Egy iraki pásztor állítólag felfedezett egy titkos izraeli bázist az Anbár-sivatagban. Egy hírszerzési szakértő szerint Irak nyugati, sivatagos része ideális terep az ilyen titkos bázisok számára, mert területét tekintve hatalmas, és kevesen lakják.
Az amerikai forrásokra hivatkozó „Wall Street Journal” feltárta, hogy Izrael titkos katonai bázist hozott létre az iraki sivatagban még az Irán elleni háború kirobbanása előtt, hogy légi fedezetet biztosítson műveleteihez.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az al-Anbár tartományban lévő támaszponton izraeli különleges egységek és kutató-mentő alakulatok állomásoztak, amelyeket kifejezetten arra készítettek fel, hogy kezeljék a harci repülőgépek Irán területén bekövetkező esetleges lezuhanása után kialakuló helyzetet.
A jelentés szerint Tel-Aviv fel is ajánlotta titkos létesítményét az amerikai hadseregnek azután, hogy Eszfahán közelében lelőttek egy amerikai F–15-ös vadászgépet. De az amerikai erők visszautasították a segítséget, és a pilóták kimentését önállóan hajtották végre, miközben Izrael párhuzamos légicsapásokkal igyekezett biztosítani a terepet.
Hogyan derült fény a bázisra?
Figyelemre méltó, hogy a bázist nem az iraki biztonsági szervek leplezték le, hanem egy helyi pásztor, aki szokatlan katonai tevékenységet észlelt – helikoptermozgást és lövöldözést –, és jelentette is azt, ami arra késztette az iraki erőket, hogy azonnali vizsgálatot indítsanak. Izrael azonban ezt észlelve intenzív légicsapásokba kezdett, amelyekben egy iraki katona életét vesztette.
Az incidens körülményeit akkoriban Irak megkérdőjelezte, és az Egyesült Államokat tette felelőssé a támadásért. Kajsz al-Muhammadávi, az iraki hadműveleti parancsnokság helyettes vezetője úgy fogalmazott: „Ezt a meggondolatlan műveletet egyeztetés és jóváhagyás nélkül hajtották végre.”
Egy iraki katonai tisztségviselő is elégedetlenségének adott hangot, mondván: „Úgy tűnik, egy erő már a csapás előtt jelen volt a terepen, légi támogatással, és egységeinkől függetlenül működött.”
Az izraeli légierő vezérkari főnöke, Tomer Bar korábban közölte, hogy különleges egységek „rendkívüli műveleteket” hajtanak végre az Iránnal folytatott konfrontáció során, de további részleteket nem közölt.
Miért éppen az iraki sivatag?
Egy hírszerzési szakértő szerint Irak nyugati, sivatagos része ideális terep az ilyen titkos bázisok számára a terület kiterjedtsége és gyér lakossága miatt. Hozzátette: „Bagdadnak már rég felderítő és ellenőrző műveleteket kellett volna végrehajtania ott”.
Ez a sivatag, amely az Eufrátesz nyugati partjától húzódik al-Anbár tartományban, és kapcsolódik a szíriai és jordániai sivataghoz, rendkívül száraz. Főként beduinok lakják, és Irak területének mintegy 23 százalékát fedi le.
A térséghez al-Káim, Ána, Hít és Rutba városa tartozik, és Irak természeti erőforrásokban leggazdagabb régiói közé tartozik: hatalmas, mintegy kétmilliárd tonnára becsült igazolt foszfáttartalékokkal, valamint jelentős szabad kén-, kovahomok- és földgázkészletekkel rendelkezik.
A titkos izraeli bázist egy rendkívül összetett politikai és katonai helyzetben fedezték fel, amelyben Bagdad nagy erőkkel próbálja megőrizni a finom egyensúlyt két legerősebb szövetségese, Washington és Teherán között.
Ebben a törékeny egyensúlyban az Egyesült Államok továbbra is nyomást gyakorol Irakra, hogy fegyverezze le az Irán által támogatott milíciákat, amelyeket Washington terrorszervezeteknek minősít. Ezek a fegyveres csoportok iraki amerikai érdekeket támadnak, a bagdadi nagykövetségtől kezdve a diplomáciai és logisztikai létesítményeken át egészen a külföldi vállalatok által működtetett olajlétesítményekig.