Helge Berger, a Nemzetközi Valutaalap igazgatóhelyettese szerint az energiaár-csökkentő intézkedéseknek elsősorban a kiszolgáltatott háztartásokat kell célba venniük.
Az európai fővárosok elmulasztották célzott intézkedésekkel megvédeni a szenvedő háztartásokat és vállalkozásokat az energiaárak emelkedésétől - hangsúlyozta Helge Berger, a Nemzetközi Valutaalap igazgatóhelyettese az Euronews Europe Today című műsorában, és sürgette a tagállamokat, hogy a legkiszolgáltatottabbak számára konkrét megoldásokra összpontosítsanak.
"A legtöbb kormány így vagy úgy, de babrált az energiaárakkal, aminek nem így kellene történnie. Tehát ahogy telik az idő, ha a helyzet folytatódik, célzottabbnak kell lennünk" - mondta Berger, aki az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese.
Berger szerint a fő célpontnak a kiszolgáltatott háztartásokat kell megcéloznia, és sürgette az uniós kormányokat, hogy garantálják, hogy az intézkedések nem okoznak "több kárt, mint hasznot", mivel elismerte, hogy az EU tagállamai "a jó és a rossz politikák keverékét" terjesztették elő azóta, hogy az USA vezette Irán elleni háború az egekbe repítette az energiaárakat.
Az IMF szerint az olajárak mintegy 70%-kal emelkedtek, míg az európai gázárak továbbra is nagyjából 45%-kal magasabbak a háború előtti szintnél. Bár a 2022-es sokknál kevésbé súlyos, az áremelkedés várhatóan még mindig súlyosan érinti a növekedést.
Erre válaszul több uniós kormány csökkentette az energiaadót, ami mesterségesen olcsóbbá teszi az energiát, és elriasztja az embereket attól, hogy kevesebb energiát használjanak vagy alternatívákra váltsanak - figyelmeztetett Berger.
Az IMF képviselője óva intette a fővárosokat attól, hogy a magasabb olaj-, földgáz- és villamosenergia-árakból eredő "árjelzést" tompítsák, ehelyett inkább a célzott támogatásra kell összpontosítaniuk.
A nem célzott intézkedések nem jelentenek megoldást
Az IMF az eurócsoport hétfő esti ülésén arról tájékoztatta a pénzügyminisztereket, hogy az Ukrajna orosz megszállását követően 2022-ben hozott intézkedések összköltségének mintegy 70 százaléka vagy nem volt célzott, vagy torzította az árakat, vagy mindkettő.
A mostani energiasokk kapcsán az IMF megjegyezte, hogy a villamosenergia-támogatások 33%-a, ha nem célzott, a lakosság leggazdagabb 20%-ához kerülhet, szemben a legszegényebbek 11%-ával.
Ez a különbség még nagyobb, amikor a közlekedési üzemanyag-támogatásokról van szó, amelyekről az IMF megállapította, hogy célzott intézkedések hiányában potenciálisan a leggazdagabb háztartások (34%), nem pedig a legszegényebbek (9%) részesülhetnek.
Az IMF azt is megjegyezte, hogy az energiahatékonyság javulása és a tisztább energiamix rugalmasabbá tette Európát: az európai háztartásoknak az elmúlt öt évben 12%-kal kevesebb költségük volt.
Kyriakos Pierrakakis, az eurócsoport vezetője hétfő este, az euróövezeti miniszterek találkozóját követően elmondta, hogy nem igazolódtak be a válság gyors normalizálódására vonatkozó várakozások.
"Ez az a nehéz valóság, amellyel szembenézünk, és ezt realizmussal és felelősséggel kell kezelnünk" - mondta a görög vezető.
Elmondta, hogy az IMF elismerte Európa "pozitív kiindulópontját", hivatkozva a "robusztus munkaerőpiacra", ahol "történelmi" mélyponton van a munkanélküliség, de hangsúlyozta, hogy a válság hatásai nem egyenletesen oszlanak el.
"A nettó energiaimportőrökre és a korlátozott költségvetési mozgástérrel rendelkező gazdaságokra nyilvánvalóan nagyobb nyomás nehezedik. Ez arra kötelez bennünket, hogy óvatosan, jól megtervezett és célzott politikákkal lépjünk fel" - tette hozzá Pierrakakis.
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt Európa fosszilis energiahordozó-importtól való függősége kiszolgáltatottságát mutatja, de a kontinens helyzete nem olyan rossz, mint 2022-ben, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát - mondta az IMF.
Berger szerint a kontinens ma ellenállóbb, köszönhetően a megújuló energiaforrások nagyobb arányának az energiamixben.
"Az energiaárak bármilyen emelkedése még mindig rossz a gazdaság számára, de már nem olyan rossz, mint korábban" - tette hozzá.