A Bizottság korábbi elnöke szerint "semmi sem akadályozza meg" az uniós tagállamokat abban, hogy Magyarország nélkül találkozzanak, hogy megvitassák a kényes kérdéseket, ha a bizalom megromlott. Barroso szerint a politikai fellépés ugyanolyan hatékony, mint a jogi eszközök.
António Costának, az Európai Tanács elnökének ki kellene zárnia Magyarországot a kényes megbeszélésekből, ha Budapest nem tisztázza az állítólagos orosz kiszivárogtatásokat - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke a Europe Todaynek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Magyarország a középpontjában áll azoknak a robbanásveszélyes állításoknak, amelyek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter a zártkörű uniós találkozók előtt és után tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert. Budapest igyekezett elhárítani a vihart, azt állítva, hogy a "partnerországokkal" a kétoldalú kapcsolatokat érintő európai kérdésekről tárgyal, és ezt bevett gyakorlatnak nevezte. Az Európai Bizottság "rendkívül aggasztónak" nevezte a vádakat.
Oroszország a legtöbb szankcióval sújtott ország az EU-ban az ukrajnai inváziója miatt, az európai biztonság szempontjából ellenséges szereplőnek tekintik, a találkozók pedig bizalmasak.
Barroso "nyugtalanítónak" nevezte az állításokat, és azt mondta, hogy a Tanács elnöke sürgősen foglalkozik ezzel az üggyel, ha Budapest nem foglalkozik az aggályokkal.
"Mindenekelőtt nekik (Magyarországnak) tisztázniuk kellene. Ha a tisztázás nem elegendő, az Európai Tanács elnöke tökéletesen kimondhatja: mostantól Magyarország nélkül fogunk ülésezni" - mondta Barroso a Europe Todaynek, hozzátéve, hogy a tagállamokat kötelezi a tisztesség.
Barroso, aki 2004 és 2014 között vezette az Európai Bizottságot, elmondta, hogy a szerződések lehetővé teszik a kötelezettségszegési eljárást a bizalom súlyos megsértése esetén, és rámutatott a szerződések 4. cikke szerinti őszinte együttműködés elvére, amely szerint minden tagállamnak jóhiszeműen kell eljárnia, és tartózkodnia kell az olyan cselekményektől, amelyek sérthetik a közérdeket.
"Jogi szempontból az EU jogsértési (eljárást) indíthat, ha a Lisszaboni Szerződés 4. cikkét megsértik" - mondta.
"A jogi intézkedéseken túl azonban politikailag hatékonyabb lehet megmutatni egy így viselkedő, a tisztesség alapelveit nem tiszteletben tartó országnak, hogy a többi ország is továbbléphet politikailag" - tette hozzá Barroso.
A volt bizottsági vezető szerint a magyar kormány által eddig adott "magyarázatok nem igazán tisztázások", és arra hivatkozva, hogy más országokkal, például az Egyesült Államokkal való beszélgetés, ahogyan azt Szijjártó javasolta, nem elég jó.
"Az, hogy Washingtont és Moszkvát egy szintre helyezte, elég furcsa, és nagyon fontos lojalitási kérdéseket vet fel a tagállamok között" - mondta.
Az Euronews által megkérdezett európai diplomaták a botrányt követően - amely a hétvégén robbant ki, miután a Washington Post azt állította, hogy Szijjártó rendszeres kapcsolatot tartott fenn Lavrovval, időnként még az uniós találkozók alatt is - azt mondták, hogy a vádak sokkolóak, "de aligha meglepőek", tekintve a kettejük közötti politikai és üzleti kapcsolatokat.
Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője teljes körű magyarázatot követelt, az Európai Bizottság pedig felvilágosítást kért. Donald Tusk lengyel miniszterelnök "szégyennek" nevezte a történteket. Budapest tagadja, hogy megbeszéléseket folytatott az Oroszországgal folytatott találkozókon.
Nézze a Europe Today-t hétfőtől péntekig CET 8 órától az Euronews-on és az összes platformon.
Aida Sanchez közreműködésével