Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke, Pakisztán miniszterelnöke és tálib tisztviselők is a mintegy 30 országból érkező küldöttség között lesznek, amikor Irán ezen a héten eltemeti a meggyilkolt ajatollahot, Ali Khameneit.
Irán tisztviselői szerint Ali Khamenei temetési szertartásaira, amelyek ezen a héten kezdődnek Teheránban, irániak millióit és mintegy 30 ország küldöttségeit várják, köztük Oroszország, Pakisztán és Afganisztán tálib kormányának magas rangú képviselőivel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 86 éves Khameneit február 28-án ölték meg, amikor csapások érték központi teheráni rezidenciáját.
Holtteste három napja a teheráni Grand Mosallában, az ország legnagyobb imakomplexumában fekszik ravatalon, amely a nagy állami rendezvények szokásos helyszíne.
Az iráni állami média által közzétett felvételek egy csütörtök esti gyászszertartást mutattak Khamenei emlékére.
A feketébe öltözött gyászolókat, akiket az állami média a 2025-ös 12 napos konfliktusban és a legutóbbi iráni háborúban hozzátartozóikat elvesztett családok tagjaiként azonosított, kendőket és más tárgyakat dobáltak oda a segítőknek, hogy azok a koporsóhoz érintsék őket – ez Iránban elterjedt, áldásnak tekintett gyakorlat.
Később az állami média olyan képeket közölt, amelyeken Khamenei koporsóját egy vörös zászló borítja, rajta fehér kalligráfiával a „Já Huszein” felirattal, amely a síita hagyományban Mohamed próféta unokája 7. századi mártírhalálára utal.
A zászló korábban a szomszédos Irakban, Karbalában álló, aranykupolás Imam Huszein-szentély fölött lengett. A zászló hagyományosan egyszerre jelképezi egy igazságtalanul megölt ember kiontott vérét és a bosszúra szólító felhívást.
Az elhunytak között, akiket most gyászszertartásokkal tisztelnek meg, ott van Khamenei veje, legidősebb lánya, 14 hónapos unokája, valamint Irán új ajatollahának, Mojtaba Khameneinek a felesége is; ő, az előző vezető fia, továbbra is bujkál, miután a hírek szerint megsérült a támadásban.
Irán parlamentjének elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf, Abbas Araghchi külügyminiszter és Masoud Pezeshkian elnök, az ország polgári kormányzatának kulcsfigurái már lerótták tiszteletüket.
Kik vesznek részt a szertartásokon
Esmaeil Baghaei, a külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy legalább nyolc kormány- vagy államfő, valamint 12 ország parlamenti elnökei vesznek részt az eseményeken, Irak, Afganisztán és Pakisztán küldöttségei pedig már Teheránban tartózkodnak.
Az iráni állami média által közzétett lista szerint Oroszország Dmitrij Medvegyev volt elnököt, a Biztonsági Tanács alelnökét küldi Vlagyimir Putyin elnök különmegbízottjaként. Kína az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottsága alelnökét delegálja.
Afganisztán tálib kormányát Amir Khan Muttaqi megbízott külügyminiszter képviseli, miközben az iráni média arról is beszámolt, hogy Hassan Akhund miniszterelnök és Ahmad Masszúd, a Nemzeti Ellenállási Front vezetője is megjelenhet.
Irak küldöttségét Nizar Amidi elnök és Haibet al-Halboosi házelnök vezeti, mellettük Nechirvan Barzani, a Kurdisztáni Régió miniszterelnöke is részt vesz.
A pakisztáni miniszterelnök, Shehbaz Sharif Asim Munir vezérkari főnök és mások társaságában vesz részt a gyászszertartáson, míg Indiát Syed Ata Hasnain altábornagy, Bihár állam kormányzója és Pabitra Margherita külügyminiszter képviseli.
Törökország Cevdet Yılmaz alelnököt küldi. Azerbajdzsán küldöttségét Sahiba Gafarova házelnök vezeti, és egyes beszámolók szerint Ilham Aliyev elnök is jelen lehet.
A résztvevők között lesz Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Mikheil Kavelashvili georgiai elnök és Emomali Rahmon tádzsik elnök is, továbbá Kazahsztánt Yermek Kosherbayev miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, valamint Türkmenisztánt Gurbanguly Berdimuhamedow, a Néptanács elnöke képviseli.
További küldöttségek érkezése várható Bangladesből is, ahol a hírek szerint Tarique Rahman miniszterelnök és Hafizuddin Ahmed házelnök utazik Teheránba.
