Katonák, startupok és politikusok vitatták meg Európa biztonsági kérdéseit a német fővárosban. A legfontosabb kérdés, hogy a kontinens elég gyorsan tanul-e Ukrajna tapasztalataiból?
Vállalkozók és befektetők sora vitatta meg a berlini New Age Defence Summiton Európa védelmének jövőjét. A kiállított eszközök közt drónok és önvezető járművek is helyet kaptak, és robotikus rendszereket is bemutattak. Az eseményen nemcsak az új technológiákról volt szó, hanem a több mint négy éve tartó ukrajnai háború tanulságairól. „Keserves ára van ennek a tapasztalásnak” – mondta az Euronewsnak Bastian Ernst, a német tartalékos katonák szövetségének elnöke az Euronewsnak. A CDU-s politikus szerint Ukrajna támogatása nem pusztán politikai kérdés, hanem az európai fegyveres erők számára lényeges tanulási folyamat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ukrán harctéren szerzett tapasztalatok az új védelmi technológiák fejlesztését is formálják, és megmutatják, hogy milyen mértékben változott az ágazat az elmúlt években: míg korábban főként a nagy fegyvergyártó konszernek hajtották előre az innovációt, ma egyre nagyobb szerepet kapnak a fiatal techcégek.
A kiállító cégek közül sokat egykori katonák alapítottak, az általuk fejlesztett rendszerek viszont az újkori konfliktusok tapasztalataira reagálnak. Tudósítónk szerint alig akadt olyan panelbeszélgetés, melynél ne hivatkoztak volna az ukrán fronton zajló eseményekre, és arra, hogy a drónok néhány év alatt részszakterületről a hadviselés központi eszközévé váltak: felderítésre, célmegjelölésre, elektronikai hadviselésre és támadásokra egyaránt bevetik őket. Ukrajna tapasztalatai mára sok európai fegyveres erő számára fontos mérceként szolgálnak a saját haderejük modernizációjában.
Oroszország árnyéka a Baltikum felett
Francia vadászgépek hétfőn lelőttek egy drónt Lettország keleti részén, az eszköz Oroszország felől hatolt a lett légtérbe. A balti ország az orosz haderőt tette felelőssé, az emíltett incidens tavaly szeptember óta a sokadik a Baltikumban. NATO-tagországok már többször figyelmeztettek, hogy az efféle behatolások száma nőhet, és nem egyszer elhangzott magas rangú európai polikusoktól is, hogy Oroszország akár egy NATO-tagországot is megtámadhatna.
Carsten Breuer, a Bundeswehr egyik vezetője a NATO korábbi elemzésére hivatkozva elmondta, hogy Oroszország legkésőbb 2029-re elegendő katonát állíthatna hadrendbe egy, a katonai szövetség elleni támadáshoz, Keir Starmer brit miniszterelnök pedig figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és más NATO-országok titkosszolgálatainak értékelése szerint Oroszország 2030-ban lehet képes támadást indítani a NATO ellen. Raimond Kaljulaid észt parlamenti képviselő szerint eltereli a lényegről a figyelmet az a vita, hogy Oroszország 2029-ben vagy 2030-ban lehet támadásra képes. Az észt poliikus úgy véli, hogy Oroszországnak ma is jelentős hadereje van, háborút folytat Ukrajna ellen, Európát pedig szabotázsakciókkal és hibrid támadásokkal fenyegeti, így a döntő kérdés nem az, hogy Moszkva mikor áll készen a támadásra, hanem az, hogy Európa készen áll-e Moszkva ellenében.
Észtországban az utóbbi években megemelték a védelmi kiadásokat, új katonai képességeket építettek ki, és hazai technológiai cégeket alapítottak. Az ország 2025-ben már a GDP mintegy 3,4 százalékát fordította védelemre, amivel a NATO-n belül a legtöbbet költő államok közé tartozott. 2026-tól ez az arány 5,4 százalékra emelkedik, így az ország védelmi költségvetése 1,7 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra nő. Kaljulaid szerint Európának gyorsan kell cselekednie, és úgy véli: többet kell beruháznia az elrettentésbe, hogy Oroszországot egy esetleges támadásnak már a gondolatától is eltántorítsa.
