„Amit régen júliusi jelenségnek tartottunk, az most már május közepén jelentkezik” – közölte egy meteorológus.
Európa újabb perzselő hőségre készül ezen a héten, miután a hétvégén rekordmeleg májusi forróság söpört végig a kontinens egyes részein.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Severe Weather Europe előrejelzői arra figyelmeztetnek, hogy a hőmérséklet 12–16 °C-kal a „hosszú távú klimatológiai normák” fölé emelkedik, miközben az üvegházhatású gázok továbbra is túlhevítik a bolygót.
A déli és délnyugati térségekben, így Portugáliában, Spanyolországban és Franciaországban nappal akár 38 °C-ig is felkúszhat a hőmérő higanyszála, Franciaország hatalmas területeire pedig mérsékelt fokú hőségriasztást adtak ki. Az északi országokban, például Németországban és az Egyesült Királyságban is 30 °C fölé emelkednek a maximumok.
Franciaország meteorológiai szolgálata, a Météo-France egy „hőségkupolát” tesz felelőssé a szokatlanul magas hőmérsékletekért, és a Severe Weather Europe szerint is egy „rendkívül szokatlan és erőteljes hőségkupola” telepedett Nyugat- és Közép-Európa fölé.
„A levegő tömege a következő napokban még forróbb lesz sok országban, ahogy a felettünk húzódó hőségkupola tovább erősödik” – fogalmaz az időjárás-előrejelző portál (forrás: angol). „Mivel ez a mintázat gátolja a függőleges légkeveredést és a felhőképződést, a maximum- és minimum-hőmérsékletek egyaránt történelmi havi rekordokat dönthetnek meg Nyugat-Európa több száz mérőállomásán.”
Mi az a hőségkupola?
Más néven „hőbuborék”, a hőségkupola kifejezés csak a 2010-es években terjedt el igazán. Azóta a meteorológiai jelenségek bulvárosításának áldozatává vált – akárcsak a gyakran szenzációhajhász módon használt „poláris örvény” vagy „hóbomba” –, ezért sokan úgy gondolják, hogy egyszerűen a hőhullám, vagyis több napon át tartó kánikula szinonimája.
A hőségkupola akkor alakul ki, amikor a magaslégkörben kiterjedt magasnyomású rendszer fejlődik ki, amely lesüllyedésre és összenyomódásra kényszeríti az alatta lévő levegőt – ez pedig felmelegíti az alsóbb légrétegeket. A forró levegő ugyanakkor kitágul, és egy kidudorodó kupolát hoz létre, amely csapdába ejti a hőt.
Normális esetben a szelek elmozdítják a magas nyomású zónákat, a hőségkupolák azonban olyan magasra nyúlnak a légkörben, hogy az időjárási rendszer szinte mozdulatlanná válik.
A hőségkupolák ezért tartósan a szokásosnál jóval magasabb hőmérsékletet okoznak, kiszárítják a talajt, és növelik a bozót- és erdőtüzek kockázatát.
Egy 2025-ben készült tanulmány (forrás: angol), amely a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg, arra jutott, hogy az olyan légköri mintázatok, amelyek heves időjárási szélsőségeket – például hőségkupolákat vagy áradásokat – rögzítenek, az 1950-es évek óta csaknem megháromszorozódtak az ember okozta klímaváltozás miatt.
Ugyanaz a hőhullám és a hőségkupola?
Az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata, a Met Office a hőhullámot úgy határozza meg, mint „az adott térségre az évnek abban az időszakában jellemző viszonyokhoz képest tartósan meleg időszakot, amelyet magas páratartalom is kísérhet”.
Vagyis attól, hogy egymást követő napokon magas a hőmérséklet, még nem feltétlenül beszélhetünk hőhullámról.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a hőhullám és a hőségkupola nem ugyanaz, a hőségkupola azonban a hőt csapdába ejtve és tovább emelve a hőmérsékletet gyakran kiváltja a hőhullám kialakulását.
A májusi hőhullámok lesznek az „új norma”?
Az EU Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) szerint 2025 volt a harmadik legmelegebb év a mérések kezdete óta, globálisan és Európában egyaránt. Az elmúlt három év, sorrendben 2024, 2023 és 2025, volt a valaha mért három legforróbb év világszerte.
Tavaly több tucat országban 40 °C fölé emelkedett a hőmérséklet, ami számos államot aszályba taszított, erdőtüzeket lobbantott lángra, és emberek ezreinek életét követelte. A londoni Imperial College és a London School of Hygiene & Tropical Medicine kutatói 854 európai várost vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a klímaváltozás tehető felelőssé a tavaly nyári, becslések szerint 24 400 hőséggel összefüggő haláleset 68 százalékáért, mivel akár 3,6 °C-kal is megemelte a hőmérsékletet.
Az egyetlen hőhullám által leginkább sújtott ország Románia, Bulgária, Görögország és Ciprus volt, ahol július 21. és 27. között a becslések szerint 950-en haltak meg a hőség miatt, miközben a hőmérséklet az átlagosnál akár 6 °C-kal is magasabb volt. Ez naponta mintegy 11 halálesetet jelent egymillió lakosra vetítve.
Ioanna Vergini, az időjárás-előrejelzésekkel foglalkozó WFY24 szakértője ugyanakkor az Euronews Earthnek úgy nyilatkozott, hogy az európai nyár nemcsak egyre forróbb, hanem mindkét végén meg is nyúlik.
„Amit korábban júliusi jelenségnek hívtunk, az mostanra már május közepén megjelenik” – figyelmeztet.
„Az éghajlati attribúciós vizsgálatok szerint a júniusi hőhullámok Európában ma körülbelül tízszer valószínűbbek, mint az iparosodás előtti időkben, és ugyanez a tendencia kezd kirajzolódni májusra is.”