Moszkva: szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották meg a Győzelem Napi parádét, röviden és haditechnika nélkül az ukrán dróntámadásoktól tartva.
Moszkvában fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be Vlagyimir Putyin elnök Vörös téri, a náci Németország felett aratott második világháborús győzelemnek szentelt díszszemléje előtt. A frissen, amerikai közvetítéssel tető alá hozott háromnapos tűzszünet ugyanakkor mérsékelte az aggodalmakat az esetleges ukrán csapások miatt az orosz főváros ellen az ünnepségek idején.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Putyin, aki több mint negyedszázada van hatalmon, a Győzelem Napját, Oroszország legfontosabb világi ünnepét arra használta, hogy felvonultassa az ország katonai erejét, és mozgósítson a 2022-ben indított ukrajnai invázió támogatására. Idén azonban csaknem húsz év óta először tankok, rakéták és más nehézfegyverek nélkül rendezték meg a díszszemlét, a hagyományos katonai repülőgép áthúzást leszámítva.
A váratlan formátumváltást az orosz hatóságok a „jelenlegi hadműveleti helyzettel” indokolták, és az ukrán támadások jelentette fenyegetésre hivatkoztak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy „további biztonsági intézkedéseket” vezettek be.
A korábbi tűzszüneti megállapodások nem bizonyultak tartósnak.
Oroszország egyoldalú tűzszünetet hirdetett péntekre és szombatra, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig május 6-tól rendelt el fegyvernyugvást, ám egyik megállapodást sem tartották be: a felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy továbbra is támadásokat hajtanak végre.
Pénteken Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna elfogadta a szombattól hétfőig tartó tűzszünetre vonatkozó kérését, és megállapodtak a hadifoglyok cseréjéről is. Úgy fogalmazott, a harcok szüneteltetése a háború „végének kezdete” lehet.
Zelenszkij, aki a hét elején azt mondta, hogy az orosz hatóságok „attól tartanak, hogy május 9-én drónok repülhetnek át a Vörös téren”, Trump bejelentésére rájátszva olyan rendeletet adott ki, amely gúnyosan engedélyezi Oroszországnak a Győzelem Napja szombati megünneplését, és a Vörös teret ideiglenesen „lezárja” az ukrán csapások elől.
Peszkov, a Kreml szóvivője „ostoba tréfának” nevezte Zelenszkij rendeletét. „Nincs szükségünk senki engedélyére ahhoz, hogy büszkék legyünk a Győzelem Napjára” – mondta Peszkov az újságíróknak.
Az orosz hatóságok figyelmeztettek, hogy ha Ukrajna megpróbálja megzavarni a szombati ünnepségeket, Oroszország „tömeges rakétacsapást mér Kijev központjára”. Az orosz védelmi minisztérium felszólította a civil lakosságot és a külföldi diplomáciai képviseletek dolgozóit, hogy „haladéktalanul hagyják el a várost”. Az EU ugyanakkor közölte, hogy diplomatái az orosz fenyegetések ellenére sem hagyják el az ukrán fővárost.
Putyin a Győzelem napi megemlékezéseket arra használja, hogy erősítse a nemzeti büszkeséget, és hangsúlyozza Oroszország nagyhatalmi szerepét. A Szovjetunió 1941 és 1945 között, a Nagy Honvédő Háborúban 27 millió embert vesztett.
A díszszemle résztvevőihez szólva az orosz elnök felidézte a szovjet nép óriási hozzájárulását a fasizmus feletti győzelemhez, és kijelentette, hogy katonái ma Ukrajnában egy „agresszív, a NATO által támogatott erő” ellen harcolnak.
Putyin ismét hangsúlyozta, hogy biztos a győzelemben Ukrajnában.
„A győzelem mindig a miénk volt és a miénk is marad – mondta Putyin, miközben a csapatoszlopok felsorakoztak a Vörös téren. – A siker kulcsa erkölcsi erőnk, bátorságunk és vitézségünk, egységünk és az a képességünk, hogy bármit elviseljünk és bármilyen kihívással megbirkózzunk.”
Ezután propagandisztikus videóösszeállítást vetítettek a Vörös téren összegyűlteknek, amely az orosz hadsereg erejét és az Ukrajna elleni háborúban elért „eredményeit” volt hivatott hangsúlyozni.
2008 óta a Vörös téri Győzelem napi díszszemléken minden évben a nehézfegyverzet széles skáláját vonultatják fel a páncélos járművektől a nukleáris robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétákig. Az ország más részein is tartanak kisebb felvonulásokat, ezúttal azonban sokat biztonsági okokra hivatkozva lerövidítettek, vagy egyenesen le is mondtak.
A moszkvai főtéren az orosz fegyveres erők különböző fegyvernemeinek díszszázadai vonultak fel, miközben a szpíker emelkedett hangon sorolta érdemeiket. A menetelők között észak-koreai katonák is voltak, akiket az Ukrajna elleni háborúban vetettek be az orosz hadsereg támogatására. A bemondó beszéde szerint nagy szerepük volt „a neonáci megszállók szétzúzásában a Kurszki területen”.
A díszszemlét pedig alig 45 perccel a kezdete után befejezettnek nyilvánították.
Szombaton, miközben a csapatok a Vörös téren tartandó díszmenetre készültek, a hatóságok korlátozásokat vezettek be a mobilinternethez és az sms-szolgáltatásokhoz való hozzáférésben az orosz fővárosban, a közbiztonság garantálásának szükségességére hivatkozva. A kormány módszeresen szigorítja az internetes cenzúrát, és egyre szorosabb ellenőrzés alá vonja az online tevékenységet, ami elégedetlenséget és – ha ritkán is – nyilvános tiltakozásokat vált ki.
Az ünnepségekre az orosz fővárosba érkezett Malajzia királya, Sultán Ibrahim Iskandar, Laosz elnöke, Thonglun Sziszulit, Kazahsztán elnöke, Kasszim-Zsomart Tokajev, Üzbegisztán elnöke, Savkat Mirzijojev, Belarusz elnöke, Alekszandr Lukasenko, valamint Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico.