A felülvizsgált tervek szerint az autógyártóknak a 100 százalékos csökkentés helyett a kipufogógáz-kibocsátás 90 százalékos csökkentésére vonatkozó célt kell majd teljesíteniük.
Az Európai Unióban működő autógyártóknak 2035-től a CO2-kibocsátás 90%-os csökkentésének kell megfelelniük az uniós jogszabályokban korábban meghatározott 100% helyett – jelentette be az Európai Bizottság, visszavonva ezzel a belső égésű motoros (ICE) járművek 2023 márciusában elfogadott átfogó tilalmát.
A gyártóknak az EU-ban gyártott, alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél vagy fenntartható üzemanyagok, például e-üzemanyagok és bioüzemanyagok használatával kell majd kompenzálniuk a kibocsátások fennmaradó 10%-át.
Az iparág 2035 után is gyárthat majd plug-in hibrideket, hatótávnövelőket, mild hibrideket és belső égésű motoros járműveket.
A Bizottság szerint a teljesen elektromos járművek és a hidrogénüzemű járművek is ösztönözve lesznek, és az autógyártók "szuperhiteleket" kaphatnak az EU-ban gyártott, megfizethető árú elektromos kisautók gyártásáért.
"Továbbra is a nulla kibocsátású mobilitás irányába tartunk, de a gyártók számára bizonyos rugalmasságot vezetünk be, hogy a CO2-célkitűzéseiket a legköltséghatékonyabb módon teljesíthessék" – mondta Wopke Hoekstra éghajlat-politikai biztos.
Hoekstra szerint az új autóipari csomag "mindkét fél számára előnyös", mivel az autógyártók nagyobb rugalmasságot kapnak, miközben vezető piacot teremtenek a tiszta acél számára.
Apostolosz Cicikosztasz közlekedési biztos üdvözölte azt a "nagyszerű döntést", hogy a 2035-ös célt 90%-ra csökkentették.
"Ez egyértelmű jelzés, hogy 2035 után az akkumulátoros elektromos járműveken kívül más technológiák is forgalomba kerülhetnek" – tette hozzá, megjegyezve, hogy a fogyasztók szabadon dönthetnek majd arról, hogy milyen technológiát szeretnének vezetni.
Annak ellenére, hogy az autóipari ágazaton belül egyesek a tilalom fenntartására és a villamosításba való nagyobb beruházásra szólítanak fel, az autógyártók túlnyomó többsége arra szólította fel az EU-t, hogy gondolja át politikáját, arra hivatkozva, hogy üzletük haldoklik a kínai és az amerikai verseny miatt.
Németország, Olaszország és több más tagállam is lobbizott az EU végrehajtó testületénél a tilalom visszavonása érdekében, arra hivatkozva, hogy gazdaságuk szociális szövete, amelyet az autóipar támogatott, eltűnőben van. Azt állítják, hogy autógyártóik a magas energiaárakkal, az autóalkatrészek - köztük az akkumulátorok - hiányával és az elektromos járművek iránti elégtelen fogyasztói kereslettel küzdenek.
A német autóipari óriás Volkswagen várhatóan leállítja a járművek gyártását drezdai telephelyén, ami az autógyártó 88 éves történetében az első alkalom, hogy bezárja a gyártást Németországban – derül ki a közelmúltban megjelent médiajelentésekből.
Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia azon uniós országok között volt, amelyek arra kérték a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 2035-ös ICE-tilalmat, és vegye fontolóra a hibrid járművek értékesítését a jogszabály alapján.
Franciaország és Spanyolország a tilalom fenntartását szerette volna elérni, de arra kérte az uniós végrehajtó szervet, hogy támogassa a hazai gyártást.
A rugalmasság és a villamosítás kéz a kézben járhat?
Peter Liese, az Európai Néppárt (EPP) törvényhozója üdvözölte az uniós végrehajtó testület döntését, mondván, hogy a technológiai semlegesség és az éghajlat-semlegesség "összeegyeztethető, és össze kell egyeztetni".
"A jövő az elektromobilitásé, és ebben én is hiszek. Nem szabad lazítanunk az elektromobilitás támogatásán, különösen, ha a töltőinfrastruktúra bővítéséről van szó" - mondta Liese.
Sigfried de Vries, az Európai Autógyártók Szövetségének főtitkára szerint "sürgős a rugalmasság", de fenntartotta az ágazat elkötelezettségét a szén-dioxid-mentesítés mellett.
"Az autógyártók több százmilliárd eurót fektettek be, és több mint 300 villamosított modellt hoztak forgalomba. Nem lehet kérdéses az elkötelezettségük" – mondta.
De Vries üdvözölte a Bizottság rugalmasságát, amely lehetővé teszi a CO2-csökkentési célok teljesítését 2030-ig, illetve a technológiai semlegességet 2035 után.
Chris Heron, az elektromos mobilitásért lobbizó E-mobility Europe szakmai szövetség főtitkára viszont sajnálatát fejezte ki a Bizottság döntése miatt, mondván, hogy az még nagyobb bizonytalanságot fog okozni a befektetők számára.
"Tudjuk, hogy a közlekedés jövője az elektromos közlekedés. Ami még nem eldöntött, az az, hogy ki fogja megépíteni. A tétovázás vagy a vegyes jelzések aláássák az akkumulátorgyártók, a gyártók és a hálózatok beruházási biztonságát, amelyre a méretnöveléshez szükség van. A politikai döntéshozók számára az üzenet egyszerű: tartsák be az ambíciókat, és tegyék egyértelművé az iparág számára."
A gondolkodásmód megváltoztatása
Az új belső égésű személygépkocsik és kisteherautók értékesítésének 2035-ig történő betiltásáról szóló döntés része volt az európai zöld megállapodásnak, az EU 2050-ig történő klímasemlegesség elérését célzó kiemelt programjának, amely Ursula von der Leyen első, 2019 és 2023 közötti bizottsági elnöki megbízatásakor.
A 2024-es uniós választásokkal azonban megváltozott a széljárás. Az Európai Parlament zöld törvényhozói jelentős csapást szenvedtek, és a jobbközép néppárt és a szélsőjobboldal előretört. Olyan új pártok, mint a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája egyre inkább befolyásolták a politikai döntéshozatalt.
Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője a 2035-ös ICE-tilalmat ellenző centristák közé tartozott, azt állítva, hogy túl korai lenne az iparágnak alkalmazkodnia az átálláshoz. Nemrégiben a német médiának azt nyilatkozta, hogy az EU nyitási szándéka fontos jelzést küld "az egész autóiparnak, és ipari munkahelyek tízezreit biztosítja".
Lars Aagaard, a dán EU-elnökség nevében eljáró dán éghajlat-, energia- és közműügyi miniszter szerint a személykocsikra és kisteherautókra vonatkozó ICE-tilalom felülvizsgálatát össze kell hangolni a 2040-es éghajlati céllal.
"Elemezni fogjuk a Bizottság javaslatát. Aztán már alig várom, hogy ismét dán legyek, és megvizsgáljuk, mi lesz az álláspontunk" – mondta Aagaard hétfőn a Környezetvédelmi Tanács ülésének alkalmával.
A Bizottság javaslatáról most az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalni fog. A soron következő ciprusi uniós elnökség vezeti majd a 2026 januárjában kezdődő politikai tárgyalásokat.