Malajziát Mohamad Sabu mezőgazdasági miniszter képviseli, miután Anwar Ibrahim miniszterelnök közölte, hogy korábbi kötelezettségvállalásai miatt nem tud részt venni.
Küldöttségek érkezésére számítanak Ománból, Katarból, Fehéroroszországból, Kirgizisztánból, Üzbegisztánból, Egyiptomból, Ghánából, Nicaraguából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Szerbiából és Kubából is.
Az iráni média Tunéziából, Libanonból, Namíbiából, Srí Lankáról, Mianmarból, a Gambiai Köztársaságból és Thaiföldről érkező küldöttségekről is beszámolt, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a Gazdasági Együttműködési Szervezet képviselőinek részvételéről.
Baghaei közölte, hogy egyetlen európai ország sem kapott hivatalos meghívást.
Szerinte a résztvevő országok „a történelem jó oldalán állnak”, miközben az európai kormányokat „szégyenteljes” magatartással vádolta az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai akciójával kapcsolatban.
A teheráni vezetés által „nem megfelelő állásfoglalást” tanúsítónak ítélt országokat nem hívták meg, tette hozzá.
Hat napos nemzeti gyász
Irán hatnapos temetési programot hirdetett meg.
A nyilvános búcsú és gyászszertartások szombaton és vasárnap kezdődnek a teheráni Grand Mosallában, majd temetési menet követi őket.
A szertartások hétfőn Qomban folytatódnak, majd szerdán Najafban és Karbalában, Irak két legszentebb síita helyszínén rendeznek vallási ceremóniákat. A végső búcsú és temetés szerdán Mashhadban lesz.
Khameneit szülővárosában, Mashhadban temetik el, az egyik legszentebb síita zarándokhelynek számító Imam Reza-mauzóleum közelében.
A hatóságok közlése szerint Teherán, Qom és Mashhad lezárásra kerül az érintett napokon, és Teheránban minden köz- és magánhivatalt szombattól hétfőig bezárnak, a belváros nagy részét pedig lezárják a magánjárművek elől.
Teherán légterét péntektől részlegesen, hétfőn pedig teljesen lezárják.
Ha megvalósul, az iráni tisztviselők által becsült 15–20 milliós részvétel az ország történetének legnagyobb állami temetését jelentené.
Teheránban a néhai Khamenei ökölbe szorított kezének képe tűnik fel a városszerte kifüggesztett molinókon, valamint a város egyik főterén, az Enghelab téren felállított óriásszobron, amelyet a levegőben száguldó ballisztikus rakéták ábrázolása keretez. A Mojtaba Khamenei által a nemzethez intézett első üzenetben, amelyet az állami televízió bemondója olvasott fel, az új ajatollah azt mondta, hogy apja holttestét a halála után felemelt, ökölbe szorított kézzel látta.
A molinókon a „Fel kell kelnünk” felirat olvasható arabul, angolul és fárszi nyelven.
Mojtaba továbbra sem jelenik meg, miközben a parancsnokok visszatérnek a nyilvánosság elé
Továbbra sem világos, hogy Ali Khamenei fiaként és utódjaként Mojtaba Khamenei részt vesz-e a fő teheráni szertartáson.
A támadás óta, amelyben apja életét vesztette, nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és az iráni média kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, biztonsági okokból valószínűtlen, hogy részt venne a ceremónián.
Nem volt jelen azon a csütörtöki megemlékezésen sem, amelyet a támadásban szintén életét vesztett felesége emlékére tartottak.
Azóta, hogy az ország új ajatollájaként kinevezték, a fiatalabb Khamenei kizárólag írásos üzenetekben szól a nemzethez, amelyeket az állami televíziók olvasnak fel.
Izrael többszöri, Mojtaba Khamenei meggyilkolására irányuló fenyegetéseire Irán egyesített katonai parancsnoksága csütörtökön figyelmeztetéssel válaszolt.
„Figyelmeztetjük az erős Irán ellenségeit, különösen az Egyesült Államokat, az izraeli rezsimet és regionális, illetve régión kívüli szövetségeseiket, hogy kerüljék el bármilyen téves kalkulációt, és vegyék számításba azokat a kemény, megbánást kiváltó válaszokat, amelyeket a fegyveres erőkben szolgáló iráni nemzet fiai adnak majd minden, szeretett hazánk elleni fenyegetésre vagy agresszióra” – fogalmazott a közös katonai parancsnokság.