Mit tanulhat Európa Ukrajnától?
Kateryna Mykhalko, a New Age Defence Summit ügyvezető igazgatója az Euronewsnak adott interjúban azt mondta, hogy az ukrán katonák és vállalatok tapasztalatait minél erősebben be kell építeni az összeeurópai és a nemzeti védelmi stratégiákba. Mykhalko elmondta, hogy lenyűgözte, hogy a különböző európai országokból érkező cégek a verseny ellenére is közösen vállaltak szerepet a rendezvényen. Kiemelte, hogy számos vállalat a közöttük fennálló konkurálás dacára is közösen vett részt az eseményen. „Olyan nagyobb szereplők vannak itt, mint a Quantum Systems, a Helsing, az ARX, a Stark, melyek versenytársai egymásnak” – mondja Mykhalko, hangsúlyozva, hogy ezzel együtt hajlandóak voltak „egy fedél alatt összegyűlni”, hogy meggyőzzék a kormányokat és az európai intézményeket az új védelmi technológiák szükségességéről. „Nálunk, Ukrajnában ott a tapasztalat, az Európai Unióban pedig az erőforrások” – summázta Mykhalko, hozzátéve, hogy szerinte Európának nagyobb mértékben kellene olyan technológiákba fektetnie, melyek már bizonyítottak háborús körülmények között.
"Ezt a tudást nem szabadna kihasználatlanul hagyni" – mondta a szervező, megemlítve, hogy a modern védelmi technológiákba történő erőteljesebb beruházás az elrettentést szolgálja, tehát "aki hitelesen meg tudja mutatni, hogy képes megvédeni magát, az csökkenti egy támadás kockázatát." Mykhalko élesen bírálta az Európában gyakran elhúzódó beszerzési és fejlesztési folyamatokat. „Már nincs arra lehetőség, hogy tíz vagy húsz éven át ugyanazokat a megoldásokat gyártsuk” – mondta, hozzátéve, hogy a modern konfliktusok gyorsan változnak, ezért a fegyveres erőknek szorosan együtt kell működniük az iparral, és az új ismereteket a lehető leggyorsabban kell átültetniük a gyártásba és a kiképzésbe.
„Katonáktól katonáknak”
A csúcstalálkozón drónokat, szenzorokat, szoftveres megoldásokat és önvezető járműveket is bemutattak a kiállítók, a német ARX a GEREON nevű, pilóta nélküli földi rendszerét prezentálta. A jármű igény szerint különböző modulokkal szerelhető fel.
Számos jelen lévő startup számára a hadsereggel való szoros kapcsolat jelenti a működésük alapját, az ex-katonák által alapított ARX is ezek közé tartozik. Maximilian Wied társalapító és pénzügyi igazgató az Euronewsnak elmondta, hogy szerinte a sikerükben nagy szerepe van a korábbai tapasztalataiknak. "A volt katonák tudják, hogy mire van szüksége a felhasználónak”, summázta Wied, hozzátéve, hogy egyenrangú félként tudnak tárgyalni a fegyveres erők döntéshozóival.
A vállalat az egykori repülőtér területén mutatta be pilóta nélküli földi rendszerét, a GEREON-t. A cég szerint az elektromos meghajtású lánctalpas járművet úgy fejlesztették ki, hogy levegye a terhet a katonákról a veszélyes vagy fizikailag megterhelő feladatoknál. „Katonáktól katonáknak” – így írja le Wied a rendszer alapötletét. A jármű legfeljebb 500 kilogrammos terhet tud szállítani, és különféle modulokkal szerelhető fel. Bevetéstől függően rakhatnak rá kosarakat, sérültek számára hordágyakat, szenzorokat, radarrendszereket vagy más hasznos terheket. A járműről akár vezetékes felderítő drónok is kaphatnak energiaellátást. A cél nem egyetlen konkrét alkalmazási terület lefedése, hanem egy olyan rugalmas platform biztosítása, amely különböző igényekhez igazítható. Az ARX azt mondja, hogy a rendszert 2024 óta már Ukrajnában is bevetik. Wied hozzátette, hogy Ukrajnában az ő cégük rendelkezik „a jelenleg bevetésben lévő legnagyobb, Nyugaton gyártott hibrid flottával.”