NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Klímavédelem: svájci nyugdíjasok a svájci kormányt citálják az Emberi Jogok Európai Bírósága elé

Az Európai Emberi Jogi Bíróság strasbourgi épülete
Az Európai Emberi Jogi Bíróság strasbourgi épülete Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Rosie FrostMagyar változat: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A nyugdíjasok csoportja szerint amennyiben nem marasztalják el a svájci kormányt, azzal legitimmé teszik a rossz klímapolitikát.

HIRDETÉS

A 73 éves átlagkorral bíró csoport szerint az ország klímapolitikája veszélyes az egészségükre, és ugyanígy az emberi jogokra nézve is. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) jövőbeli döntése precedensértékű lehet az európai államok számára.

A svájci KlimaSeniorinnen csoport (idős nők a klímavédelemért) azzal vádolja a svájci kormányt, hogy megsérti az idős nők élethez és egészséghez való jogát. Ügyük nem újkeletű: 2017-ben már a fentebb felsorolt okok miatt beperelték a svájci kormányt, de az ország legfelsőbb bíróságon vereséget szenvedtek. A vereség azonban nem térítette el őket, ügyüket most a strasbourgi EJEB elé viszik.

Svájc az eddigi tárgyalásokon nem tagadta, hogy a klímaváltozás hatással lehet az egészségre, de azt mondja, hogy a kibocsátás nem köthető közvetlenül az idős nők egészségi állapotához, és hogy a klímaváltozással kapcsolatos intézkedésekről a politikusoknak kell dönteniük.

Megjegyzendő: az EJEB intézményét fontos ügyeknek tartják fenn, ezért az ítéletnek nemcsak az Európa Tanács 46 tagállamára, hanem az egész világra nézve fontos következményei lehetnek.

Csoportban erősebbek

Március 29-én a KlimaSeniorinnen tagjai vonattal utaznak Svájcból az északkelet-franciaországi Strasbourgba, és nyilvános meghallgatás keretében, a svájci Greenpeace által támogatott jogi csapattal együtt számolnak be ügyükről. A csoport szerint Svájc 

  • nem tesz eleget a klímavédelemért, 
  • az ország klímapolitikája pedig nem felel meg a Párizsi Megállapodásban kitűzött, a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására vonatkozó cél eléréséhez.

Megjegyzik: ha az országok Svájchoz hasonlóan intéznék a klímavédelmi politikájukat, akkor 2100-ra akár 3 Celsius-fokos globális felmelegedés várható. A csoport által közölt tudományos bizonyítékokat tartalmazó dosszié szemlélteti az éghajlatváltozás emberek egészségére gyakorolt hatását, és kiemeli, hogy ezen a téren

az idősek és a nők a különösen veszélyeztetett csoportba tartoznak.

A bíróságon azzal érvelhetnek, hogy Svájc megsértette az emberi jogok európai egyezményének 2. és 8. cikkét, mely az élethez való jogot, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát védi.

Elisabeth Stern 74 éves, a hetvenes évek óta tevékenykedik aktivistaként, mióta csak felismerte az éhezés és az északi félteke országaira jellemző túlfogyasztás közötti kapcsolatot. Először a békemozgalom, majd a klímamozgalom aktivistája lett, és nyugdíjasként is aktivista maradt. „Egyszerűen nem tudtam más lenni" – mondta az Euronews Greennek.

A KlimaSeniorinnenhez való csatlakozását azzal magyarázza, hogy a benne lévő nőkkel nagyjából egy korcsoportban van, így ugyanazokat a sorsfordító politikai és történelmi eseményeket élték át, sőt: sokan egész életüket az aktivizmusnak szentelték. „Inspirálóak – magyarázza. – Ragyogó elméjük van, pedig sokuknak már törékeny a teste."

Rendhagyó kérdés

Stern és társainak ügye több szempontból is figyelemfelkeltő: 

  • ez az első alkalom, hogy az EJEB nyilvános meghallgatást tart annak eldöntésére, hogy egy olyan országnak, mint Svájc, milyen mértékben kell csökkentenie a kibocsátást a lakosság emberi jogainak védelme érdekében, 
  • illetve ez az első olyan klímaügy, amely a bíróság nagytanácsa elé kerül.

Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a klímavédelem emberi jogi kérdés, akkor döntésük hatással lehet az Európa Tanács többi 46 tagállamára, ugyanis ezen országok bármelyike panaszt nyújthat be, és hivatkozhat erre az ítéletre, sőt: azt mondhatják, hogy ők is ugyanezt akarják.

Stern ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy 

„amennyiben elutasítják keresetüket, akkor legitimálják azt a kielégítőnek egyáltalán nem nevezhető klímapolitikát és klímavédelmi irányt, mely felé Svájc és természetesen sok más ország is halad.

Hozzáteszi: bármi is lesz az ügy kimenetele, bizonyos szempontból már nyertek, ugyanis hat évvel nagyon kevesen tudtak perükről, most viszont naponta kapnak interjúkéréseket, szerdán pedig várhatóan több száz támogatójuk gyűlik össze Strasbourgban.

A svájci klímaperrel egy napon az EJEB Damien Carême, a franciaországi Grande-Synthe volt polgármesterének ügyét is tárgyalja. A KlimaSeniorinnenhez hasonlóan ő is azzal érvel, hogy a francia kormány nem tett meg mindent a kibocsátás csökkentése érdekében, és ezzel megsértette az emberi jogokat.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyarország is érintett a világ eddigi legnagyobb éghajlatvédelmi perében

Pártot alapítanak a szélsőséges klímaaktivisták Németországban

ENSZ-klímajelentés: túlélési útmutató az emberiségnek