NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Magyarország is érintett a világ eddigi legnagyobb éghajlatvédelmi perében

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának strasbourgi épülete 2023. január 26.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának strasbourgi épülete 2023. január 26. Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Rita KonyaThe Guardian
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

2020-ban hat portugál fiatal 32 ország kormányát perelte be mondván, nem tesznek eleget a klímaváltozás ellen, ezzel pedig az ő emberi jogaik - az élethez, az egészséges környezethez való jogaik - sérülnek. Az első meghallgatás jövő szerdán lesz Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

HIRDETÉS

A jogi lépéseket kezdeményező fiatalok ügyvédei bizonyítékokat fognak bemutatni arról, hogy a 32 ország jelenlegi politikája azt jelenti, hogy a globális felmelegedés még az ő életükben eléri a 3 Celsius-fokot, mert a szóban forgó kormányok nem cselekedtek elég gyorsan a kibocsátások csökkentése érdekében.

A keresetben megnevezett országok az EU 27 tagállama (Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Szlovákia), valamint Norvégia, Oroszország, Svájc, az Egyesült Királyság és Törökország.

Az Egyesült Királyság kormánya azzal védekezik, hogy világraszóló intézkedéseket hoz az éghajlatváltozás ellen, és jogilag kötelező érvényű célként tűzte ki, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. A bírósághoz benyújtott dokumentumokban Kate Hughes, a Vállalkozáspolitikai, Energiaügyi és Ipari Stratégiai Minisztérium nemzetközi éghajlatváltozási igazgatója bizonyítékként felhozta "a kormány 10 pontos tervét a zöld ipari forradalomról, amely az Egyesült Királyság által folytatott kemény politika bizonyítékaként szolgál" - idézte Hughes-t a The Guardian. 

Gerry Liston, a felpereseket támogató Global Legal Action Network (GLAN) jogi képviselője a következőképpen fogalmazott: "Az Egyesült Királyság kibocsátási célkitűzései már most is elégtelenek. Ha minden ország ugyanolyan ambiciózus célokat követ, mint amilyeneket az Egyesült Királyság, a globális felmelegedés az évszázad végére elérné a katasztrofális 3 fokot. Itt az ideje, hogy növeljük az ambícióinkat, és ne a meglévő kötelezettségvállalásokból engedjünk - különösen úgy, hogy az Éghajlatváltozási Bizottság már egy ideje kongatja a vészharangot mondván, az Egyesült Királyság jócskán le van maradva a 2030-ra kitűzött célok teljesítésétől" - tette hozzá Liston.

Armando Franca/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Tűzoltó a közép-portugáliai Leiria közelében lévő Colmeias faluban, 2022. július 13-ánArmando Franca/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

A 11 és 24 év közötti hat portugál felperes saját bevallása szerint a 2017-ben Leiria régióban - ahol azóta is történt már hasonló természeti katasztrófa - pusztított erdőtüzek során szerzett tapasztalatok késztették őket cselekvésre. Az akkori tűz 66 ember halálát okozta, a lángok mintegy 20 ezer hektárnyi erdőt perzseltek fel. A fiatalok célja elmondásuk szerint az, hogy olyan bírósági döntés szülessen, amely az országokat kötelező erővel a kibocsátáscsökkentés gyors fokozására kényszeríti. Egy ilyen kimenetel történelmi mérföldkő lenne a klímavédelmi peres eljárásokban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Beperelte egy amerikai megye a nagy olajvállalatokat a klímaváltozásban játszott szerepük miatt

Klímavédelem: svájci nyugdíjasok a svájci kormányt citálják az Emberi Jogok Európai Bírósága elé

Fél évszázada létezik az a Portugália, amit ma ismerünk