kizárólag a testtömegindexet (BMI) veszik figyelembe.
A legkedvezőtlenebb trend a hajlékonyság terén látható, ahol folyamatos, 2000 óta felgyorsult visszaesés figyelhető meg.
A kardiorespiratorikus fittség – vagyis a szív, a tüdő és az erek azon képessége, hogy tartós fizikai terhelés során hatékonyan juttassák el az oxigént a dolgozó izmokhoz – esetében a szerzők megjegyezték: a hosszú távú csökkenés után a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy a trend 2015 és 2023 között stabilizálódhatott.
Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a szintek továbbra is elmaradnak az előző évtizedekben mért értékektől.
„Ezek az eredmények tovább erősítik annak szükségességét, hogy a közintézmények fokozzák a fizikai aktivitás ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket” – közölték a kutatók sajtóközleményükben.
A fizikai fittség jelentősége már fiatal korban
A fizikai fittség a gyermek- és serdülőkor egészségi állapotának fontos mutatója – jegyezték meg a szerzők.
A jó kardiorespiratorikus állóképesség és az egészséges testösszetétel gyermek- és serdülőkorban jobb szív- és érrendszeri állapottal, valamint alacsonyabb halálozási kockázattal függ össze a későbbi életévekben. Az ebben az időszakban meglévő izomerő pedig összefügg az egészségesebb testösszetétellel.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy a gyermekek és serdülők naponta legalább 60 percnyi, mérsékeltől erőteljesig terjedő fizikai aktivitást végezzenek, amely hetente legalább három alkalommal tartalmaz izom- és csonterősítő mozgásformákat.
Ennek ellenére az európai serdülők több mint 75 százaléka nem teljesíti ezeket az ajánlásokat.
Világszerte a WHO szerint a fizikai inaktivitás okozza a koszorúér-betegséghez köthető betegségteher mintegy 6 százalékát, a 2-es típusú cukorbetegség 7 százalékát, az emlőrák 10 százalékát és a vastagbélrák 10 százalékát.
Emellett az idő előtti halálozások 9,0 százaléka, az összes okból bekövetkező halálesetek 7,2 százaléka és a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálesetek 7,6 százaléka is a mozgáshiány számlájára írható.