Egyes régiókban, főként Kelet-Európában, a lakosság több mint egynegyede nem engedheti meg magának, hogy megvásárolja a megfelelő életminőséghez nélkülözhetetlennek tartott termékeket.
HIRDETÉS
Az Európai Unióban több mint 27 millió ember él súlyos szociális és anyagi nélkülözésben, ami még nem szegénység, de már nagyon közelít hozzá. Ez az unió lakosságának több mint 6%-át jelenti.
Az anyagi és szociális nélkülözés azt jelenti, hogy nem engedhetünk meg magunknak bizonyos, a megfelelő életvitelhez kívánatosnak, sőt szükségesnek tartott termékeket vagy szolgáltatásokat.
A legmagasabb arányt Kelet-Európában találták, az első helyen Románia áll. Itt az emberek 17,2%-a küzd a megélhetésért.
Ezt követi Bulgária (16,5%) és Görögország (14%). Ez a három ország vezette a tavalyi listát is.
Az Eurostat adatai szerint azonban Románia és Bulgária jelentős javulásról számolt be tavaly óta.
Románia 2,6%-kal, Bulgária pedig 1,5%-kal csökkentette az arányt.
Ugyanakkor Finnországban 0,9%-kal, Észtországban és Szlovákiában 0,6%-kal, Svédországban és Görögországban pedig 0,5%-kal nőtt a megélhetési gondokkal küzdők aránya.
A másik végletet Szlovénia (1,8%), Horvátország (2,0%), Lengyelország és Luxemburg (mindkettő 2,3%), valamint Ciprus (2,5%) jelenti, ahol a legalacsonyabb arányt regisztrálták.
Az északi országok legtöbb régiója 5,0% alatti arányt jelentett.
Magyarországon átlagosan 9,3% a súlyos nélkülözésben élők aránya.
Mit jelent társadalmi és anyagi nélkülözésben élni?
Az anyagi és társadalmi nélkülözésben élni nem egyenlő a szegénységgel, de de már nagyon közelít hozzá.
Az Eurostat szerint az ebbe a kategóriába tartozó emberek nem engedhetik meg maguknak a mindennapi élet alapvető kényelmi szolgáltatásait, például az évi egyhetes nyaralást, az internetkapcsolatot, a minden második napon hús- vagy halétel fogyasztását, vagy a havonta egyszeri bulizást.
Ez azt is jelenti, hogy alacsonyabb a komfortfokozatuk, például nem tudnak szembenézni a váratlan kiadásokkal, vagy nem tudják lecserélni az elhasználódott ruhákat és bútorokat, illetve nem tudják eléggé melegen tartani a lakásukat.
Milyen a helyzet régiónként?
Regionális szinten a számok még szembetűnőbbek.
A görög Jón-szigeteken 28%-os, Délkelet-Romániában több mint 26%-os, az olaszországi Calabriában pedig közel 25%-os a nélkülözési arány. Ez azt jelenti, hogy a polgárok mintegy negyede nem engedheti meg magának, hogy megvásárolja a tisztességes élethez szükségesnek tartott tárgyakat vagy szolgáltatásokat.
A leggazdagabb és a legszegényebb területek között Olaszországon belül a legnagyobb a különbség, kis híján 25%.
Görögországon és Románián belül is jelentős különbségek vannak (20,3%, illetve 16%).
Franciaország esetében a tengerentúli területek vannak rosszabb helyzetben, Francia Guyanán, Guadeloupe-on és La Réunion szigetén a lakosok csaknem 13-20%-a él súlyos szociális és anyagi nélkülözések közepette.
Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Pest is szerepel abban a 40 uniós régióban, ahol magas a szociális vagy anyagi nélkülözésben élők aránya.
Hol a legmagasabb a nélkülözési ráta Nyugat-Európában?
Calabriát leszámítva, Nyugat-Európában a legmagasabb arányt összességében Brüsszelből (13,6%) jelentették, amelyet egy másik belga terület, Hainaut tartomány (13,2%) követ.
Demográfiai csoportok szerinti különbségek
Demográfiai szempontból a legsúlyosabban érintett csoport a 18 év alatti férfiak. Az egész Európi Unióban a kiskorú férfiak 8,1%-a él súlyos szociális és anyagi nélkülözésben.
A legkevésbé veszélyeztetettnek a nyugdíjasok és általában a 65 év felettiek tűnnek (5,1%).