A háború kezdetén Ukrajna hobbidrónokat alakított át katonai felhasználásra, mára viszont olyan technikát fejlesztettek, amire az Arab-öbölben vevőket találtak, sőt: Németország is az ukrán katonáktól kap drónkiképzést.
2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, a háború azóta is tart, Moszkva fő katonai előnye pedig nem más, mind haderejének a mérete. Az orosz reguláris hadsereg létszáma magas, és jelentős tartalékokkal bír, ami részben a szovjet kori katonai rendszer öröksége. A méretéből következő előny 2026-ra kérdésessé vált, az ukrán fegyveres erők ugyanis megmutatták, hogy a puszta létszám önmagában már nem garantálja a sikert: a dróntechnológia nagyban ellensúlyozza Oroszország demográfiai fölényét, és nemcsak Ukrajnában alakítja át a modern hadviselés dinamikáját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ukrajna drónforradalma
2022-ben ukrán katonák és önkéntesek kétségbeesetten próbálták a civil drónokat katonai célokra átalakítani, ez a folyamat mára odáig jutott, hogy az ukránok – a történelem során elsőként – kizárólag robotrendszerek segítségével foglaltak el egy ellenséges állást, megadásra kényszerítve az orosz katonákat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áprilisban közölte, hogy 2026 első három hónapjában a szárazföldi robotrendszerek több mint 22 ezer bevetést hajtottak végre a frontvonalon. „Más szóval, több mint 22 ezer alkalommal mentettek meg életeket azzal, hogy a legveszélyesebb térségekbe harcosok helyett robotokat küldtünk. Itt a csúcstechnológia a legnagyobb értéket, az emberi életet védi” – fogalmazott Zelenszkij.
Kijevi tisztviselők szerint Oroszország havonta mintegy 30–35 ezer katonát veszít a fronton (ebbe beleszámolják a sebesülteket és a halottakat is), Zelenszkij pedig azt mondja, hogy "az orosz veszteségeknek a 90 százalékát az ukrán drónok okozzák.”
Milyen drónokat használ Kijev?
Az ukrán sereg jelentős ereje a közepes hatótávolságú drónokban van, melyek a frontvonaltól 20 és 200 kilométer közötti sávban képesek lecsapni. Maga az ukrán elnök is beszélt erről május elején, amikor azt mondta, hogy "kétszer annyi támadás irányul 20 kilométernél nagyobb távolságra, mint márciusban, és négyszer annyi, mint februárban. És lesz még ennél több is.”
A kijevi erők lőszerraktárakat, üzemanyag-bázisokat és az orosz hadi vezetés állásait támadják. Ukrajna az efféle akciókkal arra kényszeríti az orosz erőket, hogy távolabb húzódjanak a frontvonaltól, ezzel pedig nehezítik a logisztikát, a tervezést, egyben a parancsnoki és az irányítási rendszereik működését. Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter szerint ez a stratégia „növeli a nyomást az orosz hadseregre a hátországban, és megfosztja az ellenséget attól, hogy tartós és folyamatos offenzívával támadjon.”
Hosszú távú csapások
A közepes hatósugaron túl az ukrán haderő egyre több sikeres csapást hajtott végre Oroszországban, távol az ukrán-orosz határtól. Kijev elsősorban Moszkva olajipari infrastruktúráját célozza, minek köszönhetően üzemanyagválságot idéztek elő Oroszországban.
Május 17-én Ukrajna támadást hajtott végre a Moszkvai terület ellen, ahol katonai termelőüzemeket és olajipari létesítményeket vettek célba. Zelenszkij akkor azt mondta, hogy „az ukrán haderő már eléri a fővárost. Világosan üzenjük az oroszoknak: fejezzék be a háborút.”
Az ukrán elnök szerint a célpontok több mint 500 kilométerre voltak az ukrán határtól, és átjutottak a Moszkva körüli, sűrűn telepített légvédelmi állásokon. Robert Brovdi, Ukrajna pilóta nélküli rendszereiért felelős parancsnoka azt mondta, hogy drónjaikkal akár a határtól akár 2000 kilométerre is képesek lecsapni, ami azt jelenti, hogy a „békés hátország” elmélete elillant. Zelenszkij szerint az ukrán védelmi erők január és május között tizenöt orosz olajfinomítóra csaptak le, hétfői ukrán közlés szerint májusig Oroszország olajfinomítói kapacitásának csaknem 40 százaléka esett ki.
Elfogódrónok
Az orosz haderő a háború kezdetén ráállt az iráni tervezésű, viszonylag olcsón előállítható Shahed drónok gyártására. Civil célpontokat és az ukrán energetikai infrastruktúrát támadták, súlyos fenyegetést jelentve Ukrajnára – nem véletlen vált a típus Moszkva egyik kedvenc fegyverévé. Az ukránok sokáig nehezen védekeztek ellene, de a védelmi fejlesztéseknek köszönhetően Kijev szerint mára az orosz dróntámadások 90 százalékát visszaverik. Ukrajna 2022 óta összetett, többrétegű légvédelmi rendszert épített ki az orosz drónok ellen: ennek részei a mobil csoportok (akik gyakran nehézgéppuskával felszerelt terepjárókkal járnak), különféle elektronikai eszközök, valamint a hazai fejlesztésű elfogódrónok.
Az ukrán védelmi minisztérium adatai szerint január 7-től a fegyveres erők alakulatai naponta már több mint 1500, kifejezetten a Shahedek ellen tervezett elfogódrónt kapnak, és így kevesebb, nagy értékű föld-levegő rakétára van szükség. Az egyenként 1000 és 4000 euró közötti értékű elfogódrónok jóval olcsóbbak, mint a 25–50 ezer euróba kerülő Shahedek.
Az ukrán védekezés olyannyira sikeres, hogy Kijev az Irán által támadott Arab-öböl menti államok közül többel is védelmi megállapodást írt alá. Az ukránok egyrészt exportálják a technikát, másrészt kiképzik a felhasználókat. Zelenszkij szerint 2026 májusáig közel 20 ország érdeklődött hasonló megállapodás iránt, Kijev pedig „jelentős drónüzletre” készül az Európai Unióval is.
Moszkva legutóbbi drónbetörései a balti államokban és Romániában – ahol a múlt héten egy orosz drón lakóépületet talált el – tovább növelték az érdeklődést az ukrán elfogódrónok iránt.
Mi lesz a ballisztikus rakétákkal?
Miközben a drónok elfogási aránya mintegy 90, a cirkálórakétáké pedig akár 80 százalék, Ukrajna légvédelmében továbbra is feltűnő hiányosság a rakétaelhárító rendszer. Egyelőre az amerikai gyártmányú Patriot az egyetlen igazán hatékony megoldás a rakétatámadások ellen, Washingtonnak viszont az iráni háború miatt ebből csak kevés áll rendelkezésére. Moszkva nagyon jól tudja, hogy Ukrajnának hiányos a rakéták elleni védelme, ezért több tucat ballisztikus rakétát zúdított az orzságra az utóbbi hetekben.
Zelenszkij nemrég arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy adjon engedélyt Patriot elfogórakéták ukrajnai gyártására. Arra a kérdésre, hogy kapott-e már választ, azt felelte: bízik benne, hogy hamarosan kap. „Európának saját rakétaelhárító rendszerre van szüksége ahhoz, hogy ezt a háborút végre be lehessen fejezni” – mondta az ukrán elnök, megemlítve, hogy az oroszok legutóbbi rakétatámadásában húsz ember meghalt, és több mint százan megsebesültek.