Egy új kutatás szerint majdnem minden harmadik álláshirdetőnek ellopják a személyazonosságát. A Z genrációs fiataloknak pedig több mint 30 százaléka már esett áldozatul ilyen csalásnak.
A hamis álláshirdetések komoly problémává váltak Európában, a kontinensről rendszeresen jelentenek új eseteket. Az elmúlt években az Europol és a nemzeti kormányok fokozott óvatosságra intették az álláskeresőket, mivel a csalási kísérletek száma - főként az online platformokon - jelentősen megnőtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miután a mesterséges intelligencia és a deep fake még nehezebbé teszik a fenyegetések felderítését, a LinkedIn vizsgálta a problémát, és megállapította, hogy az Egyesült Királyságban és Németországban közel minden harmadik toborzó személyazonosságáét lenyúlták.
A négyezer résztvevővel végzett kutatás eredményét megosztották a Europe in Motion műsorával.
Hogyan mennek ezek a csalások?
A csalók legfőbb taktikája, hogy előzetes díjak fizetésére kérik a jelentkezőket - különösen a külföldi állásokkal kecsegtetők.
Az ürügyek változatosak, a háttérellenőrzéstől kezdve a vízumkérelmek díjain át a képzési és beilleszkedési költségekig, valamint az olyan felszerelésekig, mint a telefonok és laptopok.
Az Egyesült Királyságban a Z generációs álláskeresők 43 százaléka mondta azt, hogy majdnem áldozatul esett az általános álláscsalásoknak, míg 31 százalékuk állította, hogy ténylegesen átverték őket.
Németországban valamivel alacsonyabbak, de még mindig jelentősek a számok. Ott a Z generációs jelöltek közül minden harmadik állította, hogy közel került ahhoz, hogy átverés áldozatává váljon.
Kik vannak kitáve leginkább ennek a veszélynek?
Miután nehéz elhelyezkedni, a fiatalok még hajlamosabbak komolyan venni a csaló hirdetéseket. Figyelmen kívül hagyják a figyelmeztető jeleket, mert félnek, hogy lemaradnak valamiről. Főleg a Z generáció tagjaira jellemző ez. Ők 3,7-szer nagyobb eséllyel válnak átverés áldozatává, mint az X generáció tagjai.
A LinkedIn tanulmányának következtetése összhangban van más jelentésekkel is, amelyek szerint a fiatalok a "kedvenc" célcsoport.
"Európa-szerte keményebb felvételi környezetet látunk, számos európai piacon csökkent a munkaerő-felvétel. Ez kiszolgáltatottabbá teheti az álláskeresőket" - mondta a Europe in Motionnek Oscar Rodriguez, a LinkedIn termékbizalomért felelős alelnöke.
"A sietség miatt az álláskeresők figyelmen kívül hagyhatnak néhány fontos jelet, ezért olyan eszközökbe és védelmi rendszerekbe fektetünk be, amelyek segítenek a tagoknak, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak a hitelességről, és olyan lépéseket teszünk, amelyek arra ösztönzik a tagokat, hogy az álláskeresés során kivárjanak és mérlegeljenek"."
Jelenleg több mint százmillió szakember és több mint 700 ezer toborzó ellenőrizte profilját a LinkedIn-en.
Milyen jelekre érdemes figyelni?
Az előzetes kifizetés kérésén vagy a megfelelő kommunikációs kontextus hiányán túl a jelölteknek figyelniük kell arra, hogy a csaló toborzók már a kiválasztási folyamat korai szakaszában érzékeny információkat kérhetnek, és gyakran siettetik a jelentkezésre vonatkozó döntést.
Nagyon fontos, hogy a jelölt átböngéssze a vállalat weboldalát, mielőtt belevág a jelentkezésbe, hogy ellenőrizze a cég létezését és az álláshirdetés valódiságát.
A LinkedIn kutatása szerint az Egyesült Királyságban és Németországban a toborzók közel felét felkeresték az álláskeresők, hogy meggyőződjenek arról, hogy a betöltött állás valódi.
A toborzók túlnyomó többsége (67 százalék) elismeri, hogy a bizalom kiépítése nehezebbé vált. Ezért "sok hirdető már a kezdetektől átláthatóbbá teszi az állást, a vállalatot és a jelentkezés folyamatát is, mert tudják, hogy a jelentkezők alaposan megvizsgálják majd a hirdetést" - mondja Rodriguez.
Hol fenyeget leginkább az ilyen csalás veszélye?
Egy másik tanulmány, amelyet a Revolut pénzügyi technológiai vállalat készített. Az álláshirdetéseket illető csalások mértékét elemezte a cégnek bejelentett összes átveréshez viszonyítva több európai országban.
Bár az arány nem olyan magas, mint más típusú csalások esetében, például a vásárlásokkal vagy befektetésekkel kapcsolatosaknál, a hamis pályázatok még mindig jelentős arányt képviselnek.
Az első helyen Románia áll az összes átverés közel egyötödével, amelyet Spanyolország (12 százalék) és az Egyesült Királyság (8 százalék) követ, míg az országok többsége 4 százalék vagy 5 százalék körül mozog.
Az összes csaláshoz viszonyított ennek a fajtának a pénzügyi hatása azonban jóval nagyobb, mint azt az esetek puszta száma sugallná: a vizsgált országokban átlagosan 10 százalék.
A legrosszabb esetekben a hamis álláshirdetések az összes csalással kapcsolatos pénzügyi veszteség 20 százalékát okozzák Portugáliában, 19 százalékát az Egyesült Királyságban, 18 százalékát Olaszországban és 16 százalékát Németországban és Romániában is.