Délkelet-Ázsia turizmusa épp kilábalt a járványból, de a megugró üzemanyagárak, a járatzavarok és az Iránhoz kötődő bizonytalanság a nyári szezon előtt visszafoghatja a keresletet.
Az olcsó repülőjegyek, a hátizsákos turistákra szabott hostelek és a gyönyörű tengerpartok tették Délkelet-Ázsiát a világ egyik legellenállóbb utazási régiójává.
Most azonban, ahogy az iráni konfliktus következményei végigsöpörnek a globális energiapiacokon, ez az arculat jóval bizonytalanabbá vált.
Az emelkedő repülőjegyáraktól és üzemanyagköltségektől a látogatók számának csökkenéséig az olyan, turizmustól függő gazdaságokban, mint Thaiföld, Vietnam és Kambodzsa, a régió most szembesül azzal, mennyire sebezhető a nyári utazás az akár több ezer kilométerrel odébb zajló eseményekkel szemben.
Kérdésessé vált a közelgő, csúcsidőszaknak számító nyári turistaszezon egyensúlya is, mivel a tűzszünet körüli bizonytalanság továbbra is járattörléseket és magasabb jegyárakat okoz.
Káoszban a talpra álló régió
Ázsiában a turizmus még nem heverte ki teljesen a különösen súlyosan érintő Covid–19-pandémiát.
Néhány évvel később Délkelet-Ázsia most kifejezetten nehezen viseli a folyamatban lévő háború hatásait a globális energiaellátásra és -árakra.
A turizmus sok fejlődő ország számára gazdasági mentőöv. Thaiföldön közel a bruttó hazai termék 13 százalékát adja, Vietnamban mintegy 9 százalékot, és milliónyi munkahelyet tart fenn Kambodzsában.
Nemrég azonban a thaiföldi Turisztikai és Sportminisztérium arról számolt be, hogy áprilisban az előző év azonos időszakához képest 7 százalékkal csökkent a Thaiföldre érkező turisták száma, az európai érkezések csaknem 16 százalékkal, a közel-keleti látogatások pedig 57 százalékkal estek vissza.
A szomszédos Kambodzsában a turisztikai hivatal közlése szerint 2026 első négy hónapjában 37,5 százalékkal csökkent a népszerű Sziemreabban regisztrált nemzetközi és belföldi látogatók száma az előző év azonos időszakához képest.
Az utazók az olyan, importtól erősen függő gazdaságoknak, mint a Fülöp-szigetek és Nepál, létfontosságú devizát is hoznak.
Szakértők szerint a mostani konfliktus dönti el, mely turisztikai vállalkozások tudnak elég sokáig talpon maradni ahhoz, hogy profitáljanak az utazók későbbi visszatéréséből.
„Az, hogy öt éven belül egymás után tört ki előbb a világjárvány, most pedig a háború, borzasztó a turisztikai ágazat számára” – mondta az Associated Pressnek Jitsai Santaputra, a The Lantau Group energiapiaci tanácsadó cég munkatársa.
Az iráni háború súlyosan megdrágítja az utazást
A kerozhiány és az elszálló költségek miatt a Vietnam Airlines, a Malajziában bejegyzett AirAsia csoport, a hongkongi Cathay Pacific és más légitársaságok járatokat vágtak meg vagy módosították menetrendjüket.
Hasonló problémák szorongatják azokat az európai légitársaságokat is, amelyek gyakran a Közel-Keleten keresztül szállítják utasaikat Ázsiába.
A háború elején elrendelt légtérzárak a Perzsa-öböl felett, illetve egyes repülőterek időszakos lezárása elvágták az Ázsia felé tartó járatok fontos átszálló csomópontjait, vagy hosszabb, drágább útvonalakra kényszerítették a menetrend szerinti gépeket.
Ezzel párhuzamosan a repülőjegyárak kilőttek – és magasan is maradtak –, miután olyan légitársaságok, mint az Air India és a Cathay Pacific, drasztikusan megemelték az üzemanyag-pótdíjakat, sokszor a korábbi duplájára.
Ez komoly bizonytalanságot kelt az utazók körében – mondta az AP-nek Lavinia Lau, a Cathay ügyfélkapcsolatokért és kereskedelemért felelős igazgatója.
Elmondása szerint az utasok a korábbinál jóval közelebb a leutazás időpontjához foglalnak jegyet, ami valódi bizonytalanságot jelez.
Délkelet-Ázsia turisztikai övezeteiben a növekvő üzemanyagárak a taxisokat és a fuvarmegosztó alkalmazások sofőrjeit is szorongatják, közülük többen a háború kezdete óta jelentősen alacsonyabb nyereségről számolnak be.
Az ENSZ Fejlesztési Programja arra figyelmeztetett, hogy a magasabb repülőjegyárak és a gyengülő utazási kedv gyorsan átterjedhet a háztartások megélhetésére és az állami bevételekre azokban a gazdaságokban, ahol a turisták érkezése a munkahelyek, a jövedelmek és a devizabeáramlás egyik fő forrása.
Az utazás gyakran az első tétel, amelyet az emberek lefaragnak, amikor romlik a gazdasági helyzet – mondta Le Tuyet Lan, aki panziókat üzemeltet Hanoiban és Ho Si Minh-városban.
Válság idején a luxusutazók inkább a középkategóriás szálláshelyek felé fordulnak, a középkategóriás vendégek az olcsóbb hotelek felé mozdulnak, a legalsó árszegmensben működő szolgáltatók pedig válnak a legsebezhetőbbé.
„Ez az egész ágazatot fel fogja kavarni” – mondta az AP-nek Le Tuyet Lan.