A berlini magas szintű megbeszéléseket követően az európai vezetők felvázolták az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat, beleértve egy jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy segítséget nyújtanak az országnak, ha a békekötés után Oroszország újabb támadást indít.
Az európai vezetők hivatalosan is kötelezettséget vállaltak arra, hogy a NATO 5. cikke szerinti kollektív védelem mintájára Ukrajna segítségére sietnek minden jövőbeli orosz támadás esetén, ami jelentős fejleményt jelent a háború befejezésére irányuló, gyorsan haladó erőfeszítésekben.
E segítségnyújtási intézkedéseknek - mint mondták - széles körűnek kell lenniük, és magukban kell foglalniuk "fegyveres erőt, hírszerzési és logisztikai segítséget, gazdasági és diplomáciai intézkedéseket".
Az európai vezetők hétfőn, a berlini magas szintű megbeszélések után kiadott közös nyilatkozatukban az Egyesült Államok jóváhagyásával az eddigi legrészletesebben vázolták fel azokat a biztonsági garanciákat, amelyeket hajlandóak Ukrajnának nyújtani.
A találkozón részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
Az európai vezetők által kiadott közleményben üdvözölték Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit, hogy Ukrajnában tartós béke jöhessen létre. Szintén üdvözölték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump tárgyalócsapatai szorosan együttműködnek egymással, csakúgy, mint az európai tárgyalódelegációk. Megegyeztek abban, hogy Donald Trumppal és Volodimir Zelenszkijjel közösen olyan tartós békét dolgoznak ki, ami megőrzi Ukrajna szuverenitását és Európa biztonságát.
Az állam és kormányfők egyetértettek abban, hogy Ukrajna biztonsága, szuverenitása és fejlődése fontos az egész euro-atlanti régió biztonsága érdekében. Egyértelműen kifejezték, hogy az ukrán népnek joga van egy jóléti, független és szuverén jövőhöz, amelyben nem kell Oroszország agressziójától félniük.
Az Egyesült Államok és Európa vezetői elkötelezettek abban, hogy közösen biztonsági garanciát nyújtsanak Ukrajnának, valamint támogassák az ország újjáépítését, gazdasági fellendítését is.
A berlini megbeszélés után az európai állam és kormányfők egyetértettek abban, milyen garanciákra van Ukrajnának szüksége. Ezek a következők:
- Tartós és jelentős támogatást kell nyújtani az ukrán fegyveres erők felépítéséhez , amely békeidőben 800 000 fő marad, hogy képes legyen megvédeni Ukrajna területét.
- Létrejönne egy európai vezetésű „multinacionális haderő”Ukrajnában, amelyben önkéntes alapon vennének részt az országok, és amelyet az Egyesült Államok is támogat. Ez segítené az ukrán erőket, a légvédelmet és a tengeri védelmet is.
- A tűzszünetet az Egyesült Államok vezetésével felügyelnék, és létrejönne egy ellenőrző és figyelmeztető mechanizmus a jövőben támadásokra való felkészülésre, illetve azok kivédésére.
- Egy jogilag kötelező érvényű elkötelezettség, amelynek lényege a béke visszaállítása egy esetleges új támadás során. Ebbe katonai, hírszerzési, gazdaság és diplomáciai támogatás is beletartozik.
- Befektetések, amelyekkel Ukrajna ismég a fejlődés útjára léphet, kereskedelmi megállapodások kötése, figyelembe véve annak szükségességét, hogy Oroszország kompenzálja Ukrajnát az okozott károkért.
- Ukrajna Európai Uniós csatlakozási támogatása.
A berlini találkozón résztvevők kifejezték támogatásukat Zelenszkij elnöknek abban a kérdésben is, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erővel megváltoztatni. Ukrajna területét illető kérdésről csak az ukránok dönthetnek, miután a biztonsági garanciák életbe léptek. Vannak azonban még olyan kérdések, amelyekről további tárgyalásokra van szükség.
Az európai vezetők abban is egyetértettek, hogy intenzíven kell még dolgozni a végső megállapodásig, amely a harcok végét is jelenti.
A közlemény aláírói: Friedrich Merz német kancellár, Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Dick Schoof holland miniszterelnök, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Ulf Kristersson svéd és Keir Starmer brit miniszterelnök.
Most már Oroszországtól függ, hogy mutat-e hajlandóságot a tartós béke megkötésére.