Ahmad Vahidi, az Iráni Forradalmi Gárda legfelső parancsnoka csütörtökön jelent meg először a nyilvánosság előtt a februárban kezdődött háború óta, amikor a koporsó mellett tisztelgett.
Legutóbb február 8-án látták nyilvánosan, hetekkel a háború kezdete előtt.
„Tudniuk kell, hogy mártír imámunk tiszta vére újabb fordulópontot jelent majd a szeretett iszlám győzelmei történetében a globális színtéren” – mondta Vahidi az állami televíziónak pénteken sugárzott nyilatkozatában.
„A sírig viszik magukkal azt a vágyat, hogy lássák ezt a nemzetet megadni magát. Ez a nemzet nap mint nap egyre magasabbra emelkedik majd e tiszta vérnek köszönhetően.”
Úgy vélik, Vahidi kulcsszerepet játszik Irán álláspontjának kialakításában az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon, és a beszámolók szerint Mojtaba Khamenei szűkebb belső köreihez tartozik.
Hatami vezérezredes, a hadsereg főparancsnoka egy, a vezető parancsnokok számára rendezett külön búcsúceremónián azt mondta, Irán „bosszút áll a mártír imám (Ali Khamenei) és a mártírok véréért”.
Abdollahi vezérezredes, a Khatam al-Anbia Központi Parancsnokság, Irán egyesített katonai vezetésének parancsnoka „győzelmet a csatatéren” hirdetett, amelyet Khamenei által meghatározott védelmi prioritásoknak tulajdonított.
Teherán változatlan befolyása Irakban
Najafban és Karbalában is hasonló szertartásokat tartanak, ami Irán tartós befolyásának jele az iraki síita közösség körében.
Ghalibaf, az iráni parlament elnöke és Teherán amerikai főtárgyalója Haibat al-Halboosi iraki házelnöknek azt mondta, hogy Irán és Irak „a nehéz és az örömteli napokban egyaránt egymás mellett állt”.
A temetést Ghalibaf „Irán történelmének egyik legfontosabb fordulópontjának” nevezte, és a tömeges részvételre szólított fel. Csütörtökön úgy fogalmazott, hogy „a nemzet bosszúkiáltásának az egész világ fülében vissza kell visszhangoznia”.
A Hormuzi-szoros helyzetéről Ghalibaf elmondta, hogy „fontos kérdések kerültek be a legutóbbi, az Egyesült Államokkal kötött emlékeztetőbe”, hozzátéve, hogy a nemzetközi jog szerint a szoros kezelésének „Irán és Omán, a két part menti állam közös feladata lenne”, miközben Irán „figyelembe veszi a Perzsa-öböl menti államok, köztük Irak véleményét is”.
Al-Halboosi Irán álláspontját „történelmi szilárdságnak” nevezte, és gratulált Teheránnak az ideiglenes megállapodáshoz, kiemelve Ghalibaf szerepét annak elérésében.
Reményét fejezte ki, hogy a szorost „újra megnyitják, hogy az olajexport újraindításával ellensúlyozni tudjuk az Irakra mért háborús károkat”, és „a két ország lakossága közötti rendkívül magas fokú szolidaritásról” beszélt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai kapcsán.
Mi következik a temetés után
A temetés után várhatóan a hatalomátadás Mojtaba Khameneihez, a regionális diplomácia és a Hormuzi-szorosról hozandó döntés kerül a figyelem középpontjába, amikor az Irán és az Egyesült Államok közötti, felfüggesztett tárgyalások folytatódnak.
Csütörtökön a Khatam al-Anbia Központi Parancsnokság figyelmeztetett, hogy „minden amerikai beavatkozást a Hormuzi-szorosban gyors és határozott válasz követ”.
A szorost „az Iráni Iszlám Köztársaság vitathatatlan szuverenitása alatt álló területként” írta le, nem pedig – szavaival – „az agresszív Amerika játszótereként”.
Közölte, hogy minden hajónak az Irán által kijelölt útvonalakat kell használnia, ellenkező esetben „azonnali és határozott válaszra” számíthat.
Az Irán és az Egyesült Államok közötti, közvetítők útján zajló közvetett tárgyalások a gyászidőszak idejére szünetelnek.
Várhatóan a temetés után indulnak újra, és a Teheránba érkező nagyszámú külföldi küldöttség miatt valószínű, hogy a város informális, magas szintű egyeztetések helyszínévé válik a hivatalos megbeszélések peremén.