Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Velencében már 550 éve is karanténnal védekeztek a járványok ellen

euronews_icons_loading
Velencében már 550 éve is karanténnal védekeztek a járványok ellen
Szerzői jogok  Images
Betűméret Aa Aa

Nagyjából 550 évvel ezelőtt a velencei lagúna bejáratánál fekvő Lazzaretto Nuovo szigeten alakították ki a világ első karanténját. Az itáliai városállam vezetése akkor még nem a koronavírustól, hanem a pestistől való félelmében döntött úgy, hogy feltartóztatja az érkező hajókat.

Velence kereskedelmi központ lévén különösen ki volt szolgáltatva a járványoknak. Ez is magyarázhatja azt, hogy miért döntöttek a vesztegzár felállítása mellett annak ellenére is, hogy a betegségek terjedéséről a mikróbaelmélet előtt 400 évvel még keveset lehetett tudni.

„Velence elsőként vezette be az elkülönítés rendszerét. Kihasználta a földrajzi adottságait, a lagúnában elhelyezkedő kisebb-nagyobb szigeteket" - a velencei régészeti klub elnöke, Gerolamo Fazzini.

A szigeten a kereskedőhajók legénysége számára szálláshelyet biztosítottak, az árukat pedig raktárak várták. Ezekben aztán gyógynövények füstjével és sós vízzel tisztították meg a rakományt, az eljárás után pedig ecettel mostak kezet.

A vesztegzár nyoma

Egy közelben fekvő hasonló szigeten, a Lazzaretto Vecchión járványkórház működött, már 1423-tól. Annak ellenére, hogy a fertőzöttek ide, és nem a karanténszigetre kerültek, a Múlt-Kor történelmi portál beszámolója szerint a Lazzaretto Nuovón is találtak tömegsírokat, melyekben nagyjából 200 ember maradványait találták meg.

A fennmaradt épületek falain még mindig olvashatók a több mint egy hónapig itt veszteglő matrózok karcolatai.

"Lenyűgöző írások és rajzok tanúskodnak arról, hogy a tengeri hajók itt vesztegzár alá kerültek. Amikor a keleten járt velencei gályák megérkeztek, a rakományt és a legénységet is itt állomásoztatták negyven napig" - mesélte Francesca Malagnini nyelvészprofesszor, majd azt is hozzátette, hogy az olasz negyven, azaz quaranta szóból származik a karantén kifejezés.

Akkor sem volt tökéletes védelem, és most sincs

A velencei védőrendszer egészen a 18. század végéig, Napóleon hódításáig fennmaradtak. A karanténszabályok azonban nem tudták teljesen megakadályozni azt, hogy behurcolják a betegségeket a nyüzsgő és zsúfolt kereskedővárosba. Még a 17. században is voltak komoly pestisjárványok Velencében, 1630-ban a városállam lakosságának egyharmada veszett oda.

Velence és a járványok kapcsolatára a karnevál egyik híres karaktere, a pestisdoktor is emlékeztet. A karneváli szezon a hétvégén kezdődött, a koronavírus miatt azonban a festett ünnepi maszkok helyett egyelőre a védőmaszkoké a főszerep a világhírű városban.