Az Ukrajnának nyújtandó hitel megkérdőjeleződött, miután Belgium nyomán Olaszország, Bulgária, Málta és Csehország is "alternatív megoldásokat" követelt. Az EU vezetői csütörtökön ülnek össze, hogy döntsenek arról, hogyan fedezzék Kijev pénzügyi és katonai szükségleteit a következő két évben.
Az Európai Uniónak az Ukrajnának nyújtandó jóvátételi hitelre vonatkozó javaslata "különböző oldalakról különböző nyomásnak" van kitéve - figyelmeztetett Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője, miután egyre több ország csatlakozott Belgium szkeptikus alapállásához.
"A leghitelesebb lehetőség a jóvátételi kölcsön, és ezen dolgozunk. Még nem tartunk ott, és ez egyre nehezebb, de dolgozunk rajta" - mondta Kallas hétfő reggel, mielőtt a külügyminiszterek brüsszeli találkozójára indult volna.
"Van még néhány napunk" - tette hozzá, utalva a csütörtökön tartandó, döntő jelentőségű csúcstalálkozóra, amelyen a vezetők arról döntenek, hogyan fedezzék Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteit a következő két évben. Az EU várhatóan legalább 90 milliárd euróval járul hozzá.
Megjegyzései azután hangzottak el, hogy Olaszország, Bulgária, Málta és a Cseh Köztársaság is fenntartásait fejezte ki a jóvátételi hitellel kapcsolatban, jelentősen megerősítve Belgium ellenállását.
"Magyarország Moszkva-barát vezetője, Orbán Viktor szintén hevesen ellenzi a hitelprogramot, míg Szlovákia hasonlóan Kreml-barát vezetője, Robert Fico kijelentette, hogy nem támogatná az orosz eszközök felhasználását Kijev katonai kiadásainak finanszírozására" - értékelte a fejleményeket az Euractiv.
A megoldások "hídként" szolgálnak
A tervezet szerint az Európai Bizottság az orosz központi bank befagyasztott eszközeit egy nulla kamatozású hitelkeretbe csatornázná Ukrajna számára.
Kijevet csak akkor kérnék fel a hitel visszafizetésére, ha Moszkva beleegyezik az agressziós háborúja által okozott károk megtérítésébe, ami nem valószínű.
Az eszközök nagy részét, 185 milliárd eurót a brüsszeli Euroclear központi értéktárban, az Euroclearnél tartják. A fennmaradó 25 milliárd euró öt ország magánbankjainál van szétszórva.
Belgium a kezdetektől fogva határozottan ellenállt a kezdeményezésnek, mivel attól tartott, hogy Oroszország megtorlásával és több milliárd eurós bírósági veszteségekkel kell szembenéznie. A múlt héten az orosz központi bank pert indított az Euroclear ellen.
A Bizottság megpróbálta eloszlatni a belga aggodalmakat azzal, hogy garanciákat és biztosítékokat ajánlott fel a választottbírósági eljárásra tett kísérletek semmissé tételére. A hirtelen likviditási válság megelőzése érdekében az EU határozatlan időre leköti az orosz eszközöket.
Egy váratlan fordulattal azonban Olaszország, Bulgária és Málta pénteken közös nyilatkozatban csatlakozott Belgiumhoz, amelyben felszólították a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg "alternatív megoldásokat", amelyek "kiszámítható paraméterekkel" és "lényegesen kisebb kockázattal" járnak.
E megoldásoknak "hídként" kellene szolgálniuk, hogy Kijev továbbra is finanszírozott maradjon, és a vezetőknek több idejük legyen megvitatni a két fő lehetőséget: az orosz eszközökön alapuló jóvátételi hitelt vagy az uniós szintű közös hitelfelvételt.
Andrej Babiš, a Cseh Köztársaság új miniszterelnöke kijelentette, hogy egyetért Bart De Wever belga miniszterelnök aggodalmaival, akivel a múlt héten találkozott, és azt javasolta, hogy a Bizottság "találjon más módokat" Kijev megsegítésére.
"Mi mindenesetre nem fogunk anyagilag hozzájárulni a segélyhez" - mondta Babiš. "A cseh költségvetésből vagy garanciákból nem tudunk pénzt biztosítani".
Belgium bevonása
Hétfőn Kallas elismerte, hogy a tárgyalások "nehézkesek", de hangsúlyozta, hogy a jóvátételi hitel maradt a "leghitelesebb" megoldás, mivel a közös adósságvállaláshoz a 27 tagállam egyhangúságára lenne szükség. Magyarország azt mondta, hogy nem járul hozzá.
"Különböző oldalakról különböző nyomás nehezedik ránk, de nagyon tisztán kell látnunk. A többi lehetőség nem igazán működik. Ezt már korábban is megpróbáltuk" - mondta Kallas.
- tette hozzá. "Ez egyúttal egyértelmű jelzést küld, hogy ha ennyi kárt okozol egy másik országnak, akkor fizetned kell a jóvátételért".
Még ha technikailag a jóvátételi hitelt minősített többséggel jóvá is lehetne hagyni, és így meg lehetne kerülni az ellenzéket, Kallas szerint "fontos" lenne, hogy legalább Belgium, a vagyon fő letéteményese "beszálljon".
"Azt akarom mondani, hogy természetesen egyes európai országok jobban hozzászoktak az Oroszország által megfogalmazott fenyegetésekhez, mint mások, de ezek csak fenyegetések" - mondta, utalva a megtorlástól és elkobzástól való félelmekre.
"Ha egységesek maradunk, akkor sokkal erősebbek vagyunk, és ezek csak fenyegetések, amelyeket Oroszország jelent, még olyanok is, amelyeket már láttunk korábban. Szóval, tényleg azt szeretném, hogy mindannyiunknak tiszta legyen a feje".
A Bizottság közeledése ellenére Bart De Wever belga miniszterelnök továbbra is szkeptikus a jóvátételi hitellel kapcsolatban, de azt mondja, nyitott arra, hogy áldását adja rá, ha három kulcsfontosságú feltétel teljesül:
- a kockázatok teljes körű kölcsönös átvállalása,
- megfelelő biztosítékok a likviditás biztosítására,
- és a terhek megosztása az orosz szuverén eszközöket birtokló valamennyi uniós ország között.
Franciaország, amely mintegy 18 milliárd eurónyi orosz eszközt tart magánbankokban, nem nyilatkozott arról, hogy ezeket a pénzeszközöket a jóvátételi hitelbe irányítaná-e.