Japán első robotikai expója: Tokió a „fizikai MI”-re vált, miközben Kína és az USA uralja a robotgyártást
Japán fokozza erőfeszítéseit, hogy versenyre keljen a humanoid robotikában, a hangsúlyt a szoftverre és az adatokra helyezve.
Tokióban, Japán első, kifejezetten humanoidokra fókuszáló rendezvényén, a Humanoid Robot Expón egy embernagyságú gép levesz a polcról egy palack teát, majd egy tréfás megjegyzéssel a közönség felé fordul.
„A jövőben kapnánk mi, robotok, szabadságot? … Na mindegy. Nem szeretnék leégni” – mondta a Galbot nevű humanoid robot.
Galbothoz hasonlóan a kiállított humanoid robotok többségét kínai vállalatok fejlesztették, ami jól mutatja az ország növekvő fölényét a robotgyártásban.
A robotika egyre inkább a Kína és az Egyesült Államok közötti szélesebb technológiai versengés részévé válik, mind nagyobb nemzetbiztonsági következményekkel.
Peking legutóbbi ötéves terve kiemelt feladatként tartalmazza többek között a humanoid robotokhoz hasonló technológiák fejlesztésének felgyorsítását.
A rendezvény ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a japán cégek másfajta szerepet próbálnak kivívni az ágazatban: a „fizikai MI”-re, az adatinfrastruktúrára és azokra a szoftverekre összpontosítanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a robotok a valós környezetben működjenek és cselekedjenek.
„Amikor a mesterséges intelligenciára gondolunk, gyakran valami olyasmi jut eszünkbe, mint a ChatGPT” – mondta Nao Yamada, a tokiói székhelyű FastLabel, egy MI-adatinfrastruktúrával foglalkozó cég menedzsere.
„A fizikai MI esetében azonban az érzékelőkön keresztül gyűjti az információkat, és így teszi lehetővé, hogy a robotokhoz hasonló gépek a valós világban működjenek.”
A FastLabel közlése szerint együttműködik a kínai RealMan robotikai vállalattal, hogy segítse azoknak a tanító adatkészleteknek a fejlesztését, amelyekre a robotok MI-modelljei épülnek.
„A robotikai MI magrészére összpontosítunk” – mondta Yamada. „Magukat a modelleket nem mi építjük, abban segítünk, hogyan lehet az ezek felépítéséhez szükséges adatokat úgy előállítani, hogy azok jó minőségűek és jól skálázhatók legyenek.”
Ágazati szereplők szerint, miközben a robotok ma már tudnak járni és táncolni, az összetettebb feladatok, például a tárgyak megfogása továbbra is komoly akadályt jelentenek.
„Táncoltatásnál például elég, ha a robot ugyanazokat a mozdulatokat ismétli” – mondta Masato Ando, az Aska Corporation értékesítési részlegének vezetője, amely együttműködik a kínai Dobottal.
„Rögzített, előre meghatározott mozdulatoknál ez a fajta betanítás lehetséges. A magasabb szintű mozgások azonban nem rögzítettek, nem előre definiáltak, a robotnak magának kell eldöntenie, mit tegyen, mert számos lehetséges mintázat létezik.”
Hozzátette, hogy az ilyen feladatok elsajátítása dönti majd el, beköltözhetnek-e a humanoid robotok a mindennapi gyakorlatba.
„A humanoid robotokat jelenleg a munkaerőhiánnyal küzdő feldolgozóipar számára szánják” – mondta Ando.
„Az lesz a döntő, mennyire tudnak olyan robotokká fejlődni, amelyeket valóban használni lehet ebben a szektorban” – tette hozzá.
Japánban az egyik leginkább elöregedett társadalom él a világon, az ország súlyos munkaerőhiánnyal néz szembe. Kulcskérdés, hogy a humanoid robotok képesek lesznek-e otthoni segítséget nyújtani az embereknek.
A társadalmi elfogadottság azonban továbbra is kihívást jelent.
„Úgy gondolom, nagyok az elvárások, ugyanakkor egyesekben szorongást is kelthet mindez” – mondta Atomu Shimoda, az RX Japan rendezvényigazgatója, a NexTech Week szervezője.
Hozzátette, hogy a cél nem az emberek leváltása, hanem az, hogy velük együtt dolgozzanak.
„Mi nem az emberek helyetteseként tekintünk a humanoid robotokra, hanem olyan eszközként, amely együtt tud létezni és együtt tud működni az emberekkel” – mondta Shimoda. „Abban bízunk, hogy idővel partnerekként tekintenek majd rájuk.”