Egy, az Euronews által megismert dokumentum szerint Brüsszel azt fontolgatja, hogy az EU szén-dioxid-piacából, a kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevételeket arra használja fel, hogy a gazdáknak enyhítse az energia- és műtrágyaárak emelkedését.
Az Európai Bizottság arra készül, hogy az iparágtól beszedett szén-dioxid-adóból támogassa az emelkedő műtrágyaköltségekkel küzdő gazdákat - derül ki egy kiszivárgott dokumentumtervezetből.
A nitrogénműtrágyákat földgáz felhasználásával állítják elő, amely az előállítási költségek akár 80%-át is kiteszi. Az európai műtrágyagyártás nyomás alá került Oroszország ukrajnai invázióját és a Közel-Keleten zajló zavargásokat követően, amelyek a mezőgazdasági termelők költségeit és a fogyasztókra nehezedő inflációs nyomást is növelik.
Brüsszel azt tervezi, hogy a problémát úgy kezeli, hogy a blokk szén-dioxid-kibocsátási piacáról, a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket visszaforgatja a mezőgazdaságba, hogy ezzel próbálja megfékezni a Hormuzi-szoros lezárásához kapcsolódó növekvő árakat.
A lépés azonban visszahatást válthat ki az energiaigényes iparágakból, amelyeknek fizetniük kell a termelésükhöz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásért. A mezőgazdaság ezzel szemben eddig mentesült a kibocsátáskereskedelmi rendszer alól, és most úgy tűnik, hogy részesülni fog annak bevételeiből.
A javaslat, amely még változhat, mielőtt a Bizottság május 19-én bemutatja azt, azt tükrözi, hogy Brüsszel elismeri a mezőgazdasági termelők nehézségeit, valamint az élelmezésbiztonság stratégiai fontosságát.
Az uniós mezőgazdasági termelők már a közel-keleti konfliktus előtt is tiltakoztak a 2025 júniusában bevezetett, a fehérorosz és orosz műtrágyára kivetett 50%-os uniós vámokkal összefüggő, ugrásszerűen emelkedő műtrágyaárak ellen.
Lengyelország, Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország az orosz műtrágyák legnagyobb importőrei közé tartoztak, mielőtt a vámok teljes mértékben bevezetésre kerültek volna. Az ukrajnai háború ellenére az Eurostat adatai szerint 2024 és 2025 között Oroszország az EU műtrágyaimportjának mintegy 30%-át adta.
A Bizottság nemrégiben bejelentette, hogy lassítani kívánja a műtrágyaszektor és más iparágak számára az ETS keretében ingyenesen kiosztott szén-dioxid-kibocsátási egységek fokozatos megszüntetését, ami gyakorlatilag lehetővé teszi számukra, hogy hosszabb ideig több szennyezőanyagot bocsássanak ki. A döntés várhatóan 4 milliárd euró többletbevételt hoz a blokk szén-dioxid-piacának. Az intézkedés feltétele azonban, hogy az ágazat fenntarthatóbb alternatívákba fektessen be.
Az EU végrehajtó testülete azt is fontolgatja, hogy a szén-dioxid-kibocsátási határadó, a Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) segítségével védi meg az európai termelőket az olcsóbb, nagy kibocsátású importtal szemben.
"A Bizottság alapos értékelést fog végezni a CBAM és a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel kapcsolatos költségek áthárításáról a mezőgazdasági termelők által fizetett műtrágyaárakra, és szélesebb értelemben javítani fogja a mezőgazdasági termelői árak alakulására vonatkozó tényadatokat" - olvasható az Euronews által látott dokumentumtervezetben.
Januárban Franciaország és Olaszország felszólította a Bizottságot, hogy mentesítse az importált műtrágyákra kivetett szén-dioxid-vámokat a blokk január 1-jén hatályba lépett szén-dioxid határadója alól. Azzal érveltek, hogy az intézkedés segítene megőrizni az európai versenyképességet a helyi gazdálkodók számára.
A zöld műtrágyák "vezető piacainak" előmozdítása
A kiszivárgott tervezet a függőségek csökkentése és az ellátási láncok diverzifikálása érdekében "zöld ammónia folyosók" létrehozását is javasolja az afrikai és közel-keleti országokkal, rámutatva arra, hogy a műtrágyapolitika hogyan válik Európa szélesebb körű geopolitikai energiastratégiájának részévé.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a Bizottság tervezi a piac szigorúbb nyomon követését, a stratégiai készletek esetleges felhalmozását, a szén-dioxid-kibocsátás differenciálására vonatkozó szerződéseket (CfD) és a zöld műtrágyák "vezető piacainak" létrehozására irányuló szabályozási mandátumokat.
A Bizottság elismeri, hogy Európa energetikai sebezhetősége veszélyes függőséget fedett fel a műtrágyagyártásban, és a fosszilis tüzelőanyag-alapú műtrágyákról való átállást alapvető fontosságúnak tartja mind az éghajlat-politika, mind a blokk stratégiai autonómiája szempontjából.
A zöldek a fosszilis alapú műtrágyákról való átállásra törekszenek
A hat európai biztosnak küldött nyílt levélbena környezetvédő civil szervezetek koalíciója sürgette az EU vezetőit, hogy a közelgő műtrágyastratégiát használják fel arra, hogy jelezzék: Európa élelmiszerrendszerében megszűnik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség.
A csoportok szerint a blokk élelmezésbiztonsága továbbra is kiszolgáltatott a fosszilis tüzelőanyag-piacok ingadozásának, és ezt a helyzetet az iráni konfliktusból eredő feszültségek csak tovább rontják.
"Az EU műtrágya cselekvési tervének fordulópontot kell jelentenie, ahol nem egy elromlott, fosszilis energiahordozóktól függő modellt kell "megjavítani", hanem a már létező agroökológiai megoldásokat kell alkalmazni, amelyek valódi ellenálló képességet és élelmiszer-szuverenitást biztosítanak" - mondta Lisa Tostado, a Center for International Environmental Law agrokémiai és fosszilis energiahordozókkal foglalkozó kampányfelelőse.
Környezetvédelmi csoportok szerint az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakon túlmenően az, hogy az EU a fosszilis tüzelőanyag-alapú műtrágyákra támaszkodik, súlyos következményekkel jár mind a közegészségügyre, mind a környezetre nézve.
A Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ, az Európai Környezetvédelmi Iroda és az IFOAM Organics Europe szerint ezek a hatások magukban foglalják a vízszennyezést és az eutrofizálódást, a vízminőség és a biológiai sokféleség csökkenését, a talajromlást, az üvegházhatású gázok kibocsátását, az ózonréteg csökkenését és a légszennyezést.