Az EU nyolc uniós tagországban állapított meg költségvetési szabálytalanságokat, miközben Franciaország választásokra készül, Brüsszel pedig átrendezi a vezető posztokat.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság hivatalosan figyelmeztette nyolc tagállamát a túlzott költségvetési hiány miatt, és ezzel újraindította a világjárvány óta felfüggesztett, vitákat kiváltó költségvetési beavatkozási mechanizmusát.
Belgiumot, Franciaországot, Olaszországot, Magyarországot, Máltát, Lengyelországot és Szlovákiát azért bírálták, mert nem sikerült egyensúlyba hozniuk a költségvetést, míg Romániának azzal a súlyosabb váddal kell szembenéznie, hogy nem vette figyelembe a pazarlásra vonatkozó korábbi uniós figyelmeztetéseket.
Mindez érzékeny időpontban történik, mivel Franciaország kulcsfontosságú parlamenti választásokra készül, az EU vezető tisztviselői pedig újbóli kinevezésre pályáznak, és elindul egy olyan folyamat, amely az eladósodott nemzetekre kiszabott bírságokhoz vezethet.
"A régóta fennálló strukturális kihívások hátráltatják az EU versenyképességét" - mondta Valdis Dombrovskis uniós biztos nyilatkozatában. "Várjuk a tagállamoktól a nemzeti költségvetési strukturális terveket, amelyek csökkentik az adósságot és a hiányt, és tükrözik a mai ajánlásokat."
2020-ban Romániának az EU azt mondta, hogy 2022-ig "szigorúan hajtsa végre" a költségvetési egyensúlyhiány kiigazítására irányuló lépéseket, de jövőre várhatóan az EU-ban a legnagyobb, a GDP 7%-át kitevő hiánnyal kell számolnia.
Jelenleg ez az egyetlen olyan uniós ország, amely Brüsszel szerint túlzott makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzd, és Brüsszel korábban az adózás és a közszféra béreinek reformját sürgették a súlyos helyzet orvoslása érdekében.
Szükös mozgástér
Úgy tűnik, hogy más országok is megúszták az elmarasztalást: Észtország kiadásait érthető módon a védelemre való összpontosítás vezérelte, míg más országok, például Spanyolország, Finnország, Szlovénia és Csehország esetében a költségvetési normák csak kisebb vagy átmeneti megszegését állapították meg.
Az EU költségvetési szabályai - amelyeket a közös valuta bevezetésével párhuzamosan vezettek be az 1990-es években - kimondják, hogy a nemzeti költségvetési egyenlegek egyensúlyhiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át, és a teljes adósságot 60% alatt kell tartani.
Ezek a szabályok már régóta politikai ütközőpontnak bizonyulnak, mivel az északi tagállamok, például Németország és Hollandia nem szívesen fizetnek a szerintük meggondolatlan görög vagy olasz kiadásokért.
A Bizottság lépése valószínűleg különösen feszültséget okozó lesz Franciaországban, ahol nemrégiben rontották a hitelminősítést, és ahol június végén előrehozott parlamenti választások lesznek.
Marine Le Pen, a szélsőjobboldali és euroszkeptikus Nemzeti Összefogás vezetője, aki a legutóbbi uniós választáson az élen végzett, a nyugdíjkorhatár csökkentését és az üzemanyagokra kivetett áfa csökkentését javasolta.
Bruno Le Maire, Emmanuel Macron liberális elnök pénzügyminisztere a helyi médiának azt mondta, hogy Le Pen programja "adósságválságot" okozhat, és hozzátette, hogy egy "Liz Truss-forgatókönyv lehetséges", utalva a rövid életű brit miniszterelnök 2022-es költségvetési költekezését követő piaci őrületre.
Belgiumban, amelynek hiánya jövőre közel 5%-os lesz, szintén bizonytalan a politikai helyzet, mivel Alexander De Croo liberális miniszterelnök bejelentette lemondását a kiábrándító választási eredmény után.
Politikai befolyásoló körülmények
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke újbóli jelölését kéri második hivatali ciklusára - Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azok között van, akiknek még meg kell erősíteniük támogatásukat.
Von der Leyent a tagállamok vezetőinek kell javasolniuk - ami a hétfői első megbeszélésen nem sikerült -, majd az Európai Parlamentnek is támogatnia kell, ahol Meloni és politikai szövetségesei jól szerepeltek a legutóbbi választásokon.
A ma elkészült jelentések az első lépései annak a hosszadalmas eljárásnak, amelynek során pénzbírságokat szabhatnak ki az euró pénzügyi stabilitását veszélyeztető országokra.
Ennek az alkalmazását 2020-ban függesztették fel, amikor a Covid-válság és az azt követő energiaár-robbanás a kormányokat példátlan és költséges gazdasági beavatkozásokra késztette.
Hosszas alkudozás után a tagállamok az év elején megállapodtak az idei évtől alkalmazandó, rugalmasabb költségvetési korlátozásokról, amelyek nagyobb mozgásteret biztosítanak az éghajlatváltozással vagy a védelemmel kapcsolatos kiadásokra.
HIRDETÉSA Bizottság mai lépése egy hónapokig tartó vitafolyamatot és elemzést indít el, amelynek során a pénzügyminiszterek várhatóan decemberben fogadják el az egyensúlyhiány kiigazítására vonatkozó hivatalos ajánlásokat.