Az indonéziai Sulawesi egyik barlangjában talált kézlenyomat-festmények a barlangművészet legősibb darabjai lehetnek egy új tanulmány szerint. A régészek szerint legalább 67 800 évesek.
A tudósok felfedezték, ami talán a világ legrégebbi barlangművészeti emléke. Indonézia jórészt feltáratlan térségében barlangfalakon látható kézlenyomatokról úgy vélik, hogy legalább 67 800 évesek.
A Szulavézin indonéz és ausztrál kutatók által elemzett barnás lenyomatok úgy készültek, hogy a barlangfalhoz szorított kezekre pigmentet fújtak, így csak a körvonal maradt. Néhány ujjbegyet szándékosan úgy alakítottak, hogy hegyesebbnek tűnjön.
Még nem világos, kinek a kezei készítették a lenyomatokat. Származhatnak egy gyenyiszovaiaknak nevezett ősi embercsoporttól, amely a térségben élt, és mielőtt végül kihalt, talán kapcsolatba lépett Homo sapiens őseinkkel.
Vagy a modern emberekhez tartozhatnak, akik Afrikából elindulva ekkoriban a Közel-Keleten és Ausztrálián át vándorolhattak. A barlangrajz finom részletei, köztük a szándékosan módosított ujjbegyek, emberi kézre utalnak.
A délkelet-szulavézi új leletek a legkorábban felfedezett barlangfalakon látható műalkotások. A sablonok egy összetettebb sziklarajz-hagyományt is képviselnek, amely közös kulturális gyakorlat lehetett, mondta a tanulmány szerzője, a Griffith Egyetem kutatója, Maxime Aubert, aki a Nature folyóiratban publikálta az eredményeket.
Ez az őskori művészeti forma arra utal, hogy az indonéz sziget virágzó művészeti kultúrának adott otthont. A festmények korának meghatározásához a kutatók az alkotások tetején kialakult ásványi kérgeket datálták.
A tudósok szeretnék megérteni, mikor sajátították el a korai emberek a művészet létrehozását, hogyan jutottak a pontoktól és vonalaktól a magukat és a körülöttük lévő világot kifejezőbb módon ábrázoló alkotásokig. Ezek a barlangrajzok segítenek pontosítani az emberi kreativitás hajnalának időrendjét.
A sziget ugyanazon térségében felfedezett más rajzokról, köztük egy emberalakról, egy madárról és lószerű állatokról, kiderült, hogy jóval később készültek, némelyikük körülbelül 4 000 éves.
Indonézia a világ legkorábbi barlangrajzainak egyik lelőhelye, és a tudósok világszerte számtalan példáját elemezték az ősi művészetnek, beleértve a csontokon és köveken látható egyszerű jeleket is, amelyek több százezer évre nyúlnak vissza. Dél-Afrikában egy kődarabon talált, keresztes vonalazású jelöléseket mintegy 73 000 évesnek datáltak.