Egy kiszivárgott alapszabály szerint Trump "Béke Testülete" világméretű mandátummal kíván rendelkezni. A nemzetközi jogi szakértők szerint hatalma korlátozott lenne.
Múlt héten Donald Trump bejelentette, hogy létrehozta „minden idők legnagyobb és legtekintélyesebb testületét”. Az úgynevezett Béketanács feladata a gázai politikai átmenet, és az újjáépítés levezénylése.
Egy kiszivárgott alapító okirat azonban jóval nagyobb ambíciókról árulkodik. A Times of Israel által közölt dokumentum szerint a testület önálló nemzetközi szervezetként határozza meg magát, amelynek béketeremtő küldetése nem korlátozódik Gázára.
A The Cube, az Euronews tényellenőrző csapata összegyűjtötte, hogy pontosan mekkora hatalommal bírna – ha egyáltalán bírna ilyennel – a testület.
Mit jelentett be a Fehér Ház?
Január 16-án a Fehér Ház megerősítette egy „Béketanács” létrehozását Trump húszpontos gázai tervének részeként.
Bejelentették egy végrehajtó testület felállítását is, amely a projekt megvalósításáért felelne. Tagjai között szerepel Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Steve Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja, Jared Kushner, Trump veje és korábbi tanácsadója, Tony Blair volt brit miniszterelnök, Ajay Banga, a Világbank elnöke, valamint Marc Rowan üzletember.
A terv Gázára szabott struktúrákat is tartalmaz: egy gázai végrehajtó testületet és egy stabilizációs erőt, amely az átmeneti időszakban a biztonságot és az újjáépítést segítené.
Mit állít a kiszivárgott alapító okirat?
A Times of Israel által közzétett dokumentum – amelyet állítólag a világ vezetőinek küldött meghívólevelekhez csatoltak – a Béketanácsot olyan „nemzetközi szervezetként” írja le, amely a stabilitás és a béke előmozdítását tűzi ki célul „konfliktus által sújtott vagy azzal fenyegetett térségekben”.
A tagságról szóló rész szerint minden tag megbízatása legfeljebb három évre szól. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozik azokra az államokra, amelyek az alapító okirat hatálybalépését követő első évben több mint egymilliárd dollárt (854 millió eurót) fizetnek be. A dokumentum nem említi kifejezetten Gázát.
Trump szerint a testület „merész, új megközelítést” alkalmazna a globális konfliktusok rendezésében. Az argentin elnökének, Javier Mileinek, valamint Paraguay vezetőjének, Santiago Peñának küldött meghívólevelek is arra utalnak, hogy a bizottság tevékenysége nem korlátozódna a Gázai övezetre.
Egy magas rangú tisztviselő az Associated Pressnek elmondta: a testület kibővített szerepe egyelőre „inkább törekvés”, ugyanakkor Trump belső köre megvalósíthatónak tartja, részben az ENSZ-szel szembeni elégedetlenség miatt.
Egy másik tisztviselő hozzátette: a tervezet még nem végleges, és módosulhat.
Mit hagyott jóvá ténylegesen az ENSZ?
2025 novemberében az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 2803-as számú határozatot, amely a Béketanácsra is kitér.
A dokumentum támogatja Trump tervét a gázai konfliktus lezárására, beleértve a testület létrehozását, mint a Gázai övezet átmeneti közigazgatási szervét.
A határozat felhatalmazza a testületet többek között Gáza újjáépítésének koordinálására, az átmeneti igazgatás felügyeletére és a humanitárius segélyek elosztásának összehangolására. Engedélyezi továbbá egy nemzetközi stabilizációs erő létrehozását is, amely a bizottság irányítása alatt működne.
A mandátum kizárólag Gázára terjed ki, 2027. december 31-ig érvényes, és előírja, hogy a testületnek félévente jelentést kell tennie a Biztonsági Tanácsnak.
Akkor mekkora hatalma van valójában a Béketanácsnak?
A rendelkezésre álló információk alapján a szervezetnek jelenleg mindössze egyetlen, jogilag elismert mandátuma van: Gáza háború utáni átmenetének támogatása az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2803-as határozatának értelmében. Ez a megbízatás ideiglenes, és földrajzilag Gázára korlátozódik.
Noha Trump kiszivárgott alapító okirata egy szélesebb, globális békeszervezet ambícióit vázolja fel, jogi szakértők szerint ez önmagában nem ruházná fel a testületet független jogi hatáskörrel.
Aurel Sari, az Exeteri Egyetem nemzetközi jogi professzora szerint bár az államok szabadon hozhatnak létre új nemzetközi szervezeteket, ezeknek tiszteletben kell tartaniuk a meglévő nemzetközi jogot és kötelezettségeket, így az ENSZ-t is.
Sari arra is rámutatott, hogy a kiszivárgott alapító okirat értelmében a döntéshozatal a testület elnökének, Donald Trumpnak a kezében összpontosulna, aki vétójoggal rendelkezne a legtöbb döntés felett – ilyen mértékű központosított hatalom példátlan a nemzetközi intézmények történetében.
Az okirat azt is kimondja, hogy Trump bizottságának mindössze három csatlakozó államra lenne szüksége ahhoz, hogy működőképessé váljon.
„Ez rendkívül alacsony szám” – mondta Sari a The Cube-nak. „Felveti a kérdést, hogy ilyen kevés állam képes-e nemzetközi jogalanyisággal rendelkező szervezetet létrehozni, és azt kiterjedt mentességekkel és kiváltságokkal felruházni, amelyek mentesítik a hazai bíróságok előtti jogi felelősség alól.”
És mi a helyzet a politikai befolyással?
Miközben a jogi szakértők megkérdőjelezik a testület formális hatáskörét, elemzők szerint politikai súlya jelentős lehet.
Henrique Burnay, európai ügyekkel foglalkozó tanácsadó a The Cube-nak úgy nyilatkozott: a kiszivárgott alapító okirat a multilaterális intézményektől való elfordulás szélesebb tendenciáját tükrözi, ami „pusztító következményekkel” járhat.
Hozzátette: minden tényleges befolyás attól függene, kik csatlakoznának a testülethez, és hogyan működne a gyakorlatban.
Richard Gowan, a konfliktusmegelőzéssel foglalkozó International Crisis Group programigazgatója szerint bár a bizottság multilaterális megállapodássá válhatna, ha az államok aláírnák az alapító okiratát, az ENSZ eredeti, kizárólag Gázára vonatkozó mandátumának globális békeszervezetként való értelmezése „példátlan” lenne.